érdekes, az alap képből állítja össze a forgó tengelyeket. Van olyan kép, ami ezzel a módszerrel nem készíthető el? Hol vannak a buktatók az algoritmusban?
sinus függvényt ferde hajításos tanklövöldözős játéknál használtam, maga a lényeg 5-6 publikált sor, a játék 1000 sor lett, akkor jöttem rá, hogy nem akarok programozással foglalkozni . Kész elemekből dolgoznak (kivétel), de hogy mit tegyenek össze az ügyfélnek ahhoz nem értenek.
@EEdem: Az alakzatot színnel kitölteni nem tudja. A formának összefüggőnek kell lennie, tehát ceruza felemelése nélkül le kell tudjuk rajzolni. Egyéb megkötés nem hiszem, hogy van. Ha jól rémlik, nem kell más megkötés a fourier transzformációhoz, tetszőleges függvény közelíthető véges sok szinuszos függvény összeadásával, legföljebb kicsit trükközni kell (vagy én felejtettem már el mindent, amit egy éve tanultam ). Ezen túl, a segédprogram, amivel a szinuszos függvények paramétereit meghatározták, lehet nem szereti az olyan képet, ahol a vonal keresztezi önmagát, mert akkor a feldolgozás során a sorrendet nem tudná meghatározni egyértelműen. De ez kiküszöbölhető, mondjuk véletlenszerűen választ egyet, aztán később megy végig a másik úton.
Van egy érdekes jelenet a magyarázós videóban is, 21:54-től. Itt azt mutatja meg, amikor kevesebb szinuszos értéket ad össze, mennyire pontos a közelítés. Kriszk-krakszokból indul, de 90 tagnál már jól látható a kép. Még több taggal kifinomultabb lesz a görbe, viszont amíg véges sok tagot ad össze, sose lesz teljesen pontos, mint az eredeti kép.
@törölt felhasználó: Elég sok elmélet keresztezte egymást, mire ez megszületett.
Alapként abból indulunk ki, hogy hatványok összegével tetszőleges függvény formája megközelíthető:
Ezen a képen a szürke vonalak jelölik, amikor még kevesebb tagot vett számításba. Az origó közelében egyre jobban kezdi megközelíteni ez a hatványsor a sin-t. Ha végtelenekig folytatnánk a tagok hozzáadását, akkor pont kijönne a sin(x) képe mindenhol.
Nem csak a szinusz függvényt, hanem bármilyen másik formájút is meg tudunk közelíteni hatványsorokkal, csak módosítani kell a tényezőket. Ez lehet hülyeségnek tűnik, minek akarnánk közelíteni függvényeket? Egyrészt, mert nem tudunk minden alakzatot képletekkel felírni, de hatványsorokkal igen. Másrészt a hatványsorok kezelésének költsége sokkal kisebb, mint az tetszőlegesen bonyolult függvény, viszont a hiba elfogadhatóan kicsire hozható.
Egy másik elmélet, hogy tetszőleges függvény szintén közelíthető szinusz és koszinusz függvények összegével:
Itt is, ha módosítjuk a sin/cos tényezőit, akkor a végeredményként kapott vonal másféle függvényt fog megközelíteni. Ez is értelmetlennek tűnik, felrajzolhatnánk az eredeti függvényt simán... De, főleg az eketonikában fontos szerepe van a szinuszos függvényeknek, ugyanis a körmozgás jellegzetes a fizika világában, pl. a motorok így mozognak, a rádióhullámok eszerint haladnak. Ezeket könnyű felhasználni pl. egy antennában, ami így elküldi a sok szinuszos jelet, amik külön-külön könnyen kezelhetők egy alkatrésszel, együttesen viszont egy nem túlzottan hibás komplex függvényt/jelet alkotnak. Ha az eredeti komplex függvényt akadnánk továbbítani, lehet nem is tudnánk, mert nincs rá alkatrész, vagy jóval költségesebb lenne.
Na, ha ezt a két elméletet összekapcsoljuk még néhány másikkal, akkor tudunk ilyen rajzot is megalkotni, mint a fenti videóban.
Van egy kiinduló vonalunk, ami az ember számára egy értelmes formát jelent. Egy program ezt feldolgozza, megállapítja a szinuszos tagok tényezőit valami bonyolult számítás alapján, és animálva megjeleníti a felhasználásukat. Ha növelik a tényezők számát, akkor az eredeti kép göbéjének közelítése pontosítható, de tökéletesen illeszkedni csak akkor tudna, ha végtelen sok tagot adnánk össze. A videóban 100-300 tag van használva, de már így is nagyon jó eredményt ad.
Ami a videóban látható, az ezeknek az elméleteknek egy lehetséges megjelenítése. Ugye a szinuszos függvény a körmozgáshoz kapcsolódik, így amint halad előre időben az animáció, a kis nyilak mutatják, merre tart a körmozgás. Viszont eltérő sebességgel forognak körbe, ez ad lehetőséget az alakzat formálására. A nyilak azért vannak egymásra "tapadva" rajzolva, mert ez szemlélteti, ahogy a képletben a szinuszos tagok össze vannak adva:
woody 2019. július 3. 20:57
12