Vagy jelenteni aztatatot, hogy elszámítani magukat de nagyon. tek no lógia van létez akkor már, mer' ojjan nem van, hogy mindenki használta de kimongyák hogy nem is van.
Pont.
Semmi extra, alapvető technika az építészetben, téves meghatározás, oszt jó napot.
- Matula
- Képtelenség
- 2016. május 18. 23:24
A spektrografikus elemzés szerint a Kolumbusz előtti Dél-Amerikában, ilyen szokatlan ötvözet nem létezett - 95,15% réz, 2,05% arzént, 1,70% nikkel, 0,84% szilíciumot és 0,26% vasat tartalmazott. Ez az összetétel érdekes, mivel Bolíviában nincs nikkel és a fémek olvadáspontja 1768,3 ° C 
ezt elérni az akkori technikával lehetetlen, de a világ minden pontján találkoztak ilyen hasonló ötvözetekkel és bilincsekkel amire a mai tudományos világ sem tud magyarázatot adni. Miként lehetséges ez amikor kontinensek választották el a különböző kultúrákat? Miért vette át ezt a szokást mindenki az ókorban?
A világ minden pontján jelen volt az ókortól
Peru
A spektrografikus elemzés szerint a Kolumbusz előtti Dél-Amerikában, ilyen szokatlan ötvözet nem létezett - 95,15% réz, 2,05% arzént, 1,70% nikkel, 0,84% szilíciumot és 0,26% vasat tartalmazott. Ez az összetétel Érdekes, mivel Bolíviában nincs nikkel és a fémek olvadáspontja 1768,3 ° C, ezt elérni az akkori technikával lehetetlen
Örményországban. Az ősi város Armavir az Ararát-völgyben
Örményországban. Az ősi város Armavir az Ararát-völgyben
Tunézia. Mustea római város
Észak-Tunézia
Macedóniában. Az ókori római város Stobi
Etiópiában a Király sírja, Remhai az Axum
Etiópiában. Aksum
Görögországban a fellegvár
Görögországban
Bolíviában, Tiwanaku
Bolíviában, Pumapunku
Szíria
Egyiptom
Egyiptom
Egyiptomi és bilincsek fából
Egyiptomi és bilincsek fából
Franciaországban. Mont Sainte-Odile
Iránban. Pasargadae
Iránban. Persepolis
Japán
Görögországban
Maldív-szigetek
Kambodzsában. Ta Prohm Temple
Indiában. Temple Bidzhamandal
Indiában. Temple Bidzhamandal
Törökországban az ősi Labranda városában
Törökországban a hullámtörő a pergamoni kikötőben
Olaszországban. Tharros - egy ősi föníciai város Szardínia szigetén
Törökországban, Ephesus városában
Görögországban
Oroszország, Moszkva. Vörös tér
Spanyolországban. Ibériai városában, Castulo
Angkor
22 hozzászólás
-
-
2
-
3
Mi is ez tulajdonképpen? Mert a leírásodból nem derül ki.
-
4
@local: Szóval nézzed a lépeket, a leirást. Ókori bilincsek, azonosság. Hasonlóságról van szó a világ minden pontján ami az ókorban volt. De én sem vágom mi is ez valójában
De többezer éve elterjedt dolog,mikor Kolombusz és a vikingek még nem léteztek. Tehát, hogy te is megértsed ehhez találkozni kellett az embereknek, és kontinensek választották el őket.
-
5
@local: képeket
-
6
@local: De most őszintén mit nem értessz? Alap, hogy ha nézed a képeket meg a leirást akkor összeáll minden.
-
7
@local: Nézd figyelmesen a képeket. Bilincs, kapocs, bizgentyű bazgantyú. Formáikból is látni mire valók, nem engedik elcsúszni egymástól a köveket. Ókorban jég belement a résbe ugyanúgy megfagyott és szétfeszítette. Ezt is, segített megelőzni.
Gondolom én...
-
8
@local:
... víz belement a résbe ...
Súlyzó forma is pont erre utal, hogy ne távolodjon egymástól. 13. képen látni, hogy ott például repedést " fogtak " össze vele.
-
9
@local: továbbá, egy külföldi cikkben ahogy olvasom, az történt, ( a fémmel kapcsolatosan ) hogy " hordozható olvasztóban " megolvasztották a fémet, és az előre kifaragott vájatba öntötték.
-
10
@areon: Szerintem ott a pont és a lényeg amit irtál Csak a kérdés, hogy miként terjedt el akkor mikor elvileg nem járt még ember a kontinensek között hajóval.
-
11
@Matula: Ja értem. Csak elég összefüggéstelenül fogalmaztál. Elkezdted leírni valaminek az összetételét amit egyetlen szóval említesz meg: bilincsek.
Azt sem írod mi az azonosság a világ minden pontján, mik ezek, mire valók, hanem durr bele a közepébe. Mintha elkezdenék leírni egy receptet és valahol a szövegben egyetlen szóban megemlítem hogy ez kuglóf lesz.
-
12
olcó kici kínai bilinc...export mindenhova...kész a magyarázat 
-
13
Hát érdekes. Egy viszont biztos, a Cigányok már kilopták mindenhonnan a vasat 
Am nagyon klasz poszt ! 
-
14
@local: Hát nem is volt leírva, hogy mire valók ezek. De az azonosság is egyértelmű a formákra igaz e
-
15
-
16
Elsőre nekem sem volt egyértelmű a dolog, majd az egyiptomi fa éknél esett le, hogy nem az ötvözet a kulcs a különböző helyek között, hanem az illesztések, csapolások. Sebaj
Fiatal koromban sokat olvastam Däniken-t, de nekem nem tűnik szenzációsnak a leletek elszórtsága, hiszen ha megnézitek a térképet, valójában csak Dél-Amerika esik távol a többi helytől az óceán miatt. Csak Nagy Sándor birodalma lefedte a középső részen lévő helyek nagy részét. Makedónia, Egyiptom és India között. Vagy ott a római birodalom területe. Körben a Földközi-tenger mentén, Európa nyugati része egészen Angliáig. Már is lefedtük a példák vagy 80%-át. Tehát miért ne terjedhetett volna el mondjuk az említett egyiptomi ék példája utazók, kereskedők, vagy akár a különböző uralkodó birodalmak építészei révén a többi részre is? És miért ne vették volna át, ha az ötlet, megoldás jó? Ajtó, tető, ablak is volt valamilyen formában majd minden lakóépületen...
Oké, Dél-Amerika kiesik ilyen szempontból, de miért nem lehet, hogy az ottaniak is rájöttek erre maguktól? Azon sem lepődtünk meg a kedves spanyolok dél-amerikai első látogatásaikor, hogy az ottani őslakosok nyilat, kést, bárdot, lándzsát használtak. És ezek csak fegyverek. Voltak ruháik, lakóépületeik, földet műveltek stb. Ezeket kitalálhatták, vagy ez szintén rejtélyes úton jutott át az óceánon? Nem hinném.
Ami pedig az ötvözetet illeti: igen is van nikkel az Andokban. Sőt elég rendesen akad nikkel tartalom az ottani rézércben. Talán nem is tudatosan került bele, hiszen a környék több helyén vett minták, különböző arányokat mutatnak. Pl: 6% arzén, 6% nikkel, vagy 34% arzén, 29% nikkel. Ezek az ötvözetek 1045 fokon folyékonyak, tehát az extrém hőmérséklet sem feltétlen igaz.Ezt és az ásványok, ötvözet százalékok adatait Heather Lechtman-tól szedtem, aki az MIT-n (Massachusettsi Műszaki Egyetem) a régészet és az ősi technológia professzora. Érvelése a fémmel kapcsolatban itt (is): grahamhancock.com/phorum/read.php?1,237428,237820
-
17
Nagyon király poszt ! Köszi ! 
-
18
Én tudom, mi a titka. Az, hogy ez egy kézenfekvő technika, amit ott helyben találtak ki mindenhol. Volt rá idejük kitalálni és kifejleszteni. Nem egy nagy valami.
-
19
Itt például adásszünet volt#35
-
20
@kisja: Állat...
-
21
@kinglog2000: Köszönöm
-
22
#19
Ezek milyen fából vannak? Körülöttük már szétmállott a kö, de ezeknek a fa csapoknak nem ártott az idö. Söt! Még a minták szélei sem karcolódtak meg.
2
3
Mi is ez tulajdonképpen? Mert a leírásodból nem derül ki.
4
@local: Szóval nézzed a lépeket, a leirást. Ókori bilincsek, azonosság. Hasonlóságról van szó a világ minden pontján ami az ókorban volt. De én sem vágom mi is ez valójában De többezer éve elterjedt dolog,mikor Kolombusz és a vikingek még nem léteztek. Tehát, hogy te is megértsed ehhez találkozni kellett az embereknek, és kontinensek választották el őket.
De többezer éve elterjedt dolog,mikor Kolombusz és a vikingek még nem léteztek. Tehát, hogy te is megértsed ehhez találkozni kellett az embereknek, és kontinensek választották el őket.
5
@local: képeket
6
@local: De most őszintén mit nem értessz? Alap, hogy ha nézed a képeket meg a leirást akkor összeáll minden.
7
@local: Nézd figyelmesen a képeket. Bilincs, kapocs, bizgentyű bazgantyú. Formáikból is látni mire valók, nem engedik elcsúszni egymástól a köveket. Ókorban jég belement a résbe ugyanúgy megfagyott és szétfeszítette. Ezt is, segített megelőzni.
Gondolom én...
Gondolom én...
8
@local: ... víz belement a résbe ...
Súlyzó forma is pont erre utal, hogy ne távolodjon egymástól. 13. képen látni, hogy ott például repedést " fogtak " össze vele.
... víz belement a résbe ...Súlyzó forma is pont erre utal, hogy ne távolodjon egymástól. 13. képen látni, hogy ott például repedést " fogtak " össze vele.
9
@local: továbbá, egy külföldi cikkben ahogy olvasom, az történt, ( a fémmel kapcsolatosan ) hogy " hordozható olvasztóban " megolvasztották a fémet, és az előre kifaragott vájatba öntötték.
10
@areon: Szerintem ott a pont és a lényeg amit irtál Csak a kérdés, hogy miként terjedt el akkor mikor elvileg nem járt még ember a kontinensek között hajóval.
Csak a kérdés, hogy miként terjedt el akkor mikor elvileg nem járt még ember a kontinensek között hajóval.
11
@Matula: Ja értem. Csak elég összefüggéstelenül fogalmaztál. Elkezdted leírni valaminek az összetételét amit egyetlen szóval említesz meg: bilincsek.
Azt sem írod mi az azonosság a világ minden pontján, mik ezek, mire valók, hanem durr bele a közepébe. Mintha elkezdenék leírni egy receptet és valahol a szövegben egyetlen szóban megemlítem hogy ez kuglóf lesz.
Azt sem írod mi az azonosság a világ minden pontján, mik ezek, mire valók, hanem durr bele a közepébe. Mintha elkezdenék leírni egy receptet és valahol a szövegben egyetlen szóban megemlítem hogy ez kuglóf lesz.
12
olcó kici kínai bilinc...export mindenhova...kész a magyarázat
13
Hát érdekes. Egy viszont biztos, a Cigányok már kilopták mindenhonnan a vasat Am nagyon klasz poszt !
Am nagyon klasz poszt ! 
14
@local: Hát nem is volt leírva, hogy mire valók ezek. De az azonosság is egyértelmű a formákra igaz e
15
16
Elsőre nekem sem volt egyértelmű a dolog, majd az egyiptomi fa éknél esett le, hogy nem az ötvözet a kulcs a különböző helyek között, hanem az illesztések, csapolások. Sebaj
Fiatal koromban sokat olvastam Däniken-t, de nekem nem tűnik szenzációsnak a leletek elszórtsága, hiszen ha megnézitek a térképet, valójában csak Dél-Amerika esik távol a többi helytől az óceán miatt. Csak Nagy Sándor birodalma lefedte a középső részen lévő helyek nagy részét. Makedónia, Egyiptom és India között. Vagy ott a római birodalom területe. Körben a Földközi-tenger mentén, Európa nyugati része egészen Angliáig. Már is lefedtük a példák vagy 80%-át. Tehát miért ne terjedhetett volna el mondjuk az említett egyiptomi ék példája utazók, kereskedők, vagy akár a különböző uralkodó birodalmak építészei révén a többi részre is? És miért ne vették volna át, ha az ötlet, megoldás jó? Ajtó, tető, ablak is volt valamilyen formában majd minden lakóépületen...
Oké, Dél-Amerika kiesik ilyen szempontból, de miért nem lehet, hogy az ottaniak is rájöttek erre maguktól? Azon sem lepődtünk meg a kedves spanyolok dél-amerikai első látogatásaikor, hogy az ottani őslakosok nyilat, kést, bárdot, lándzsát használtak. És ezek csak fegyverek. Voltak ruháik, lakóépületeik, földet műveltek stb. Ezeket kitalálhatták, vagy ez szintén rejtélyes úton jutott át az óceánon? Nem hinném.
Ami pedig az ötvözetet illeti: igen is van nikkel az Andokban. Sőt elég rendesen akad nikkel tartalom az ottani rézércben. Talán nem is tudatosan került bele, hiszen a környék több helyén vett minták, különböző arányokat mutatnak. Pl: 6% arzén, 6% nikkel, vagy 34% arzén, 29% nikkel. Ezek az ötvözetek 1045 fokon folyékonyak, tehát az extrém hőmérséklet sem feltétlen igaz.Ezt és az ásványok, ötvözet százalékok adatait Heather Lechtman-tól szedtem, aki az MIT-n (Massachusettsi Műszaki Egyetem) a régészet és az ősi technológia professzora. Érvelése a fémmel kapcsolatban itt (is): grahamhancock.com/phorum/read.php?1,237428,237820
Fiatal koromban sokat olvastam Däniken-t, de nekem nem tűnik szenzációsnak a leletek elszórtsága, hiszen ha megnézitek a térképet, valójában csak Dél-Amerika esik távol a többi helytől az óceán miatt. Csak Nagy Sándor birodalma lefedte a középső részen lévő helyek nagy részét. Makedónia, Egyiptom és India között. Vagy ott a római birodalom területe. Körben a Földközi-tenger mentén, Európa nyugati része egészen Angliáig. Már is lefedtük a példák vagy 80%-át. Tehát miért ne terjedhetett volna el mondjuk az említett egyiptomi ék példája utazók, kereskedők, vagy akár a különböző uralkodó birodalmak építészei révén a többi részre is? És miért ne vették volna át, ha az ötlet, megoldás jó? Ajtó, tető, ablak is volt valamilyen formában majd minden lakóépületen...
Oké, Dél-Amerika kiesik ilyen szempontból, de miért nem lehet, hogy az ottaniak is rájöttek erre maguktól? Azon sem lepődtünk meg a kedves spanyolok dél-amerikai első látogatásaikor, hogy az ottani őslakosok nyilat, kést, bárdot, lándzsát használtak. És ezek csak fegyverek. Voltak ruháik, lakóépületeik, földet műveltek stb. Ezeket kitalálhatták, vagy ez szintén rejtélyes úton jutott át az óceánon? Nem hinném.
Ami pedig az ötvözetet illeti: igen is van nikkel az Andokban. Sőt elég rendesen akad nikkel tartalom az ottani rézércben. Talán nem is tudatosan került bele, hiszen a környék több helyén vett minták, különböző arányokat mutatnak. Pl: 6% arzén, 6% nikkel, vagy 34% arzén, 29% nikkel. Ezek az ötvözetek 1045 fokon folyékonyak, tehát az extrém hőmérséklet sem feltétlen igaz.Ezt és az ásványok, ötvözet százalékok adatait Heather Lechtman-tól szedtem, aki az MIT-n (Massachusettsi Műszaki Egyetem) a régészet és az ősi technológia professzora. Érvelése a fémmel kapcsolatban itt (is): grahamhancock.com/phorum/read.php?1,237428,237820
17
Nagyon király poszt ! Köszi !
18
Én tudom, mi a titka. Az, hogy ez egy kézenfekvő technika, amit ott helyben találtak ki mindenhol. Volt rá idejük kitalálni és kifejleszteni. Nem egy nagy valami.
19
Itt például adásszünet volt#35
20
@kisja: Állat...
21
@kinglog2000: Köszönöm
22
#19
Ezek milyen fából vannak? Körülöttük már szétmállott a kö, de ezeknek a fa csapoknak nem ártott az idö. Söt! Még a minták szélei sem karcolódtak meg.
Ezek milyen fából vannak? Körülöttük már szétmállott a kö, de ezeknek a fa csapoknak nem ártott az idö. Söt! Még a minták szélei sem karcolódtak meg.
Témában hasonlóak
Oroszországból szeretettel
- 18526
- 76
- 4
Tunning verdák
- 9471
- 53
- 3
Érdekes képek a világból
- 11130
- 54
- 5
Érdekes képek
- 4717
- 27
- 3
Érdekes képek
- 6505
- 38
- 10
Átlagemberek hasonlósága
- 4216
- 24
- 6
Emberek és festmények hasonlósága
- 1618
- 11
- 3
Google street view képek
- 5875
- 29
- 2
Vegyes képek
- 6818
- 29
- 0
Teázási szokások a világon
- 2918
- 21
- 3
Guinness rekordok leírásos képekben
- 4484
- 16
- 7
Ritkán látott képek
- 6422
- 60
- 19
Egy másfajta életforma
- 9416
- 59
- 7
Egyedi parketta
- 7909
- 99
- 8
A természet tervezte
- 2358
- 41
- 0
Matula 2016. május 18. 23:39
11