Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
Jól olvastátok : 1.7 milliárd éves atomreaktor!

A nukleáris folyamatok részletes megismerésével felmerült, hogy nem csak az ember áldásos tevékenysége által tud létrejönni úgynevezett maghasadásos atomreaktor.
A természetes nukleáris reaktor létezésének feltételeit Paul Kazuo Kuroda 1956-ban előre jelezte, de bizonyíték nem volt rá, mivel az Uránium 235 felezési ideje közel 700 millió év, nehéz ennek a nyomára bukkanni.

Mivel sorra nyíltak az urán érc bányák, így a Gaboni Oklóban is elkezdték kitermelni az Urániumot. A kitermelt ércet Franciaországba szállították dúsításra. Ebben az üzemben figyelt fel 1972-ben Francis Perrin kutató egy különleges anomáliára.
A következőt kell tudjuk, az Urán 238 felezési ideje 4.5 milliárd év amely megegyezik a föld élethosszával. Az Urán 235-é pedig 700 millió év. Így ha visszafelé megyünk az időben akkor egyre dúsabb ennek a két elemnek az aránya. Jelenleg a világon (bárhol bányásszák) 0.7202% az aránya, míg 2 milliárd évvel ezelőtt kb. 3 % volt.

Na most az anomália abból állt, hogy ebből a stabil 0.7202% tól jóval alacsonyabb dúsítású Uránt talált Perrin több mintában. Először azt hitte a berendezés hibája amivel vizsgálta, de az újabb tesztek igazolták, hogy nem erről volt szó. A minták a 0.296-0.62 % közöttiek voltak. Tehát valami folyamat jöhetett létre ami az Urán 235 arányát megváltoztatta, vagyis elbomlott hamarabb mint kellett volna. Perrin ekkor vetette fel, hogy nukleáris reaktorként működhetett a hely, méghozzá 17 különböző ponton a lelőhelyen.
Mint kiderítette 1740 millió éve az összedúsult Urán 235-ben maghasadásos folyamat lépett fel, amely hő termeléssel járt. A területre betörő természetes talajvíz, pedig moderátorként szabályozta a folyamatokat.

A folyamat így működött: Amíg nem volt víz addig az elszabaduló neutronok szabadon távoztak, sugároztak, nem volt maghasadás. Ahogy betört a víz, az mint lassító moderátorként lépett fel, így az neutronok már hasítani tudták az Urán magokat - vagyis reaktorként kezdett működni. A víz ezután a termelt energiától felforrt, amitől megint megszűnt a moderálás, a maghasadás leállt a túl gyors neutronok miatt. Majd újból visszatért a víz. .. . és ez így ment mérnöki pontossággal körbe-körbe. A ciklus 3 órás volt, amelyből 30 perc volt amikor a maghasadás hőt termelt, majd 2.5 órán keresztül hűlt. A 17 reaktor 20.000 évtől 800.000 évig terjedő tartományban dolgoztak, majd annyira ritkult az arányuk, vagy annyira elszennyeződtek a termelt melléktermékektől, hogy leállt a folyamat.
Manapság már nem lehetséges ilyen természetes reaktor, hisz mindössze 0.7202 az Urán 235 aránya ezért is szokták dúsítani mesterségesen, de akkoriban még 3% körül lehetett. Az is elképzelhető, hogy még korábban még több ilyen reaktor működött amik a föld formálásában részt vettek.

Jelenleg az Oklói reaktorokon kívül nem tudunk más természetes reaktorokról.

12 hozzászólás

  • ArkaChopa június 12. 11:04

    1
  • Sheldon június 12. 11:19

    2
    :o grat zsir
  • tepi június 12. 11:49

    3
    Azta!!
  • kléni június 12. 12:27

    4
    A 4.5 milliárd év az nem a Föld élethosszának értéke, hanem ennyi éve alakult ki hozzávetőlegesen a Naprendszer és a Föld. Az élethossz a véget is magába foglalja. Bár ha így haladunk, lehet nemsokára tényleg vége a földi életnek... rotfl
    Amúgy faszák ezek a posztok. grat
    Szegény tudós, aki azt hitte új dolgot hozott létre, amikor kitalálta az atomreaktort, aztán kiderült, hogy a természet itt is okosabb volt. rotfl
  • SzikraHuszár június 12. 16:23

    5
    "elszabaduló elektronok szabadon távoztak, sugároztak, nem volt maghasadás. Ahogy betört a víz, az mint lassító moderátorként lépett fel, így az elektronok már hasítani tudták az Urán magokat"
    Nem elektronok, hanem neutronok.
    Amúgy is alfa sugárzó, szóval hélium-atommagok szabadulnak elfele bomlás során.
  • ferrarius #4 június 12. 17:45

    6
    @kléni: valószínű félreérteted, a föld hozzávetőlegesen 4,567 milliárd éves. A naprendszer 4,6 milliárd éves. Ma a legelfogadottabb elmélet szerint a Világegyetem az ősrobbanásban („Nagy Bumm”) keletkezett kb. 13,8 milliárd (± 200 millió) évvel ezelőtt. Utána kitágult, és ez a tágulás ma is folytatódik (lásd erre bizonyítékként a vöröseltolódást). Forrás: Világegyetem – Wikipédia - hu.wikipedia.org (viszont tényleg meg fogunk dögleni, ki fogjuk nyírni magunkat)
  • ArkaChopa #5 június 12. 17:59

    7
    @SzikraHuszár: jogos a reklamáció, elírtam, azok neutronok. Már kértem javítást. kalap
  • kléni #6 június 12. 18:02

    8
    @ferrarius: Épp ezt mondtam én is. :D
  • kléni június 12. 18:04

    9
    Arka, nem szoktál olvasgatni más típusú reaktorokról is, ilyen fúzió meg hidrogén meg mittoménmilyen -reaktor dolgokról? :D Arról én szívesen olvasnék, mert nem tudom, mitől másabbak, mint a hagyományos atomreaktorok.
  • ArkaChopa #9 június 12. 18:28

    10
    @kléni: amiket én olvastam azokról, az hogy még igencsak kísérleti fázisban vannak. Jelentős részük még negatív energiamérleggel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy inkább fogyasztó mint energiatermelő.
  • ArkaChopa június 12. 18:36

    11
    Amire rájöttem az atomerőművekkel kapcsolatban még, hogy azért kedvelik és csodálják ezeket a tervezőik, mert tulajdonképpen nem fogyasztanak fűtőanyagot. Fura nem?
    Megvizsgáltak egyszer (már nem tudom hol olvastam), egy erőmű urán készletét 30 év használat után miután kiégettnek tekintették. A kiégett fűtőelem egyébként nem azt jelenti mint a szénerőművekben, hogy elég a szén és hozzál még pár tonnát Jóska, hanem azt, hogy a fűtőrudak Xenonnal és más radioaktív bomlástermékekkel szennyeződik, amik megakadályozzák a bomlási folyamatokat, ergo kihűl az energiaforrás. Viszont ezeket a káros anyagokat le lehet hámozni az uránról (persze újabb irdatlan mennyiségű radioaktív szenny árán). Amikor ezt megteszik akkor ott marad a tiszta Urán, amit gond nélkül újból fel lehet használni.
    És itt jön a csavar, 30 év használat után, nem lehetett kimutatni súlyveszteséget a fűtőelemben. Olybá tűnt mintha nem is fogyasztott/bomlott volna el az Uránból. Pedig megtörtént, csak mivel atomokról beszélünk hihetetlen kis mennyiségben történt.
    Gondolom ezért mondják "tiszta" energia üzemanyagnak. Ha jól megtervezett újrahasznosítható lehetne a fűtőelem akkor évmilliókig működne. Vajon a csillagok miért működnek évmilliárdokig?
  • kléni #10 június 12. 18:48

    12
    @ArkaChopa: Igen, legtöbbje még csak ötlet, és még ha hibásnak is bizonyulnak is, az új irányzatok érdekesek lehetnek. Én anno mikor iskolában tanultam a radioaktivitásról és az atomreaktorról, azt hittem, ez lesz itt a vége mindennek, ha fejlesztik ezt a technológiát, akkor majd minden gond megoldódik, és nem kell más. :D Erre napjainkban már Bill Gates is valami újféle típuson ügyködik.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!