
A PzIV előnyei - A harckocsi 1942-ben egy új löveggel lett felszerelve (75mm-es, 43 űrmérethossz - 3473 mm) ezzel megszüntették a gyenge tűzerejét. Az új löveg már 1000 méterről átütötte a T 34-es páncélzatát.
Jelentős belső tér, amely a legénység magas hatásfokú kihasználtságát elősegítette. 5 fős személyzet munkái külön funkciókra lettek tagolva, így nem kellett megosztani a feladatokat.
A PZzV rendkívül mozgékony volt terepen, ezt pedig a lánctalpak felfekvési felületének és a nyomtáv szélességének arányának a javításával érték el. Minél kisebb ez az arány szám (L/B) annál jobban manőverezhető a szerkezet. A PzIV arányszáma (L/B) volt a legkisebb a háború folyamán - 1,43. A T 34-é 1,5 volt.
A PzIV hátrányai - A harckocsi rengeteg gonddal küszködött. Főleg a berendezések elhelyezése, a motortól az erőátviteli berendezésig hosszú út vezetett, és nehezen volt szerelhető. Néha a torony leszerelésére is szükség volt, a hozzáférhetőség miatt. Mivel a meghajtás elöl volt, hosszú tengelyek vitték az erőt előre, és ez fokozott igénybevételt eredményezett. Egyben előnyt is kovácsolt, hisz a kormányberendezések "rövid pórázon" voltak közel a pilótához, gyors beavatkozást, manőverezést tettek lehetővé.
A motor benzin üzemű volt,és rendkívül gyenge. Ezt tetézték még azzal, hogy az idő előrehaladtával egyre nehezebb lett a harckocsi. 17 tonnáról 26 tonnára hízott, ami nem csak a fogyasztásban jelentkezett, de a vég sebességben is. A 17 LE/tonnáról (B változat) 12 LE/tonnára csökkent (J változat) a fajlagos teljesítmény. (A T 34 18 LE/tonnával rendelkezett) Az országúti maximális sebessége épp hogy elérte a 40 km/h-t, mondjuk ez nem volt szempont akkoriban.
A harckocsi hatótávolság szerény volt. A 420 literes üzemanyagtartállyal országúton 210 km, terepen 130 km volt a hatótáv (330 l/100 km, terepen 500 l/100 km) Az utolsó J változatnál már külön 189 literes tartállyal próbálták orvosolni a hatótáv problémát, ehhez viszont a toronyforgató motort el kellett távolítani.
A T 34 hátrányairól egy korábbi posztban szó volt.
Röviden felsorolva - rossz minőség, hamar elromló berendezések. Szűkés beltér, és sokfeladatos személyzet. Rádió és megfelelő navigáció hiánya. Gyenge páncélzat.
Az előnye a hatékony nagy erejű ágyúja volt. A könnyű alacsony fogyasztású dízel motor, amely bőséges hatótávolságot biztosított. Az olcsósága kérdéses, hisz annyi selejt készült, hogy lehet így drágább volt.
Összegezve - A PzIV rendkívül jó manőverezett a terepen, annak ellenére, hogy harmatgyenge motorja volt. A csatákat jól ki kellett számítani, hogy a rövid hatótáv ne akadályozza ebben. A gyors mozgása és nagy erejű ágyúja mellett a T 34-nek alig volt esélye. A PzIV 1000 méterről simán kilőtte a T 34-et, amíg a T 34 ilyen távolságból nem tudta átütni a PzIV 80mm-es páncélzatát. Nem túlzás, hogy bizonyos helyzetekben a németek kacsavadászatot tartottak. Csak lőszerrel és üzemanyaggal kellett bírniuk, és természetesen azt a bizonyos tisztes távolságot.
jk88 2017. május 8. 19:23
12