Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
 Egy kis tudomány mára. 

Talán meglepő lehet az a tény, hogy minden, amit ismersz, amit látsz, beleértve a barátaidat, a fákat, az épüketeket, az autókat, és nem utolsó sorban magadat, valójában 99.9999999%-ban üres tér.

De mégis hogyan is lehetséges ez ? Nos, egy atom méretét nem az atommag, azaz a nukleusz, hanem a körülötte lévő elektronok és azoknak amorf elektromágneses tere határozza meg. A nukleusz körülbelül 100.000-szer kisebb, mint maga az atom, amiben elhelyezkedik. Ha mondjuk a nukleusz akkora lenne, mint egy mogyoró, akkor ehhez viszonyítva maga az atom kb. stadion méretű lenne.

Ha mi emberek elveszítenénk atomjainkban minden üres teret, akkor belepférnénk egy porszemcsébe, míg az egész emberi faj egy-két kocka cukorkába.

De akkor honnan a tömeg ?

Az energiából !

Hogy ezt megértsük, először meg kell ismernünk egy atom felépítését.

Mi mind atomokból épülünk fel, ami pedig protonokból, elektronokból, és neutronokból áll. A protonok és neutronok pedig egy úgynevezett trióból, a kvarkokból állnak, melyeket egy tömeg nélküli anyag, a gluon tart össze. A kvarkok azonban csak egy nagyon kis százalékát adják a protonok és neutronok tömegének.

Ebből következik, hogy egy atom tömegét nem maga az atommag önálló tömege határozza meg, hanem a kvarkok kinetikus energiája és a gluonok kötő ereje adja meg. A tömeg tehát energiából áll.

De hogyha az egész univerzumban lévő összes atom szinte teljes mértékben üres tér, akkor vajon miért érződik bármi is szilárdnak ? Miért nem tudunk átmenni épületeken, mint valami furcsa szellemlények ? Miért nem esik le a kertünkben álló autó a föld magjához, amely vonzza azt ?

Azt hiszem itt érdemes lenne megállni egy pillanatra és megvizsgálni, hogy mit is jelent az a bizonyos "üres tér". ..

Nos, olyan, hogy üres tér, valójában nem létezik, hiszen mint az utóbb kiderült, a tér sosem lehet teljesen üres. A tér mindig televan érdekesebbnél érdekesebb dolgokkal, mint például hullámfunkciókkal és kvantummezőkkel. (Ezekről majd talán egy későbbi posztban. )

Nagyon leegyszerűsítve úgy is elképzelhető egy atom, mint egy asztali ventillátor. Ha a ventillátor álló helyzetben van, akkor nyugodtan a lapátok közé tehetjük a kezünket és mozgathatjuk az ujjainkat az "üres" térben. Ha viszont be van kapcsolva és mozgásban vannak a lapátok, akkor már egészen más a történet. .. Ha megpróbálnánk belenyúlni, akkor minden bizonnyal egészen szilárdnak tűnne.

Technikailag az elektronok pontforrások, azaz nincs mérhető térfogatuk, de van valamijük, amit hullámfügvénynek nevezünk, s mely egy atom legnagyobb részét alkotja. És mivel a kvantummechanika szeret furcsa és összezavaró lenni, ezért azok a bizonyos térfogat nélküli elektronok szeretnek szimultán mindenhol jelen lenni az atommag, azaz a nukleusz körül.

Képzeljük el tehát, hogy a ventillátor az atom és a lapátok az eletronok, melyek egyszerre mindenhol ott vannak. Üres tér, de mégsem az, mely valahogyan mégis az. Egészen elképesztő.

Aztán ha megpróbáljuk betenni a kezünket a lapátok közé, akkor könnyen emlékeztethet minket, hogy az a bizonyos üres tér mégis milyen szilárdnak tud hatni. .. (Nagyon leegyszerűsítve. )

Végezetül szeretném feltenni a kérdést, hogy ülve olvastad-e el ezt a posztot ? Ha igen, akkor érdemes belegondolnod, hogy valójában nem is érsz hozzá ahhoz a bizonyos székhez, csupán lebegsz felette atomi szinten. Valójában soha nem is értél hozzá semmihez életedben. Amit érzünk, amikor például megérintünk valamit, az nem az atommagok, azaz a térfogattal rendelkező anyag érintkezése, hanem az azokat körülvevő elektronok elektromágneses terének egymással szembeni taszító ereje.

Érdekes belegondolni, igaz ? Mi mind 99.9999999%-ban üres tér vagyunk. Csak egy erőtér. Mi nem így látjuk, de atomi szinten így van.

Köszönöm, hogy elolvastad. :)

15 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!