Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az asztrofizika – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az evolúcióbiológia, és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül. A Föld jövőjéről, a Naprendszer keletkezéséről és történetéről és a fejlődő világegyetemről szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik. A csillagok idővel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendíti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után magába omlani, elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a Boltzmann-agy létrejötte – is bekövetkezhetnek. Több más lehetséges jövőbeli eseményt is van, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, bomlanak-e a protonok, illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik.

A geológia és planetáris tudományok szerint:

• 1000 év múlva:
A legközelebbi időpont, amikor a Föld mágneses pólusai teljesen megcserélődnek.

• 10 000 év múlva:
Abban az esetben, ha az Antarktiszon található Wilkes-medence „jégdugója” elkezdene olvadni a klímaváltozás hatására, ennyi időn belül olvadna el teljesen. Ennek köszönhetően az óceánok szintje világszerte 3,4 métert emelkedhet.

• 15 000 év múlva:
Egy elmélet szerint a Föld világűrben történő mozgása és a precesszió hatására az afrikai monszunesőt előidéző áramlatok északabbra kerülnek, melynek köszönhetően a Szahara sivatag ismét kizöldül, hogy tette azt 5000-10000 évvel korábban.

• 25 000 év múlva:
A Mars északi jégsapkája visszahúzódik, ahogy a bolygón egy felmelegedési időszak kezdődik.

• 50 000 év múlva:
Burger és Loutre elmélete szerint ebben az időben véget ér a mostani interglaciális. A Földön újra jégkorszak köszönt be, feltéve, hogy a globális felmelegedés hatása korlátozott marad. A Niagara-vízesés erodálja a vízesést az Erie-tótól elválasztó maradék 30 km-t is, és megszűnik létezni. Kanada legtöbb gleccsertava feltöltődik.

• 100 000 év múlva:
- Valószínűsíthető egy szupervulkán-kitörés a Földön, ami körülbelül 400 köbkilométer magmát fog kilövellni. Ez a Balaton vízmennyiségének a hússzorosa.
- Ha az emberiség jelen pillanatban beszüntetné a szén-dioxid kibocsátást, annak 10%-a még mindig a légkörben lenne.

• 250 000 év múlva:
A jelenleg még a tenger alatt lévő Lōʻihi vulkán, a Hawaii-szigetek legfiatalabb tagjaként ekkor bukkan a felszínre.

• 500 000 év múlva:
A dél-dakotai Badlands National Park jellegzetes lépcsőzetes képződményei teljesen erodálódnak.

• 950 000 év múlva:
A Földön jelenleg ismeretes legfrissebb fennmaradt meteorkráter Arizonában teljesen erodálódik.

• 1 millió év múlva:
Valószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földön, amely során 3200 köbkilométer anyag is a levegőbe juthat. Ehhez hasonló a 75 ezer évvel ezelőtti Toba szuperkitörés volt csak.

• 2 millió év múlva:
Tovább erodálódik a Grand Canyon, nem lesz sokkal mélyebb, viszont a mostanihoz képest jóval szélesebbé válik.

• 10 millió év múlva:
A szélesedő kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyet elárasztja a Vörös-tenger, létrehozva egy új óceáni medencét, ami kettévágja az afrikai kontinenst.

• 11 millió év múlva:
A Phobosz összeütközik a Mars felületével.

• 25 millió év múlva:
A Szent András-törésvonal menti tektonikai mozgások miatt ekkorra várható, hogy a Kaliforniai-öböl víze észak felé befolyik a ma Kalifornia állam középső részeként ismert Central Valley-be, egy új beltengert hozva létre.

• 50 millió év múlva:
A kaliforniai tengerpart kezd becsúszni az Aleut-árokba, ahogy Los Angeles és San Francisco városainak mai területe egymás mellé ér. Afrika eddigre összeütközött Eurázsiával, bezárva a Földközi-medencét és megteremtve egy, a Himalájához hasonló hegyláncot. Az Appalache-hegység eróziója befejeződik.

• 60 millió év múlva:
A Sziklás-hegység kanadai vonulatai teljesen erodálódnak. Délebbi részei egyelőre még kitartanak.

• 80 millió év múlva:
A Hawaii-szigetek ma ismert utolsó tagját is elnyeli a tenger, hogy új szigeteknek adja át a helyét.

• 100 millió év múlva:
- Ha a Pangaea Proxima modell helytálló, úgy egy új szubdukciós zóna nyílik az Atlanti-óceánban, melynek következtében Amerika ismét elindul Afrika felé.
- A Szaturnusz gyűrűinek megsemmisülése.

• 250 millió év múlva:
- Kalifornia északon végül összeütközik Alaszkával.
- Várható, hogy a Föld összes kontinense egyesül egy lehetséges új szuperkontinensben (Novopangaea, Amázsia, Pangaea Ultima). Bármilyen módon történik is ez, várható egy újabb eljegesedési periódus, csökkenő óceáni vízszinttel és a légköri oxigénszint növekedésével, amely tovább hűti a Földet. Ennek következtében gyors evolúció is történhet.

• 350 millió év múlva:
- A Vénusz köpenyének hőmérséklete eléri a maximumát, ezt követően kb. 100 millió év alatt a teljes kérge újrahasznosul.
- Végleg bezárul a Csendes-óceán.

• 400 millió év múlva:
Ismét feltöredezik a szuperkontinens, amely felmelegedéssel jár együtt.

• 1,1 milliárd év múlva:
A Nap fényessége 10%-kal emelkedik, emiatt a Földön az átlag hőmérséklet eléri a 47 °C-ot. A bolygó olyanná válik, mint egy párás üvegház, az óceánok elpárolognak és a légkörbe kerülnek. Ennek következtében a lemeztektonika is teljesen megáll (ha addig még nem). Esetleg kisebb vízfelületek megmaradhatnak, mint az élet utolsó bástyái. Ha a növényi élet eddig valahogy kihúzta, az a magas hőmérséklet miatt végképp eltűnik.

• kb. 2,3 milliárd év múlva:
Körülbelül erre az időre a Föld külső magja megfagy, ha a belső mag a jelen arányban növekszik tovább, ami 1 mm évente.

• 2,8 milliárd év múlva:
A Föld átlaghőmérséklete 147 °C körül alakul, még a sarkokon is. Ezen a ponton még a legextrémebb földi körülményeket elviselő mikrobák is ki kell, hogy pusztuljanak.

• 3,5 milliárd év múlva:
Az összes óceán elpárolgásával a légkörben található vízgőz és a maihoz képest 35-40 százalékkal erősebb napsugárzás 1130 °C körülire fűti a Földet. Ez még ahhoz is elég, hogy megolvassza a felszíni kőzeteket. Ezek a körülmények nehezen hasonlíthatóak a Vénuszéhoz, ugyanis ez a mai vénuszi forróság kétszerese lesz, és még ott sem fordul elő, hogy a kőzetek megolvadnak. Ekkorra egyébként a Vénusz is felforrósódik, még jobban, mint akkor a Föld.