Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
A gravitáció mindenki által ismert örök érvényű törvény viszont vannak furcsaságai.

Minden anyag rendelkezik gravitációs vonzerővel. Ha van két anyagi részecske, akkor azok vonzani fogják egymást.
A jelenséget Newton írta le először, utána Einstein módosította úgy, hogy a térben elhelyezkedő tömeggel rendelkező tárgyak meggörbítik a teret úgymond belesüppednek a tér vásznába, és a kialakult lejtőn gurulnak lefelé a másik irányába. Ezért is csak egy irányú a gravitációs vonzerő. A lejtőn önmagától nem haladhat fel semmi. Einstein úgy gondolta a tér idő szövete a magyarázat mindenre, de már akkoriban felvetették, hogy kell legyen egy elemi részecske - graviton - ami kifejti a hatást. Csak mostanában, amikor felfedezték a sötét anyagot és energiát gondolkoztak el a tudósok, hogy mégis létezhet a graviton hatás. Ugyanis

"minden tömeggel bíró test gravitációs erőt fejt ki, de nem minden gravitáció származik tömeggel bíró testtől"

Tehát létező energiaforrásról beszélünk, amit felerősít a tér görbülései (lejtői). Ezt a távoli galaxisok mozgásából következtették ki, ugyanis sokkal nagyobb gravitációs erővel rendelkeznek, mint amennyit a tömegük feltételez, vagyis valami plusz gravitációs erőforrást biztosít a tér azon részén.
Összegyűjtöttem néhány érdekességet erről az erőhatásról.

Érdekességek a gravitációról -
1 - Ha egy részecske egyedül lenne az univerzumban, akkor nem működne a gravitációs vonzerő, mert nincs párja. A gravitáció csak két tömeggel rendelkező részecske között lép fel. Ha egyedül van nincs amit vonzana, vagy ami őt vonzaná.
2 - A hatása mindig egy irányú, csak vonz és nem taszít. Ebből kifolyólag az időhöz hasonlít, mert az is egy irányba terjed csak. Egyes vélemények szerint különálló dimenzióként is lehet értelmezni és ennek az energiaforrásnak a kivetülését érezzük a 3. dimenziós világunkban.
3 - A távolhatása tulajdonképpen végtelen. A nálunk levő részecskére az univerzum másik végében levő részecske is hat. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a gravitonok mint apró láncszemek egymásba kapaszkodnak, ha meghúzzuk a másik végén levő részecske reagál rá, bármekkora távolságban van is.
4 - A terjedése a fény sebességénél nem lehet gyorsabb. Hisz a gravitációs hullámok anyagi természetűek mert a tér szövetében terjednek, bár egyesek úgy vélik a graviton azonnali távolhatású. Ezt inkább úgy kell elképzelni a graviton láncot mint amikor meglengetünk egy kifeszített kötelet, a hullám terjedése véges sebességű de a távolban levő tárgy már tudja, hogy hatni fog rá a gravitáció.
5 - A gravitáció energiatartalma kérdéses. Egyrészt a sötét anyag önálló gravitációs potenciállal rendelkezik anyag nélkül, tehát energiát közvetít láthatóan a semmiből. Mégis a gravitációs hullámok energiát visznek el a tárgytól. Képzeljük el egy fekete lyukat amely már nem szipkáz többé anyagot, nincs utánpótlása. A gravitációs hullámok által energiát veszít a forgásából és abból, hogy a tér szövetére jelentős hatást fejt ki. Ha energiát veszít akkor tömeget is veszít (E = m * c2 vagyis m = E / c2 ahol m a tömeg, E az energia és c a fény sebessége), így előbb utóbb meg szűnik létezni. Kisugározza a benne felhalmozódott anyagot. Ez igaz minden tömeggel rendelkező anyagra, a gravitáció pusztító hatású. Az anyagban tárolt energia kiszabadul. A sötét energia viszont csak közvetíti az energiát valahonnan, és ha innen nézzük akkor végtelen energiaforrásról beszélünk. Ez hasonló lehet a vákuum energiához, ami véletlenszerűen anyagokat hoz létre a térben. A forrása még ismeretlen.
6 - A gravitáció roppant gyenge kölcsönhatást produkál, a távolsággal négyzetesen csökken. Ennél sokkal erősebb kölcsönhatások élnek a világ elemi részecskéi között. Viszont a távolhatásuk pont fordított, a gravitáció végtelenbe hat, míg a többi kölcsönhatás a közelbe. Máig kérdéses a bolygók keletkezése miként megy végbe, hisz a részecskék összetapadásához kell a gravitáció, de a környezetben kialakuló elektrosztatikus erők pont széttaszítják a kialakuló anyagcsomókat.
7 - A gravitáció gyenge hatása miatt a földön alig érezhető a bolygók és a nap roppant tömegének hatásai. A nap például csak 6 × 10-3 Newton erővel vonz minket magához, a hold 3,3 x 10-3 Newtonnal, de a gázbolygók hatása még ennek is csak az ezreléke vagy 10 ezred része. Például ha kimegyünk egy vonatállomásra és megállunk 40 méterre egy mozdonytól, akkor annak pont akkora hatása van, mint az Uránusznak vagy a Neptunusznak. Ha elmegyünk egy panelház mellett, akkor az akkora erő mint a Mars hatása ránk. De ha odamegyünk a feleségünkhöz (barátnőnkhöz) akkor ő akkora vonzerőt képvisel mint a Merkúr bolygó. Tehát ennyire csekélyek ezek a hatások viszont a roppant távolság sem akadályozza meg a hatás kifejtésében.
8 - Ha át akarna zuhanni a földön egy ember az északi pólustól a déliig az 38 perc 6 másodpercig tartana, egy műhold körülbelül 42 perc alatt jutna el az északi pólustól a déliig úgy hogy közben keringő pályán van. Az embernek nincs sok előnye.



13 hozzászólás

  • ArkaChopa 2017. július 19. 14:00

    1
  • Pocoknyúl #1 2017. július 19. 15:03

    2
    @ArkaChopa: "gratulálunk, helyesen felelt a kérdésekre"
    Azt nem értem ha az idő múlása függ a gravitációtól és a sebességtől, akkor az miért nem jelentkezik eltérésként a sarkok és az egyenlítő között? Egyszer azt olvastam, a Föld felszínén, tengerszinten mindenhol hajszálpontosan egyformán telik.
  • ratart 2017. július 19. 15:39

    3
    Ez szép munka. grat
  • Sheldon 2017. július 19. 16:31

    4
    grat grat Míves munka !!! yougod (Off: az exnejem már akkora vonzerőt sem képvisel mint a Merkúr ... :D )
  • kisja #4 2017. július 19. 16:52

    5
    @kinglog2000: Vagy mégiscsak képes a taszító erőre, és Arka írhatja át a posztjátXD
  • farrd #2 2017. július 19. 16:55

    6
    @Pocoknyúl: Véleményem szerint nem. Már tesztelték is úgy rémlik, méghozzá atomórákkal. Hajszál pontosan ugyan azt az értéket mutatta a két óra, majd az egyiket repülőre rakták és megreptették. Mikor leszálltak vele, igen csekély azt hiszem miliomod (ez nem biztos) másodperc eltérés már mutatkozott a két óra között. Azért mondják, hogy egyformán telik, mert az emberi élet hosszához képest elenyésző az eltérés.
    Én már csak tudom, hisz nem kozmetikába járok fiatalodni, hanem az OJ 287-hez, közel fénysebességgel.

    Nagyon jó poszt Arka, még ilyet..
  • neophyte #4 2017. július 19. 23:47

    7
    @kinglog2000: Az enyém meg még mindig olyan gravitációs vonzerőt képez, hogy sokszor landolnom kell rajta/benne! :D :P
  • ArkaChopa 2017. július 20. 07:40

    8
    A mellékelt videóról (bár leírtam, csak nem látszik :D ) - azt hivatott demonstrálni, hogy ha több irányból ható erő hat egy tárgyra - jelen esetben mágneses erő - akkor középen lebeg, a gravitáció esetében súlytalanná válik.
    A föld középpontjában levő tárgy is ott lebegne...
  • ArkaChopa #4 2017. július 20. 07:48

    9
    @kinglog2000: köszi, :D ahhoz képest, hogy nem erről szólt a poszt az elején egész jó lett. Az egész arról szólt volna - hogy lehetséges a föld (de inkább a nap) közepén a roppant nyomás, de ahogy olvastam és gondolkodtam rájöttem : A nyomás a gravitációtól független, bármilyen gravitációs vonzásban létre lehet hozni nyomást, ezért lehet pl. gőzmozdonyt építeni. Tehát független, de mégis a gravitációs vonzerő hozza létre. Ez kicsit logikai bukfencnek tűnt részemről, hogy ha nem függ tőle mégis hogy hozza létre? A lényeg, hogy az egymást alátámasztó anyag miatt jön létre az egész. Ráadásul a gömbszerű tárgyakban úgynevezett nyomástartó "pillérek" héjak jönnek létre. Olyan a föld mint a hagyma....ja, nem büdös, hanem réteges :D kalap
  • ArkaChopa #2 2017. július 20. 07:51

    10
    @Pocoknyúl: Az, hogy az idő múlása a gravitációtól függően telik, az egy téves feltételezésen alapul, itt a tér-idő görbülése miatt vetették fel. Ráadásul ahogy leírták (a föld mélyén lassabban telik az idő - 4 milliárd év alatt 2 év a különbség) teljesen téves. Épp a föld közepén a 0 gravitáció miatt telne normálisan a felszínén meg lassabban...ha így lenne, de ezt megcáfolták.
  • Pocoknyúl #10 2017. július 20. 08:10

    11
    @ArkaChopa: Hát.. mondjuk ha a gravitációt kilőjük, akkor még mindig ott van a sebesség. Ha a forgás miatt a sarkon 0, az egyenlítőnél pedig 1600 km/h, akkor az miért nem mérhető az időben, miközben a műholdaknál és a repülőkön atomórával igen. Na nem akarok ám belebonyolódni, egyszer elkezdtem utánaolvasni, de nem találtam magyarázatot. Majd rákeresek megint..
  • Pocoknyúl #4 2017. július 20. 08:31

    12
    @kinglog2000: bonyolult dolgok ezek, az tuti :D
    Ha pl. a repülőn egy 150kg-os, illatos mangalica mellé kerülsz, hiába óriási a taszítóerő, a tömeg és a sebesség hatására, szinte mégis megáll az idő, az 1 órás út, végtelen hosszúságúnak tűnik :)
  • Sheldon #12 2017. július 20. 11:30

    13
    @Pocoknyúl: rotfl Repülő ? Elég, ha a déli csúcsforgalombna felszáll az ember a "vereshetesre", vagy a "négyeshatos" tujára ! :róka:

    :D
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!