szart nem értek. 
A 43M Turán a Magyar Királyi Honvédség számára a második világháború idején kifejlesztett nehézharckocsi volt. Sorozatgyártására nem került sor, mindössze egy prototípusa készült el két különböző kialakítású toronnyal. Hosszú csövű Turán 75 néven is ismert.
Az új harckocsitípusnak a hosszúcsövű, 75 mm űrméretű löveggel ellátott Turánt szánták. A sok reménnyel kecsegtető 43 M 75 mm-es hosszú csövű páncéltörő ágyúból gyártási gondok miatt csak kettő darab készült.
1943-ban a Weiss Manfréd Művek szakemberei megszerkesztették a Turán II. változatot. A kísérletekhez a 012. alvázszámú harckocsit használták fel, melyhez kétféle kísérleti tornyot készítettek. A 75 mm-es ágyú beépítése miatt a torony kiegyensúlyozatlan lett, ezért az egyik tornyot meghosszabbították, a másikat megmagasították.
Az utóbbi megoldással Bertholomeidesz ezredes ötletét valósították meg, hogy a parancsnok állva irányíthasson, a kinyitott kupola takarja, de a prizmákon lásson ki. Ez az ötlet azonban nem vált be a harckocsi nagyon magas lett. A legyártott 2 db löveg közül egyet a Turán III. , egyet a Zrínyi I prototípusa kapott. Az előbbi típus 1944 tavaszán hagyta el a szerelőcsarnokot. Írásos dokumentáció további sorsáról eddig még nem került elő. A visszaemlékezések szerint a HTI-ben a szükséges vizsgálatot lefolytatták. A mellső páncél vastagságát 80 mm-esre növelték. Védettségét az előtétpáncélzat (kötényezés) is növelte. Azonban a fegyver hatékonysága és a harckocsi védettségének növekedése a mozgékonyság csökkenésével járt együtt, ugyanis amíg a motor teljesítménye változatlan maradt, a jármű tömege pedig 21 tonnára nőtt.
A harckocsi védettségének kötényezéssel való növelése a Weiss Manfréd szakembereinek ötlete volt. A diósgyőri gyárban 5 ill. 8 mm vastagságú szívó acéllemezből perforált kivitelben készítették a védőlemezeket. Oldalanként 3-4 lemezből állították össze és a sárvédőkre felhegesztett kampókra helyezték. A felfüggesztést úgy alakították ki, hogy ne legyen merev, de a lemezek mégis olyan biztosan álljanak, hogy a terepakadályoknál is rögzítve maradjanak. A tornyot és a parancsnoki kupolát a homlokpáncél kivételével szintén ellátták előtétpáncéllal, a PzKpfw IVHJ-hez hasonlóan. Távolsága a főpáncéltól 250 mm volt, felszerelését a csapatjavító műhelyekben is el tudták végezni. Weiss Manfréd gyártól 300 készlet került a csapatokhoz és a Turánok nagy részét fel is szerelték vele. A tömeg csökkentése érdekében a páncéllemezeket perforálták, de így is 1 tonnával növelték a harckocsi tömegét.
A Turánok átépítése Turán III. típusúvá már nem valósulhatott meg. 1944 júliusában és augusztus elején a Weiss Manfréd Műveket ért sorozatos bombatámadások miatt erről a tervről le kellett mondani.
Személyzet: 5 fő
Hosszúság: 6,6 m
Szélesség: 2,6 m
Magasság: 2,7 m
Tömeg: 21 t
Páncélzat: 80 mm
Elsődleges fegyverzet:
75 mm 43M harckocsiágyú
Másodlagos fegyverzet:
2×8 mm 34/40M Gebauer géppuska
Motor: Weiss Manfréd V–8H 8 hengeres benzinmotor
Teljesítmény: 195 kW (260 LE)
Felfüggesztés: laprugó
Sebesség: 45 km/h
Fajlagos teljesítmény: 8,9 kW/tonna
Hatótávolság: 150 km

Olyan szar volt a heggesztés, hogy ha be nem is ütötte a lövedék sok t-34-es frontját, akkor is beesett a front páncél, vagy ha nem ez,akkor a belül leváló repeszek ölték meg a legnységet....
A vicces az egészben az, hogy a T-34 tervezése egészen a '30-as évek közepéig nyúlik vissza és mégse tudtak egy értelmes gépet összerakni.
a Turán III-ast (vagy II-est ? ) is magába foglaló ki videó (10:33-tól):

Azután meg jön a Tas, ami meg tisztán láthatóan a Párduc mintájára készült volna 
/revision/latest?cb=20140726112405 Tas 44M
/revision/latest?cb=20120907161121 Panther D


?w=809 Csak azt nem tudom minek....





ArkaChopa #10 2017. március 7. 19:29
121