Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
Mindennek az oka a Merkúr bolygó volt!

A Merkúrt már ie. 1400 körül is megfigyelték az Asszírok, de komolyabb vizsgálódás csak a XIX. században kezdődött. Ekkor derült ki, hogy nagyon furcsán mozog a nap körül. Egyrészt a legnagyobb excentricitást produkálta a naprendszerben, és ezenkívül az úgynevezett precessziója is nagyon nagy volt. A precesszió az, ahogy az ellipszis pálya távolabbi gyújtópontja elfordul a nap körül. Vagyis az elliptikus pályája nagy tempóval forgott. (A többi bolygó is rendelkezik precesszióval, de azok rendkívül alacsonyak. )
A Merkúr precessziója olyan gyors volt, hogy 12 millió Merkúr év alatt egy egész fordulatot megtett a nap körül. Ez 2.892 millió földi év, ami csillagászati időben rendkívül pörgős/gyors dolog.
Mivel nem tudták a csillagászok ezt jól megmagyarázni, azt feltételezték létezik a Merkúr pályáján belül egy másik bolygó, ami Merkúrt kényszeríti erre a mozgásra. Ezt jó darabig tényként kezelték, és el is nevezték Vulkánnak, mivel rendkívül forrónak tartották. A XIX. századi matematikus Urbain Le Verrier volt a fő szószólója ennek a projektnek. Azt, hogy nem látják a nap körül azzal magyarázták, hogy túl közel kering a naphoz ezért az erős napfényben lehetetlen felfedezni.
Több mint 50 évig tartotta magát a bolygó, amíg Einstein relativitás elmélete meg nem született, és azzal meg tudták magyarázni a Merkúr problémás mozgását. Vulkán nem sokkal később eltűnt a lehetséges bolygók listájáról.
Jelenlegi vizsgálatok (NASA STEREO űrszondája, valamint a HELIOS) szintén nem támasztották alá a korábbi tézist. Viszont a feltételezett pályákon találtak keringő meteorokat. Pl. : 2007 EB26. A mostani számítások szerint a legnagyobb tárgy ami ott még keringhet maximum 5 km nagyságú lehet, de ezt még a mostani eszközökkel is nehéz lenne megfigyelni. Tehát akár lehet ott egy apró meteor, amit Vulkánnak is hívhatnánk.

11 hozzászólás

  • furotorony 2016. szeptember 13. 20:12

    1
    beszélhetnénk a Vénuszról is. Habár az nem bolygó, hanem domb. bocsi! :D
  • _V_ 2016. szeptember 13. 21:52

    2
    Köszönöm a posztot! :D grat grat yougod Ezekkel a csillagászatos posztokkal nekem nagyon a kedvemre teszel! :D grat
  • Salax 2016. szeptember 13. 23:53

    3
    Valami nem stimmol. Egy merkúri év az 88 nap vagyis egy földi évnek a 365/88-ada ami kerekítve 4,1472 valami. (Tehát kicsivel több mint 4 szer kerüli meg a Napot, amíg a Föld egyszer. Ami azt jelenti hogy a 12 millió merkúri év az kb. 50 millió földi év. Akkor honnan jött a 2.892 millió év? Másként majdnem 3 milliárd év (2,89 milliárd) ami már csillagászati mértékben is számottevő idő. (a Föld kora kb, 4,5 milliárd év)
  • ArkaChopa #3 2016. szeptember 14. 09:19

    4
    @Salax: Számold át még egyszer! 1 földi év = 4.1472 Merkúr év. 1 millió földi év = 4.1472 millió Merkúr év. Akkor 2.892 millió földi év = 12 millió Merkúri év.
    A 3 milliárd nem tudom, hogy jön ki?
  • ArkaChopa 2016. szeptember 14. 09:29

    5
    Egyébként javítanom kell magamat.Pont fordítva értelmeztem a Merkúr precessziós idejét. A Merkúré nagyon lassú a többi bolygóéhoz képest, ezért gondolták, hogy valami kötött pályán tartja. az úgynevezett Apsidal precession -ja 43" szögmásodperc per évszázad, ebből jön ki a 12 milliós Merkúr év. A többi bolygóé 532 szögmásodperc per évszázad átlagban. A föld 112000 évente néz ugyanarra a csillagra, vagyis az ellipszis pályája ennyi idő alatt fordul egy teljes kört. A Marsnál ez 79600 év.
  • kisja 2016. szeptember 14. 16:44

    6
    Szerintem kérdezzük meg Rajesh Kothrahapsit :D
  • Salax #4 2016. szeptember 14. 22:04

    7
    @ArkaChopa: Aha! Az a baj, hogy tizedesvessző helyett Te pontot használsz, ami viszont általában a helyi értéket jelzi mifelénk. A másik baj, hogy valóban osztanom kellett volna a 12 milliót, és nem szoroznom. Így az eredmény valóban 2,893 millió év (azaz kettőmillió nyolcszázkilencvenhárom-ezer esztendő) (ha ponttal írod úgy kettő milliárd nyolcszázkilencvenhárom millió-t jelent.)
  • ArkaChopa #7 2016. szeptember 15. 06:39

    8
    @Salax: bocs, erre nem gondoltam. Remélem nincs harag :D Bár ennél kevesebbért is indultak már keresztes hadjáratok :D
  • [ törölt felhasználó ] 2016. szeptember 15. 08:27

    9
    A precesszió az nem a forgástengely mozgása?
  • [ törölt felhasználó ] 2016. szeptember 15. 08:28

    10


    Ilyesmi.
  • [ törölt felhasználó ] 2016. szeptember 15. 08:29

    11
    Emiatt és még a nutáció miatt imbolyog egynémely csillag az égen. De komolyan, szoktam őket figyelni, józanul is, és imbolyognak. Valaki megfigyelt már ilyet?
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!