Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Körülbelül 1 hónapja rebbent fel a hír, hogy egy távoli csillag (az RW Aur A) felfénylett és jelentős szín képeltolódást mutatott.
Hans Moritz Guenther (MIT) kutató megvizsgálva a képeket rájött, hogy a vas tartományában jelentős emelkedés látható. A csillag igen fiatal és a fényesség változása illetve annak tartalma változó, de ez esetben ez egy kiemelkedő érték volt. A 450 fényévre levő égitesttel történt valami.
Guenther egy magyarázatot talált csak erre - Méghozzá, hogy bolygót, vagy bolygókat nyelt el a csillag. Ez a felvetés minden embert megráz (és fel is figyel rá). Hisz mi egy bolygón lakunk, megrendítő ha egy otthonunkhoz hasonló égitest megsemmisül egyik pillanatról a másikra. Ha egy másik csillagot kebelezne be, az nem akkora hír, hiszen egy csillag távoli és semmi közünk hozzá. De egy bolygó!

De nézzük végig miért nem stimmel az egész. Az RW Aur 450 fényévre van, és még csak most fedezték fel, hogy nem egy csillagból áll, hanem háromból. RW AUR A, RW AUR B, RW AUR C. Mindhárom ifjú titán a naphoz képest, bár méretben meghaladják őket. Ezenkívül szinte semmit nem lehet tudni róluk.
A nap példáján vezetném le, hogy mennyire elhanyagolható egy bolygó beszipkázása. A nap tömege 1,989x10^30 kg, ennek 0,16%-a vas (3,1824x10^26 kg). A bolygók össztömege(!) a naprendszerünkben 2,6683x10^27 kg, de a bolygók vastartalma változatosabb. A földdé 5,6% de a Jupiteré hasonló lehet a napéhoz vagyis 0,2% alatti. De mivel a Jupiter a bolygók tömegének nagy részét kiteszi, átlagolva is maximum 0,2% lehet az össztömeg vas tartalma. Ez pedig 5,336x10^24 kg. Vagyis a nap nagyjából 60 x annyi vasat tartalmaz mint az ő kísérői. Ha a napunk beszipkázná az összes bolygót, akkor a színképén a vas mindössze 1/60 -al változna, hisz ennyivel nőtt a tartalma. (Ez a számítás ráadásul eléggé felfelé kerekített, a valós változás 1/100 vagy annál rosszabb lenne. )
Na most akkor, hogy jutott arra a következtetésre Mr. Guenther, hogy egy napnál 2x nagyobb csillag beszipkázva egy vagy több bolygót akkor 30x ára növekedett a vastartalma a színtartományban? (Ez 1800 szoros különbség a nap példájához képest)
Na erre rajta kívül senki nem tudott magyarázatot adni. Azonban Carnegie Tudományintézmény egyenesen spekulatívnak nevezte a megállapítást. Érdekes felfedezés de nem meggyőző, hogy az történt amit Guenther mond. Tehát maguk a tudósok is cáfolják a hír hitelességét.
Mivel az RW AUR egy többes rendszer még az a feltételezés is ingatag, hogy bármilyen bolygó megmaradjon (mármint eddig), vagy létrejöjjön ebben a hintarendszerben. De akár lehet ott bolygó és akár bele is zuhanhat valamelyik csillagba, attól még az nem lesz kiütköző eredmény. Viszont (amire végképp nem gondoltak) egy nagyobb égitest, egy csillagspóra, egy barna törpe ami már nagyrészt elégette a hidrogénjét és a belsejében a vas tartalom igen magas az okozhat ilyen elváltozást ha ütközik vagy belezuhan a csillagba.Erre valamiért nem gondoltak vagy nem akartak, mert az nem akkora értékű.

Eleve az is érdekes, hogy még sehol nem találtak ekkora volumenű vasnövekedést egy csillagnál sem, akkor miből következett a bolygófalás? Miért csak ez merült fel? Persze ebből is látszik a csillagokról vajmi keveset tudnak és a folyamataikról, de jó beblöffölni valamit.

Ez csak a médiának szólt, mint ahogy fentebb írtam. Eleve a csillagról szinte semmit nem tudunk, így könnyű hírbe hozni egy váratlan eseménnyel és felkapni azt. Alig lehet utánanézi és igazolni, hogy valóban helyesek a következtetések? Egy szűk kör tud érte reklamálni, de addigra már eladták a hírt jó pénzért. A helyreigazítás meg senkit nem érdekel, és lehet csak 10 év múlva derül ki mi is történt?

Szóval a csillagászati hírekkel csak óvatosan manapság!

90 hozzászólás

  • ArkaChopa #63 augusztus 21. 18:27

    66
    @sxxavier: mivel több számítással is levezettem miért nem lehet az egy átlagos bolygó, és inkább egy nagyobb tömegű más szerkezetű anyag. De ezeket figyelmen kívül hagytad következetesen.
    Sokkal jobban örültem volna, ha valami hivatkozást (egy másik esetet felhozol, amit el tudok olvasni, és azt mondom az adatok alapján : valóban ez így van!), valami értelmes számítást kiötlesz, hogy miért nincs igazam.
    De én csak ezen húztam fel magam, hogy valami agyament hibás példával jössz aminek semmi köze nincs a valós témához.
    Egy LED lámpának ugyan milyen színkép eleme van. Az előtte levő füst tömege igen is számít. Hisz már találtak olyan csillagot, amelyet időnként egy törmelék felhő eltakar és befolyásolja a színképelemét. Tehát van jelentősége a gáz vagy töremlék tömegnek. Nem mindegy, hogy 1 kg, vagy 1 trillió kg árnyékolja be. Ráadásul a sugárzás miatt a törmelék esetleg gázokat és egyéb anyagokat ereget, ami szintén befolyásolja a színképet. Mi van ha egy vas részecskékből álló törmelék suhan el a nap és a megfigyelő között? Rögtön kiugró vas érték lesz.
    De lehetne itt sorolni a válaszokat.
    De wolfram szálasra hagy térjek vissza. egy 2.4 km hosszúra kinyújtott wolfram golyó az 0,00062 cm átmérőjű . Amit te bedobtál számot, az megint csak hasraütés volt. Ha viszont a másodjára írt 0.012 cm vastag, akkor viszont nem egyenlő a 2.4 cm átmérőjű gömbbel. Szóval el kéne dönteni mit is akarunk mondani. Számolás nélkül csak faszságnak tűnik az amit mondasz. Mert magad sem ellenőrzöd le , csak beleblöffölsz. Pedig a monitor előtt ülve kva egyszerűen ki lehet számolni ezeket.
    Ezért is lettem pipa, mert én vettem a fáradtságot a válaszokra, számításokra. Te kvázi nem csináltál semmit, csak szórtad az észt, mert nem akartál vele foglalkozni. Ha már vitázunk, akkor elvárom a vitapartneremtől , hogy megtisztel a figyelmével, s legalább olyan komolyan veszi amit mondok , mint ahogy én is. Vagy fel kell állni, és abbahagyni. Én próbáltam tisztességgel befejezni, de nem lehetett. Olvasd el az 55 hsz-t, majd az 56-ost amit írtál. Ott derült ki, hogy te magasról tojsz erre. Nem közölsz számot, csak bemondod, hogy kiszámoltad és "higgyem el" .
    Az olasz híd tervezők is elhitték, hogy nem omlik le a híd.
    És végezetül szeretném ha felsorolnál olyan tudósokat, csillagászokat vagy csak szimpla embereket akik a "szerintem" alapján jutottak valamire. Írok pár ellenpéldát, csak a tények kedvéért.
    1 - Ádám : Szerintem nem harap bele!
    2 - Vízözön korabeli emberek : Szerintem nem fog esni az eső....
    3 - Titanic kapitány - Szerintem nem lesz útközben jéghegy
    4 - a 10. ről leugró ember - szerintem túlélem
    5 - Oltásellenesek - Szerintem nem lesz baja a gyereknek
    6 - Aki nem köti be magát az autóban - Szerintem sose karambolozok.
    7 - Vámpír - Szerintem nem kel fel a nap

    :D kalap
  • farrd #65 augusztus 21. 18:32

    67
    @ArkaChopa: Az egész poszt és annak magyarázatai “szerintemről” szólnak. A Te elméleted is. Egy értelmes vitát kezdeményeztél és nem állíthatom, hogy nincs igazad hiszen jómagam sem tudom cáfolni az elméleteket. Az viszont biztos, hogy sértegetéssel nem haladunk előrébb. Szíved joga eldönteni, hogy kit, miért dícsérsz meg, mint ahogy nekem is az, hogy kinek a hozzáállása szimpatikusabb számomra.
  • ArkaChopa #67 augusztus 21. 18:43

    68
    @farrd: oké. fölbosszantott a hozzáállása. Te szereted az oktalan vitákat, amik meddők, mert a partner igazából abban érdekelt? Én nem szeretem.
    Amúgy mint sértegetés miről beszélsz? Mert ha visszaolvasod akkor magamat állítottam fasznak. Nem őt! Igaz káromkodtam, de ennyi....az, hogy úgy számol mint egy kofa, az pedig igaz. Elnagyolja. -
    1 kg krumplit kérek!
    3 kg...... maradhat?
    :D
  • ArkaChopa augusztus 21. 18:47

    69
    Amúgy itt van az újabb tudományos fasszság. Tessék elolvasni és értelmezni ezt az agymenést. Külön teóriát találtak ki arra, hogy alátámasszák az eredményt. Tehát ott tart a csillagászat, hogy a gombhoz varrják az inget.
    Ha valaki értelmesen el tudja mesélni, hogy lehet víz olyan bolygón amin 500 C fok van, az nóbelt érdemel. Mert ugye csak rá kell nézni a vénuszra és máris megdől. Hisz a Vénusz konkrétum, és nem egy távoli bolygó amiről megint csak feltételezések születnek.
    ....és az , hogy lehetséges, hogy a felszínen 200-500 C fok van, de ahogy haladunk befelé a bolygó kőzetmagja felé, hirtelen nagy nyomású jéggel találkozunk. Én úgy tudom, hogy befelé haladva csak növekszik a hőmérséklet (lásd Föld mélyfúrási eredményeit). Egyáltalán egy exobolygón hogy látják, hogy a forró felszín és a forró kőzet alap között JÉG van? Na ezt magyarázza meg valaki.

    Water-worlds are common: Exoplanets may contain vast amounts of water - phys.org
  • [ törölt felhasználó ] augusztus 21. 19:06

    70
    Rmberek itt nagyon elmérgesedett a hangulat. Tessék picit lelazulni, itt egy kis fancy dalocska hozzá.
  • noed2 #69 augusztus 21. 20:00

    71
    @ArkaChopa: A nyomás befolyásolja a víz olvadáspontját és forráspontját is a Földön is.

    Túl sok ismeretlen van homályban.

    Én azt állítom, hogy ki kéne szakadni a megszokott gondolkodásmódból és nyitni a felderítetlen tudományágak felé, ameddig csak találgatnak a jelenlegi leírások mentén addig elég veszélyes lehet a Holdon is bármit csinálni, mert a tömegvonzása jelentős mértékben hozzájárul a Földi ökoszisztémához (pl. tengerek).
  • ArkaChopa #71 augusztus 21. 20:28

    72
    @noed2: én azt értem, hogy befolyásolja a nyomás az olvadáspontot, de ez igencsak bizarr feltételezés, hogy a felszín alatt jég van, amikor felette 500 fok, alatta meg még több. Az szerintem kevés magyarázat, hogy a nyomástól változik az egész. De mégis hogy?
    Én úgy tudom csökkenő nyomásra csökken a forráspont. Lásd Himalája és a főzés. Valamint a kukta esete. A nyomás növekedésére 100 fok feletti lesz a forráspont.
    A bolygón befelé haladva a nyomás növekszik, vele együtt a hőmérséklet. Akkor hogy jön létre a jég???
    rotfl
  • noed2 #72 augusztus 21. 20:53

    73
    @ArkaChopa: Meglepő módon én se vagyok csillagász, viszont az tudom, hogy a víz földi körülmények közt is furcsán viselkedik... Mo-n a legnagyobb sűrűsége 4 Celsius foknál van, ez teszi lehetővé, hogy a tavakban az élővilág áttelelhet. A sós víz is meg tud fagyni, ilyesmi. Jelenleg az élet feltételét a víz jelenlétéhez kötik a tudósok, ezt keresik elsősorban. Számomra elképzelhető a fentebb említett jelenség.
  • ArkaChopa #73 augusztus 21. 21:09

    74
    @noed2: ezt is értem, hogy furán viselkedik a víz. De van-e valami értelmes magyarázat arra, hogy egy több száz fokos felszínű bolygón létrejön jég? Ez inkább lehetetlen mint "talán igen".
    Még sose olvastam, hogy egy forrásban levő vízben jégdarabok keletkeztek.
    A jéghez az kell, hogy alacsony legyen a hőmérséklet. Víz esetében 0 fok alatt, sós víz esetében -4. Ha nyomást növeled, akkor a hőtartomány csökken.
    De jelenleg egy olyan bolygóról beszélnek mint a Vénusz. Én még azt sem hallottam, hogy a Vénuszon vizet keresnének....ezért mentek a marsra....
  • noed2 #74 augusztus 21. 21:18

    75
    @ArkaChopa: Az lenne az alap, hogy megmagyarázzák valamilyen módon ezt a felvetést.
    Viszont azért tévedés ne legyen, az ember gyarmatizálni akar, minél könnyebb megteremteni az ottani léthez a megfelelő környezetet annál jobb.
    Ha találkozunk egy idegen életformával kettő lehetőség van, vagy megtámadnak minket, vagy mi kiaknázzuk őket. Soha senki nem akar majd békekapcsolatot, ha van más út. És itt senkinek se fog a szeme se rebbenni, hogy kiírtjuk majd őket ha tehetjük, és kibányászunk mindent. Itt van egy többezer éves történelem ami erről szól. "Vizet kell keresni." Csak az emberiség számít, még a mai pc világban is.
  • noed2 #75 augusztus 21. 21:19

    76
    @noed2: Bár ez nagyon más téma, ami nagyon nem ehhez a poszthoz illik, de magyaráz sok mindent. Ameddig nincs hivatalosan elfogadott és kinyilvánított magyarázat, addig ez a téma is csak egy fikció sajnálatos módon.
  • ArkaChopa #75 augusztus 21. 21:31

    77
    @noed2: egyébként számomra még az is probléma, hogy a tudósok foggal-körömmel ragaszkodnak a szén alapú élethez. Pedig egyáltalán nem biztos, hogy a világegyetem más táján csak ez alakulhat ki? Mi van ha más az alapja az életüknek. Számukra semmit nem ér az ami nekünk és fordítva. Nem keresik a vizet, az oxigén dús bolygókat? Lehet ők az 500 fokos Kripton légkörrel rendelkező bolygókat kedvelik. Akkor lehet nem lenne érdekütközés, és nem kéne aggódnunk. De mi földhöz ragadtak vagyunk még ebben is...
  • noed2 #77 augusztus 21. 21:46

    78
    @ArkaChopa: Ez nem tudom mennyire valós, de a földön is van széntől különböző életforma.
    Kettőt említenék...
    1. vannak olyan baktériumok amik direkt oxigénhiányos környezetben élnek.
    2. a földön kétféle édesvízkészlet van. Az egyik a karbonátos, ami egy bámulatos forma változtatja a PH értékét meg minden és Mo.-n is mindenhol ez van. Bár ez megint nagy téma. És a másik a szilikátos víz (Finnország) ahol minden teljesen másképp reagál akár a hőmérséklet változásra is.
    Volt egy film az Evolúció, ahol az idegen lényeket Head & Shoulders-el írtották ki, mert már nemtudom milyen de más alapanyagja volt az életüknek. És az volt az antianyaguk.
    Én hiszek abban, ha egy akkreditált tudós társaság (pl. NOBEL-díj kiosztó bizottság) tagjai bejelentenek valamit az tényleg igaz. De manapság az internetet bárki használhatja, bárki nevezheti magát tudósnak.
  • noed2 augusztus 21. 21:56

    79
    Hülyeséget írtam, a széntől különböző életforma feltételezi a szén alatti rendszámokat, és mind a szilikát mind az oxigénhiány baktérium ami N-t fogyaszt a szén felett van. Vagyis tévedtem.
  • ArkaChopa #78 augusztus 21. 22:10

    80
    @noed2: ennek ellenére amit írtál a tudósok ragaszkodnak a szén alapú élethez, ami nem túl fantáziadús.
    A Nobel díjat szerintem csak olyan tudósnak osztják ki, akik tényleges stabilan igazolható információk alapján állít valamit, és legalább 3 különböző más tudós kísérlet alapján igazolja. Bemondásra nem kapnak semmit.
    De ha elolvastad a cikket akkor nincs benne semmi konkrétum, sőt a korábbi cikkekben sincs amikről már írtam. Én ezeket a bemondós tudósokat nagyon nem kedvelem. Mert ezzel az erővel egy jó sci-fi írót is ünnepelhetnénk egy nem igazolt teória miatt. A cikkeik rendre nem tartalmaznak tényszerű adatokat, és ami a legrosszabb , hogy nem lehet utánanézni, hogy valóban igazat mond-e? Legtöbbször mások (valószínűleg életképesebb) tudósok reagálnak és kérdőjelezik az eredményeket. Lehet ők megkapják az eredményeket. De a nagyközönség miért nem juthat hozzá? Talán kiderülne a humbug? Így keletkeznek az okoskodások. A tudós állít valamit, én meg azt mondom a messziről jött ember bármit mondhat. Azzal, hogy nem lehet eldönteni az igazságot, inkább hajlok arra, hogy nem mondanak igazat. Mert az még mindig jobb mintha kiderül, hogy én tévedtem és tényleg úgy van, minthogy hiszek nekik, aztán kiderül hogy nem is igaz.
    Régebben sokkal több cikket könyvet olvastam, de pont ezekbe futottam bele. Míg egy könyvet tények nélkül nem dobtak piacra, addig a neten világgá kürtölik és rendre ostobaság.
    Néha úgy érzem ezek komplett Sci-fi világban élnek, egy alternatív valóságot erőltetnek.
  • noed2 #80 augusztus 21. 22:21

    81
    @ArkaChopa: Én olvastam pár könyvét Stephen Hawking-nak. És ugyanazon a véleményen vagyok mit te. A nyilvánosság megoldott. De azért elismerem a csillagász hivatást, akiket kiképeznek, én jártam az ELTE-re fizika szakra, amit otthagytam, de tudom, hogy leoktatnak olyan dolgokat amik tényleg többet adnak, mint mondjuk egy meteorológusnak, és arról ágazik le, És az internetet elöntik a mondvacsinált emberek.
    Bármihez hozzá lehet férni, de a Hubble-űrteleszkóp óta gyakorlatilag valóságalapja nincs semminek. Sokkal bonyolultabb ez a téma, mint a mai tudással az ember felfogná. Ezt szerettem volna kifejezni.
  • ArkaChopa #81 augusztus 21. 22:38

    82
    @noed2: lehet, hogy bonyolult a dolog az átlag ember számára, de mégsem veszik a fáradtságot , hogy elmagyarázzák. Hawking pont azért lett híres, mert érthető módon magyarázta el az érthetetlent, és mindenki ünnepelte ezért. De most már csak belökik a netre, és old meg valahogy. Én szeretném megérteni ezeket a dolgokat, de amíg nem állnak elő magyarázattal addig nem tesz többet annál mintha bármilyen halandó ostobaságokat írogatna a neten. Értékelhetetlen semmitmondó az egész, csak röhög az ember , hogy ökörség.
  • sxxavier #66 augusztus 21. 23:27

    83
    @ArkaChopa: Egy kicsit kezdem elveszteni a türelmemet, mert nem érzem, hogy elolvasnád, amit írok, csak ragaszkodsz ahhoz, hogy szuperior pozícióban vagy, csak mert hoztál pár számot. Továbbra is állítom, hogy a modell, amire a számításaidat alapozod téves, tehát a számításaid legjobb esetben is csupán lényegtelenek. Ebből következően, mivel a modellt vitatom, ezért a modelledre épített számítások majdhongynem irrelevánsak. Nyilván nem teljesen azok.

    A válaszodban kevered a tömeg, a felszín és a térfogat fogalmait, és elsiklasz fontos részletek felett. Nézd, a 400 méter hosszú, hagyományos izzókban használt volframszál (mert felismerve a tévedésemet, javítottam a "számokat";) felszíne egyezik az egy kilogramm tömegű, nagy tisztaságú tömör volframgömb felszínével, nem a térfogata, és nem a tömege. A felszíne. A felszíne számít, mert ott sugárzik. Persze, hogy ez se ilyen egyszerű. Milyen mértékben nyeli el a látható fényt a volfram? Melyik az a legmélyebben levő atom, aminek a fénye eljut a megfigyelőhöz? Ezen atomok tömege hogy viszonyul a teljes gömb tömegéhez? És a füst tömegéhez? És a referenciafényforrás tömegéhez?

    Még kérdezek. Ha egy szobában bekapcsolsz egy 1000 wattos színpadi fényforrást, majd a szoba ablakait befested feketére, akkor mit látsz? Azt, hogy feketék az ablakok. Festéket látsz. Van értelme a fényforrással számolni? Nincs, mert a feketére festett ablakok miatt nem is tudsz a fényforrásról. Ugyanígy működik a csillagászati megfigyelés. Valami eltakarta azt a nyomorult csillagot. Mit állit Guenther? Azt, hogy egy bolygó, vagy bolygókezdemény szétporladt, miközben a csillagba zuhant, és annak a porfelhője takarja ki a korona egy részét - és ez, véleménye szerint, magyarázza azt is, hogy miért észleli az a nyomorult űrtávcső azt, hogy sokkal több vas van ott, mint korábban. Ráadásul a szerencsétlen vas még világít is, mint a veszedelem, tehát bőven felülreprezentált. Guenther számolt is, lehet ellenőrizni, rá lehet mutatni, hogy hol tévedett az úr. Nyugodtan publikálhatod is, nem fog megsértődni. Sem a Carnagie intézmény vezetője. Megjegyzem, az adott kontextusban a "speculative" szó nem a kissé pejoratív felhangú "spekuláció"-ra fordul, hanem a némileg puhább, és sokkal pontosabb "feltételezés" szóra -ráadásul inkább volt személyes szakmai vélemény, mint hivatalos álláspont.

    Persze, értem, hogy mit csinálsz: összeadod a vélt tömegeket, osztasz-szorzol, és kijön, hogy hohó, hát a Napban sokkal-sokkal több vas van, mint bárhol máshol. Csak közben "elegánsan" elsiklasz fontos részletek felett, pedig tudjuk, hogy az ördög a részletekben lakozik. Még egyszer: nem elég pusztán a tömegekkel és sűrűségekkel számolni. Olvasd el újra a modellt, amit írtam. Számolj utána mélyebben, nem bánom, ha megmutatod, hogy hol tévedtem, sőt.

    Megkérdőjelezed a víz-bolygók létezését, töbek között a Vénusz magas hőmérsékletére hivatkozva, de akkor a vízgőz micsoda? Figyelembe se veszed a víz ismert fizikai tulajdonságait, csak azt mondod, hgoy ahol meleg van, ott jég se lehet, mert az hideg... Ó, ha ilyen egyszerű lenne. Barna törpéről írsz, "ami már nagyrészt elégette a hidrogénjét és a belsejében a vas tartalom igen magas", pedig a barna törpében be sem indul a fúzió - ettől barna törpe. A fehér törpe utáni "maradék" a fekete törpe, a nagyobb csillagokból meg neutroncsillag vagy fekete lyuk lesz - erre gondoltál talán. Persze, ez is wikipédia, gondolom az nem számít forrásnak.

    Hogy értsd, hogy miért érvelek ellened: mindaz, amit te számításként és magyarázatként leírsz, nem állja ki sem Occham borotváját, főként a bevont összeesküvés-elmélet miatt; az pedig Hanlon borotváján bukik el. Így az egész kísértetiesen hasonlítani kezd a lapos-föld hívők okoskodásaihoz, amit pedig az egész emberi civilizációra nézve tartok veszélyesnek. Kételkedni szabad is, sőt, kell is, de... Szóval nem bonyolult a világ, csak kibaszott sok részlet van benne, amik felett nem szabad elsiklani.

    Az eredmények elérhetőek a nagyközönség számára is, gyakorlatilag minden ilyen tanulmány fenn van az interneten. El kell olvasni, és értelmezni kell. Mr. Guenther írása is elérhető már minimális kereséssel, és részletesen leírja a vas-jelenséget is. A kedvedért még számol is - és mivel ő jobban ért hozzá, valószínűleg mindnyájunknál, meg is hagynám neki ezt.
  • farrd #82 augusztus 21. 23:35

    84
    @ArkaChopa: “már csak belökik a netre, és old meg valahogy”. Ezt nagyon jól megfogalmaztad. Ez a lényeg! A hülye embernek is lehet okos gondolata, ha még le is írja az a legjobb. Nem kell “tudósnak” lenni, hogy megoldjunk valami ismeretlent. Ez a lényege a netnek. Úgy működhetünk, mint sok pici szuperszámítógép. A mesterséges intelligenciák is sokat tévednek egy tanulási folyamat alatt. A tévedéseket figyelmen kívül hagyják a végeredménynél, hisz idővel megoldja a feladatot és ez a fontos. A fenti kérdésekhez a válaszokat lehet egy hozzá nem értő véleménye, okfejtése alapján fogják tudni bizonyítani.
  • törölt felhasználó #62 augusztus 21. 23:36

    85
  • noed2 #84 augusztus 21. 23:49

    86
    @farrd: A valóságban egy mért eredménytől nem tekintenek el, ha egy teljesen irreleváns adat jön be, azt se hagyják figyelmen kívül, feltüntetik a jegyzőkönyvben (geodéziai mérésekre alapozok), szóval itt tényleg az lenne a lényeg, hogy elismert tudósok szólaljanak meg. Addig nincs miről beszélni.
  • noed2 #83 augusztus 22. 00:04

    87
    @sxxavier: Ebben van valami, de legalább annyi szól ellene mint mellette.
  • noed2 #83 augusztus 22. 00:05

    88
    @sxxavier: Ennek legalább annyi szól ellene, mint mellette.
  • Pocoknyuuu augusztus 22. 20:46

    89
    Van egy eladó csillagászati távcsövem, ha valakit érdekel. Skywatcher 80/900 eq2-es állvánnyal (asszem) több ókulárral, napfény fóliával, stb. stb. Nemrég találtam meg a padlásszobában, ha jobban körülnézek, talán még motor is van hozzá.
    Fillérekért odaadom (volt vagy 120e cakompack), 30-ért vihető,
  • Pocoknyuuu #89 augusztus 22. 20:47

    90
    @Pocoknyuuu: eq KettEs állvánnyal
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!