Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Az emberek nagytöbbsége úgy hiheti, hogy fizikailag csak és kizárólag a férfi és női nem létezik. Ennek oka az általános oktatás minősége lehet, hiszen sosem térnek rá bővebben biológia órán a nemek fejlődésére. A természet pedig sokkal változatosabb eseteket produkál annál, minthogy fizikailag csak hím és nő nemű egyedeket hozzon létre.

Léteznek ugyanis más variációk is, melyeknek oka talán nem is olyan értelmetlen, de erről majd lentebb. Alapvetően viszont a fejlődést irányító 23 pár kromoszómánkból a nemi jellegek kialakulásáért felelős kromoszómák a legdominánsabbak. Ezek lehetnek XX vagy egy X és egy kisebb Y. Az Y kromoszóma sajátossága, hogy hordoz egy úgynevezett SRY gént, amely már a fejlődés korai szakaszában bekapcsolódik és segíti a férfi nemi jellegek kialakulását. Tehát, ha nincsen SRY gén, akkor nem férfi fejlődik.

De persze ez nem ilyen egyszerű, és bár nagyon ritkán, mindössze 1000 esetből átlagosan 2-3 embernél, de előfordulnak eltérések.

Általában a genitáliák vagy az 1-es vagy a 6/7-es képen láthatónak felelnek meg. De ezerből egy-két embernél valami olyasmi alakul ki, mint amit a másodiktól az ötödik ábráig láthatunk.

Ezekben az esetekben kromoszómavizsgálatot alkalmaznak, hogy pontosabb meghatározást alkossanak a gyermek nemi hovatartozásáról. Viszont, ha az eredmény még így sem egyértelmű, akkor a szülőknek kell eldöntenie, hogy milyen neműként nevelik a gyermeküket, amíg az elég érett nem lesz ahhoz, hogy eldönthesse minek érzi magát. Továbbá gyakori a plasztikai beavatkozás is ezekben az esetekben, de erre most nem térek ki bővebben, hiszen nem az egyedfejlődés része.

Ezeket az eltéréseket a kromoszómák párjaiban eltérő változások okozhatják. Körülbelül ezer zigótából egy úgy indítja életét, hogy belé két X és egy Y kromoszóma kerül a megtermékenyítéskor: XXY. Ezt Klinefelter-szindrómának nevezik. Ennél nem sokkal ritkábbak az egyéb szexkromoszóma-variációk. Ezek egy része nem az interszex irányába tolja el a nemiség kialakulását. A Jacob-szindrómás személynek például két Y kromoszómája van az X mellett: XYY. Más bonyolult esetekben még több példányban fordul elő vagy az X vagy az Y kromoszóma, vagy maga az SRY gén módosul. De néha az SRY gén átkerülhet az X kromoszómára, és ilyenkor az egyén XX kromoszómás férfi lesz.

A gének tehát elég érdekes dolgokat tudnak előidézni. Ezeknek a változatosságoknak a fentebbi ábra igazából csak egy töredékét mutatja be, mivel nem csak a genitáliák fejlődését szabályozzák a gének. Bár természetesen ez az, ami a legszembetűnőbb. Az igazság viszont az, hogy mindenre, de szó szerint mindenre kihathatnak, beleértve itt a belső felépítést is. Előfordulhat tehát, hogy egy férfi női idegrendszerrel, vagy aggyal, vagy akár tökéletes és funkcionáló belső szervekkel születik, vagy fordítva a nők esetében.

Utóbbit egyébként Persistent Müllerian Duct Syndrome-nak nevezik. Az ezzel születő férfiak bármilyen hihetetlen is, de tökéletesen működő reproduktív szervekkel rendelkeznek, azaz egy gyermek kihordására is alkalmasak(azt leszámítva, hogy császármetszeni kell). És ez még a szembetűnőbb esetek közé tartozik, mivel az ezzel születő fiatal férfiak, ahogy a lányok is, menstruálni kezdenek és a vér távozása a vizeletből általában elvezet a kivizsgáláshoz és a szindróma felderítéséhez.

Előfordulnak azonban olyan esetek is, hogy bár méhe van az illetőnek, de petefészke nincs. Ilyenkor előfordul, hogy akár idősebb koráig sem derül ki a dolog. Bár ez egy egyszerű alhasi ultrahang vizsgálattal is megállapítható.
A természet tehát nem olyan fekete-fehér, mint amilyennek elsőre gondolnánk. De vajon mi lehet az oka annak, hogy ilyen elváltozások egyáltalán lehetségesek ? Nos, az utóbbi időben a tudósok felvetettek egy lehetséges okot, melynek a megértéséhez a nagyon távoli őseinket, a halakat kell megvizsgálnunk.

Megannyi érdekes genetikailag kódolt tulajdonságot hordozunk, mint a libabőrösséget, a bölcsességfogat, és ehhez hasonló szükségtelen, de öröklött/hordozott tulajdonságot. Talán ilyen lehet az interszexualitás is, mivel sok halfajnál megfigyelhető, hogy ha lecsökken a hímek/nőstények állománya, akkor képesek az úgynevezett szekvenciális hermafroditizmusra(dichogamia) azaz a nemük megváltoztatására, hogy ezzel elősegítsék a fajfenntartást. És lehetséges, hogy ebből eredeztethető, hogy ilyen elváltozások egyáltalán bekövetkezhetnek. Mi az átalakulásra való képességet már elveszítettük, de ez a tulajdonság mintha még elő-előkerülne. (A fentebbi állítás az interszexualitás kialakulásának okára még természetesen nem igazolt. )

Nem vagyunk tehát binárisak, bármilyen furcsa és hihetetlen is. De természetesen az evolúció célja a tökéletes utódnemzésre képes egyedek létrehozása, azaz az élet örökítése. Így aztán továbbra is csak a hím és a női nemet ismerjük el a nemek alapjaként. De ettől függetlenül korántsem szabad interszexuális embertársainkra selejtként tekinteni. Ők is emberek és a fejlődésükben létrejött különbségek talán nem is természetellenesek, sőt, valamikor kifejezetten a fajfenntartás céljából jöhetett létre az erre való képesség.

Főbb források:

-intersex research study - UNDP
-Thomas E. Bevan Ph.D. - The Psychobiology of Transsexualism and Transgenderism: A New View Based on Scientific Evidence
-en.wikipedia.org/wiki/Intersex
-Hraskó Gábor - Hamis dilemma

Nincs hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!