22 hozzászólás

• 

  Árpi május 17. 22:56

  1

  Már nem találom, hogy kinek a posztja alatt került szóba ez a dolog egy gif kapcsán, illetve nem emlékszem, hogy pontosan kicsoda, linkelte ezt a videót, de most YT-on rátaláltam és megtaláltam a magyarázatot is a látottakra.
  
  Ja és bibibiii, jól mondtam, hogy csak alfa és béta részecskéket látunk.

  0

• 

  KillHates május 17. 23:14

  2

  Egy karika sajtos párizsi nem jó az Uránium vagy Plutónium helyett? Az is folyamatosan bomlik....
  Én egy kicsi fékszagot érzek ezzel kapcsolatban;
  1, elég gyorsal lehűtötte az alkoholt szuperhidegre a szerkezet, hogy gázzá alakuljon. (amit egyébként nem is igazán kell, mert eleve illékony vegyület)
  2, csak úgy kézzel bedobni egy darab Urániumot/Plutóniumot? Hát nem tudom...
  3, érdekes az áramlása a részecskéknek; csak koncentrikusan történik, a megfigyelő felé nem...
  
  Na mindegy, bárki elő tudja idézni otthon is;
  1, be kell túrni a fejünkbe egy szendvicset
  2, az ott elkezd bomlani
  3, le kell öblíteni egy kis pálinkával (az is alkohol bír lenni) addig amíg nem kezdjük érezi, hogy áramlani kezdenek a zalfa és béta részecskék az agyunkba felfelé
  4, hanyatt kell feküdni (ha az eddig nem történt meg), becsukni a szemünket és élvezni kell a látványt amit még megspékel a forgó szoba érzése is (ha már Kék Duna keringő)
  
  ,

  2

• 

  Árpi #2 május 17. 23:26

  3

  
  @KillHates: Tisztelettel átadom.

  2

• 

  Árpi #2 május 17. 23:27

  4

  @KillHates: És hát nem tudom. Én hiszek a látottaknak.

  0

• 

  kléni május 17. 23:58

  5

  Informatikusok, akik tökéletes véletlen számot akarnak kapni:
  

  0

• 

  Árpi #5 május 18. 00:02

  6

  @kléni: De miért akarna egy informatikus tökéletes véletlen számot kapni ?

  0

• 

  Aztaaaa.. május 18. 02:17

  7

  A fordítással és a folyamat magyarázatával is van egy kis gond. Az alkohol az életben nem alakul át gázzá, főleg nem - 40 fokon. Az alkohol gőzzé változik. A gőz egy része, amikor eléri az alsó részét a doboznak, amely -40 fokra van lehűtve kondenzálódik, majd kicsapódik az üveg felületre. Marad bőven a rendszerben gőz, amely a hideg kondenzátor felett telítetlen gőzrétegnek hívhatjuk. Amikor ezen áthalad egy részecske, nyomot hagy maga után, a repülő kondenzcsíkjához hasonlóan, de egészen más fizikai-kémiai jelenség által. Tehát sem az alfa, sem a béta részecske ettől még nem lesz látható, csak a mozgásának következménye. A cím így egy kicsit félrevezető.

  1

• 

  Aztaaaa.. #7 május 18. 02:20

  8

  @Aztaaaa..: Cloudylabs » Some experiences with a cloud chamber - www.cloudylabs.fr bocsi ez lemaradt.

  1

• 

  Árpi #7 május 18. 09:13

  9

  @Aztaaaa..: Köszi a kiegészítést ! Kérek majd egy javítást az admintól. De amúgy a cím szándékosan "klickbait" kicsit. A leírásban már én is úgy írtam, hogy "ionizált nyomokat hagynak haladásuk közben, így láthatóvá téve azok mozgását".

  0

• 

  Árpi #8 május 18. 09:16

  10

  @Aztaaaa..: Javítás megkérve.

  0

• 

  kléni #6 május 18. 10:54

  11

  @Árpi: Mert az álvéletlen számok rosszak, a kriptográfiában nem szeressük őket.

  0

• 

  Árpi #11 május 18. 11:02

  12

  @kléni: Jó, de minek nektek a kriptográfia ? Mámint értem, hogy programozás, stb... De a kriptográfia nem a titkos írás ?

  0

• 

  Árpi #11 május 18. 11:02

  13

  @kléni: Nem értek én ehhez, ahogy semmi máshoz sem. Nézd el nekem.

  0

• 

  ArkaChopa #11 május 18. 11:19

  14

  @kléni: ez kb. olyan mint a pi értékének a pontossága. Jó az 3 tizedesig, de vannak akik 100000000 tizedesnél többre is vágynak. Csak azok nem szeretik, akik kevés a fantáziájuk ahhoz hogy minél bonyolultabb legyen a kezdő random feltételek összesége. Megelégszenek egy clock-al.
  Na de , ki tudná megállapítani, hogy az 1 véletlen vagy álvéletlen szám-e, egy sorozatban?

  0

• 

  kléni #14 május 18. 11:24

  15

  @ArkaChopa: Statisztika alapján tud hibákat keresni a sorozat elemi között. Mennyire jól oszlanak el, korlátozódik-e a kezdőszám egy kis intervallumra, aztán ha sikeres lesz a kutakodás, meg tudná jósolni a következő elemet.

  0

• 

  kléni #12 május 18. 11:39

  16

  @Árpi: De, de hát a titkos írást valakinek meg is kell valósítania a számítógépen, hogy senki ne férhessen hozzá a tárhelyeden védetten tárolt pucér fotóidhoz.
  A véletlenszám generálás azon alapul, hogy veszünk egy kezdő értéket, és utána abból számítunk további értékeket valamilyen megadott szabályrendszer szerint. Így a sorozat elemei többnyire nem véletlenek az előzőhöz képest, de kellően jól eloszlanak a lehetőségek közül, és ha eltérő kezdőértéket választunk, akkor a sorozat is teljesen más lesz.
  Na itt a bökkenő: hogyan válasszuk meg a kezdő véletlen értéket? Azt szoftverrel nem lehet meghatározni, mert a szoftver mindig előre meghatározottan működik (jó is lenne ). Valami fizikai jelenség kell. Pl. időpont, de az támadható, mert egy ismeretlen fél meg tudja becsülni (vagy végigpróbálgatja), milyen időpontban indult el a generátor, és onnantól tudná a sorozat minden értékét. A számítógép órájának felbontása nanoszekundum is lehet, de ha csak az utolsó pár bitjét nézzük az órának, akkor meg a lehetséges kiinduló szám értékkészletét csökkentjük drasztikusan, ami megint próbálgatással reprodukálható lenne. Ha a hardverbe kódolunk bele valami egyedi értéket, az az információ függ mástól, tudnak róla, esetleg ellopják a készüléket. Pont volt vagy fél éve cikk, hogy a CIA milyen jól átvert mindenkit, mert a titkosító készülékekbe ugyan azt a kezdeti értéket rakta bele titokban, és így mindenkit le tudott hallgatni. Általában ha építünk a számítógépbe valami szenzort, annak értékkészlete is kicsi, így pl. a processzor hőmérsékletének hozzáadása sem sokat javít. És még... Hát elég sok lehetőség van. Ha ezek mindegyikét összefűzzük, átalakítjuk, akkor már elég olcsón tudunk gyakorlati alkalmazásnak elég jól megfelelő kezdő véletlenszámot meghatározni. Csak az a lényeg, hogy ez tényleg megfelelően legyen elvégezve, mert ha nem, akkor támadható marad a rendszer (erre is volt példa, a Debian operációs rendszerben hónapokig gyenge volt a kiinduló szám). ha pedig Infó Pisitike csapna fel saját kriptográfiai könyvtár készítésének, és csak az időpontot használná (amiről a legtöbb ember azt hiszi, hogy úgy s egyedi, tehát megfelelő lesz), akkor máris visszafejthető lenne a legtöbb titkosított üzenete.
  Na és itt jön képbe a fizika, ami a fenti videóban is használva van: jelenlegi ismeretünk szerint ezek a részecskék, a sugárzás teljesen véletlenszerű, nem lehet sehogy se meghatározni, melyik irányba fog elindulni. Van is ilyen szolgáltatás, a random.org, ami egy fizikai jelenséget használ ki. Csak egy ilyen műszer beszerzése igen drága a többihez képest, így még nincs minden számítógépbe ilyen pontos alkatrész beüzemelve. Anno mikor pár éve láttam ezt a videót ami a posztban van, akkor is arra gondoltam, ez mekkora tökéletes lenne véletlenszám generálására, és egy rakat algoritmussal nem kéne bajlódnom, ha tudnánk ilyet használni.

  1

• 

  Árpi #16 május 18. 12:05

  17

  @kléni: De ez a véletlen szám, ez folyamatos változó ? Ha nem, akkor mi értelme, hiszen elég egy másik gépnek végigzongozárnia a lehetőségeket, nemde ? Jó, oké, nyilván ez akár évekbe is tellhet, de mégis ott van a lehetőség. Szóval gondolom azért is írod, hogy beépített dolognak kell lennie egy gépben, hogy változtassa az értéket folyamatosan. Egyszer olvastam a quantum számítógép lehetőségéről, ami nem bináris rendszerben működne, s így ami egy mostani gépnek 20 évbe tellne, az annak 1-2 mp-be. Egy ilyen gép meg ugye feltörne bármilyen rendszert egy pillanat alatt, ami nagyon veszélyes. De egy ilyen folyamatosan változó szám talán ez ellen is védelmet nyújthatna ? Mármint egy pont olyan rendszer, ami egy ilyen elemi bomlásból szerezné az adatokat. Lehet, hogy hülyeséget mondok, de nekem valami ilyesmi jött le ebből.

  0

• 

  kléni #17 május 18. 12:45

  18

  @Árpi: Általában nem változik folyamatosan. Egyrészt, mert ha képes lenne mindig folyamatosan változni, akkor ugye fölösleges lenne erre építeni szoftveres, determisztikus sorozat építést. Másrészt nincs is rá mindig szükségünk. Általában úgy működik, hogy a program indításakor lekér/előállít egy ilyen véletlenszámot, ezzel inicializálja a saját generátorát, és a program futásán belül azt használja. Viszont a generátor olyan sok lehetőséget tud kiadni, hogy ezután is kellően véletlenek lesznek a számok. De pl. két üzenet titkosításához már nem elegendő ugyanazt a kiinduló számot használni évekig, mert akkor igen, visszafejthető lenne statisztikai elemzésekkel is, hogy milyen sorozatot használt, abból pedig a kiinduló érték is megbecsülhető. Próbálkozhatna ennek a kezdeti számnak a kitalálásával másik személy, de igazából sokat nem nyer. Gyakran változtatjuk, erre még ráépül más algoritmus, ami tovább módosítgatja a számot, abból készít megint más algoritmusokkal titkosítást. Végső soron amihez a támadó hozzáfér, az ugyan úgy egy véletlenszerű adat, mint a kiinduló szám, próbálgathatja így meg úgy. Akkor lenne csak sikeres, ha valami elméleti hiba csúszik a folyamatba, és sokkal nagyobb eséllyel fejtené meg egyik-másik lépést. Pl. a titkosítást is lehet többféleképpen végezni. Az adatot ugyan mindegyik módszer átalakítja másra, mégis, összességében az adat megőrizheti olyan tulajdonságait, ami miatt még jobban felismerhető lesz az eredeti adat. (Na most pont nem találom a képet. volt egy példa, amin a Linux logóját alakították úgy, hogy az egyikben tényleges zaj látszódott eredményül csak, a másikban viszont felismerhető volt a figura, legföljebb más színnel, kicsit eltorzult a kontúrnál). A kezdő véletlenszámot is csak akkor éri meg támadni, ha felismerhető benne valami hiba, mert nem jó módszerrel lett előállítva.
  A kvantumszámítógép esetében nem változtatna, hogy ott mi a kezdeti számunk. Az a módszer úgy működik, hogy ha lát egy titkosított adathalmazt, akkor képes párhuzamosan végigpróbálgatni az összes lehetséges kulcsot. Így aztán mindegy, hogy a kulcs az milyen véletlenszerű adatra alapozva lett kiválasztva, a próbálgatást már ezen felül végzi el, és meg fogja találni. A mostani gépeknél azért tud működni a rendszer, mert nem tudunk akkora értékben párhuzamosítást végezni, hogy az belátható időn belül (és költségesen) elvégezhető legyen, de a kvantumszámítógép esetében még egy sor másik tényezőt figyelembe kell venni, ahol másképp működik a "párhuzamosítás". Van már amúgy olyan algoritmus, ami képes titkosítást elvégezni a kvantumszámítógép világában is, csak annak használata ma még nem kifizetendő/lehetséges.

  1

• 

  Árpi május 18. 15:28

  19

  @kléni: Értem, értem, csak kicsit hülye vagyok ehhez, de ezt még éppen megértem. A kvantumszámítógép ellen viszont hogyan védhet egy algoritmus, ha a folyamatos változó sem véd ?

  0

• 

  kléni #19 május 18. 16:45

  20

  @Árpi: A folyamatosan változó az azt jelenti, hogy egy időpontban teljesen meghatározott, állandó. Csak számunkra nem ismert az, hogy honnan lett előállítva. A kvantum algoritmusokban ez nincs így, ott még azt se tudjuk pontosan, hogy mi az az érték, amin dolgozik a számítógép, csak ismerjük a valószínűségeit annak, hogy akár ez is meg az is lehet. Amíg az értékek valószínűségével dolgozunk, és nem magukkal az értékekkel, addig rengeteg más dolog is elvégezhető.

  1

• 

  Árpi #20 május 18. 17:15

  21

  @kléni: jaaaaa, tényleg ? Na, hát ma is tanultam valamit. Köszi amúgy, hogy vetted a fáradtságot, hogy ennyit gépelj, csak hogy megértsem.

  0

• 

  Árpi május 18. 17:18

  22

  Amúgy adom, hogy felteszek valami érdekeset és pontosan egy tetszikelést kap, de egy hót unalmas poszt, aminek csajos a kezdőképe az rögtön "stonks".

  0