Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Biztosan sokan tapasztaltuk már a közhiedelem által "lidércnyomás"-nak nevezett jelenséget, azaz az alvási paralízist. Ennek a jelenségnek tudományosan vizsgált és igazolt okai vannak és egyáltalán nem természetfeletti. Leggyakrabban az úgynevezett REM(rapid eye movement, azaz a „gyors szemmozgás”) alvási fázisban történik.

A REM fázisában a légzés szabálytalanabb, gyorsabb és kevésbé mély. A szemek gyors mozgást végeznek mindenféle irányban, a végtagok izmai átmenetileg képtelenek a mozgásra, melyet a testünk szándékosan idéz elő kémiai vegyületek előállításával. Az álmok túlnyomó többsége a REM fázisban történik. A vizsgálatok szerint ekkor az agynak azok a területei aktívak, amelyek a tanulásban, a gondolkodásban, a dolgok megszervezésében vesznek részt. A REM fázisból a legkönnyebb felébredni, ez gyakran meg is történik (általában csak rövid időre, néhány másodpercre) és ilyenkor sokaknál megtörténik az alvási paralízisnek nevezett jelenség.

Magát a bénulást a testünkben lejátszódó kémiai folyamatok idézik elő az ingerületátviteli receptorok blokkolásával. Ezeknek a folyamatoknak az a célja, hogy alvás közben ne tudjunk önkívületi állípotunkban mozogni. Azokban az emberekben, akikben az ezekért felelős vegyületek alacsony mennyiségben vannak jelen, vagy az érzékelő receptorok működése hibás, fordul elő az úgynevezett alvajárás. Utóbbi ellentéte az alvási paralízis, amikor az érintett még vagy ébren van, vagy éppen felébredt, de a vegyületek mennyisége nem csökken vagy a receptorok nem reagálnak és ennek következtében még nem tudja mozgatni a végtagjait a bénulás következtében.

Ha ez az elalvás előtt kapcsolódik be, azaz az érintett még ébren van, miközben a teste már álomba merült; akkor hypnopog alvási bénulásról van szó. Ha ébredéskor még nem kapcsol ki, azaz az illető már felébredt, de a teste még nem; azt hypnopompic alvási bénulásnak nevezik. Időtartama többnyire másodpercek, vagy percek, néha órák; ebben az esetben a szenvedő alany pánikba eshet. Mivel a REM alváshoz kapcsolódik, a bénulás nem teljes, az érintett tudja a szemét mozgatni. Ugyanakkor ezzel egy időben gyakran az agy sem ébred fel teljesen és ennek következtében hallucinációk jöhetnek létre. Ekkor jelentkezik a népi szójárásban lidércnyomásnak nevezett állapot. Az érintett ilyenkor "beleálmodik" a valóságba és gyakran szörnyeket, démon szerű lényeket, földönkívülieket és más hasonló borzalmakat lát maga körül. A legtöbben természetesen pánikba esnek és ezzel csak rontanak a helyzeten, mivel az agy a pánikot, mint érzelmi állapotot, álomban is képes megélni, így ettől nem ébred fel az érintett. Az eddigi kutatások szerint a leggyorsabb módja a paralízis megszüntetésének, ha nyugalomban maradunk és hagyjuk magunkat ismét álomba merülni. Bár természetesen ehhez tisztában kell lennünk a helyzetünkkel.

Egyes jelentések szerint a következők növelik az alvási bénulás valószínűségét és gyakoriságát:

-Fejjel felfelé, vagy háton alvás
-Erős stressz
-Hirtelen környezeti/életmódbeli változások
-Rémálmok
-Alkoholfogyasztás és alváshiány együttese

De hogy megértsük pontosan miért is nem képes az ember ilyenkor a mozgásra, érdemes "kicsit" belemerülni a testünk működésébe.

Magát az izmok bénultságát két vegyület idézi elő, melyek a glicin és a γ-aminovajsav (GABA). Ezek úgynevezett gátló neurotranszmitterként funkcionálnak(értelmező lentebb). Az izmok ezeknek a vegyületeknek köszönhetően nem regálnak az agy adta elektromos parancsokra. A jelenlétük a szervezetben tehát elengedhetetlen alvás közben.

Az még mindig nem biztos, hogy a paralízis miért is következik be, azaz miért nem küld parancsot az agy a vegyületek csökkentésére egyes esetekben. Valószínű, hogy maga az alvási állapotból csak részleges vagy teljes ki nem lépés okozza.

Az alábbiakban olvashattok a GABA és a glicin vegyületekről, de működésük megértéséhez először szükséges az alábbi értelmező részt is elolvasni.

Értelmező

1. Plaszticitás: A plaszticitás az agy anatómiai és funkcionális változásra való képessége. Az agy az élet során folyamatosan változtatja saját fizikai szerkezetét, és formálja áramköreit. Ezt a képlékenységet az új szinapszisok(4. pont) képződése és a már meglévő idegi kapcsolatok átrendeződése biztosítja, ami magának a tanulásnak az élettani alapja. Sőt, agysérülés után az agy új axonok(3.pont) növesztésére is képes, így ha bizonyos agyterületek meghibásodnak, néha más részek veszik át annak feladatait. A plaszticitás tehát az agy alkalmazkodóképessége a változó környezeti feltételekhez.

2. Excitabilitás: Egy élő szervezet azon képessége, hogy ingerek hatására izgatott legyen.

3. Axon: Az idegsejtek hosszú nyúlványokkal kapcsolódnak egymáshoz. Egy idegsejt leghosszabb nyúlványa az axon, melynek feladata az idegsejtben történt ingerület továbbítása a többi idegsejt felé.

4. Szinapszis: A szinapszisok azok a sejt közötti kapcsolódási helyek, amelyeken keresztül az ingerület egyik sejtről a másikra terjed át, kémiai ingerületátvivő anyagok közvetítésével (kémiai szinapszis), vagy a sejtmembránok szoros kapcsolatainál közvetlenül a két szomszédos sejt membránján átterjedő ioncsatornák közreműködésével (elektromos szinapszis).

5. Neurotranszmitter: A neurotranszmitterek specializált kémiai hírvivő molekulák, melyek feladata, hogy egyik idegsejttől a másikig, illetve az izom- vagy mirigysejtekig, a szinapszison „átúszva” üzenetet szállítsanak. Ilyen például az acetilkolin, dopamin, noradrenalin, szerotonin. Legtöbbjük az idegrendszerben termelődik, csak ott található meg és ott fejti ki hatását, de vannak, amelyek a vérben szétterjedve is fejtenek ki hatást (például adrenalin). Néhányuk a testben hormon, az agyban neurohormon szerepet tölt be.

6.Inhibítor: A vegyi folyamatok lefolyását gátló anyag.

7.Inotrop hatás: Kontrakció erősségének változása.

8.G-fehérje: Ez egy fehérjecsalád, ami a sejt külső oldaláról érkező kémiai jelek hatására különböző változásokat idéz elő a sejt belsejében. Ezek a fehérjék számos kémiai anyag hatását közvetítik.

9.Intracelluláris: A sejtmembránnal körülhatárolt teret, a sejtet kitöltő folyadékot intracelluláris térnek, illetve intracelluláris folyadéknak nevezzük.

10.Metabotropikus receptor: Ezeken a receptorokon a transzmitter kötődése G-fehérjén keresztül, enzimek és intracelluláris jeltovábbító molekulák segítségével fejti ki hatását.

11.Glicin: A glicin egy gátló neurotranszmitter a központi idegrendszerben, különösen a gerincvelőben, az agytörzsben és a retinában.

12.GABA: A γ-aminovajsav (GABA) az egyik fő gátló neurotranszmitter az emlősök központi idegrendszerében.

A GABA központi idegrendszer legfontosabb inhibitoros neurotranszmittere, és kulcsfontosságú szerepet játszik az idegsejtek működésének szabályozásában. A GABA hatását két különböző receptortípuson, az inotrop hatású GABA A- és GABA C-, illetve a metabotrop GABA B-receptorokon keresztül fejti ki. A kloridcsatornákat képző és a gyors szinaptikus gátlásban szerepet játszó GABA A- és GABA C-receptorokkal ellentétben a GABA B-receptorok (G)-fehérjékkel kapcsolt receptorok, amelyek a kalcium- (Ca2+-) és a kálium- (K+-) csatornák működését szabályozzák, és mind preszinaptikus, mind lassú posztszinaptikus gátlást létrehozhatnak. A GABA B-receptorok a központi idegrendszer számos területén megtalálhatóak. Szabályozzák a szinaptikus excitabilitást és plaszticitást a kérgi területeken, ritmusos aktivitást hoznak létre az agykérgi és thalamicus körökben, befolyásolják a gerincvelő és az agytörzs felé irányuló ingerületek átkapcsolódását.


Források:
-neurology.org
-esem.hu
-livescience.com
-physiology.elte.hu
-tankonyvtar.hu

24 hozzászólás

  • Árpi július 10. 13:18

    1
    Tudom, ez már az elég nehezen fogyasztható kategória a poszt második felétől, de biztosan van, aki számára érdekes. Legalábbis remélem. :D :)

    Azért is engedtem el most ezt és nem faragtam le belőle, mert eszembe jutott egy a Coen testvérek által kidolgozott elmélet, melynek az alapja, hogy "nem szabad hülyének nézni a nézőt". :D Is milyen igaz. :)
  • Árpi július 10. 13:20

    2
    Ja és a hozzászólásokat is engedélyezem innentől ismét, de kérem mellőzni minden posztom alatt a mocskolódást.

    Ha pedig valakinek kérdése van akkor szívesen megpróbálom megválaszolni azt.
  • Inhouse július 10. 13:42

    3
    Nekem nyaki csigolya meszesedésem van. Na az olyat csinál néha, hogy arra ébredek éjjel, hogy az egyik kezem béna. De teljesen...megfogom a másikkal és felemelem, elengedem leesik, nem csinál semmit. Aztán 1-2-3 és már újra működik. Nincs a zsibbadás utáni szúrás/bizsergés. A kezem is meleg, úgyhogy van vérkeringés.
  • Árpi #3 július 10. 13:47

    4
    @Inhouse: ez inkább arra jellemző, mint amikor a gerincvelő kilép a csigolyák közé és azok elnyomják azt, azaz sérv alakul ki. Nem lehet, hogy inkább az van ? :| Nekem nyaki gerinc sérvem volt/van/vissatér néha, de a bal karomba sugárzó sajgó fájdalomnál nem volt eddig semmi rosszabb belőle az iszonyatos fájdalmon kívül a nyakamban. Szerintem vizsgáltasd ki. Lehet, hogy műteni is érdemes lenne. :|
  • Távoli ködbe merengő izé #3 július 10. 13:54

    5
    @Inhouse: Hokizásnál gondolom jó lehet egy ilyen "idegen" kéz rotfl
  • Inhouse #3 július 10. 14:02

    6
    @Inhouse: Elvileg az ideget nyomja el... Szerencsére ritkán van, de elsőre mocskos ijesztő volt.
  • Inhouse #5 július 10. 14:08

    7
  • Inhouse #4 július 10. 14:08

    8
    @Árpi: Nézettem, ez volt a diagnózis. Amíg csak ennyi, nem piszkálják.
  • Árpi #5 július 10. 15:17

    9
  • Árpi #5 július 10. 15:17

    10
  • Árpi #6 július 10. 15:20

    11
    @Inhouse: El is hiszem. :| Én tegnap éjjel mikor felébredtem, elvolt zsibbadva a jobb lábam tőből, a bal kezem csuklóból és a bal oldala az arcomnak/fejemnek. Fogalmam sincs hogyan hoztam össze, de ezen most én is megijedtem kicsit, nagyon fura volt. :| Hát még milyen lehet, ami neked van. Te jó ég. Én biztos, hogy pánikrohamot kapnék. :|
  • Árpi #8 július 10. 15:21

    12
    @Inhouse: Neked is "konzervatív" kezelést írtak ki rá ? :D
  • paraszt75 #5 július 10. 17:27

    13
    @Távoli ködbe merengő izé: rotfl
    oké hogy idegen kéz, de rá sem bírod venni hogy örömöt okozzon ha nem tudod mozgatni :D
  • szürke szamár #13 július 10. 18:48

    14
    @paraszt75: Megkérsz valakit, hogy mozgassa neked. Tök logikus.
  • Salax július 10. 21:42

    15
    Én még a mértékegységét is tudom! Szellem per négyzetcentiméter.
  • zsoltee július 12. 10:25

    16
    Nagyon szar ám ez az alvás őaralizis, nem akarom mégegyszer áttélni a durvább fajtáját.... rotfl
  • Árpi #16 július 12. 10:29

    17
    @zsoltee: Nekem egyszer-kétszer volt. A testvéremnek nagyon szokszor. :/
  • zsoltee július 12. 10:31

    18
    Fekszel háton felébredsz,(legalábbis halasz látsz, szal azt hiszed minden oké), de nem tudsz meg mozdulni, megszólalni sem, ver a hideg verejték, nézzel körbe, a melkasodon nyomás uralkodik, mintha valaki vagy valami rádnehezkedne, majd kirajzolodik néhány nyurga, hoszú karú, "árnyszerű" alak kőrülőtted, mintha azok nyomnák le a tested az ágyba vissza, küzdesz, majd nagy nehezen megtudod mozditani előszőr a akarod, ami a szekrény melleti fotelba csapodik, rajta egy párna ami szerencsére puha. Az alakok pedig ködé válnak és elillanak, zihálsz a félelemtől ami pánik szerüen elúralkodik, rajtad. Űllsz az ágy szélén s nézzed az órát hajnali fél 3.... Fúú de sazar volt rotfl
  • zsoltee július 12. 10:31

    19
    *szar*
  • zsoltee július 12. 10:37

    20
    De volt több féle fajta is már ha vissza gondolok, mint pl kis koromban a zuhanásos, amikor fél álomban érzékeled a szobát miután zuhanásos álmod van persze az is háton fekve s mikor "lezuhantál" megkapaszkodsz az ágy szélében és felébredsz
  • zsoltee #6 július 12. 10:44

    21
    @Inhouse: Nekem is volt már ilyen, hogy a jobb kezem nem mozog oszt addig próblom amig, meg nem moozdul, de akkor áltt elszoktam "feküdni" de kikell vizsgáltatnom.
  • Árpi #18 július 12. 11:03

    22
    @zsoltee: Én ilyen durva dolgokat szerencsére sosem láttam. :D
  • zsoltee #22 július 12. 11:11

    23
    @Árpi: mocskos egy érzés amúgy
  • Árpi #23 július 12. 11:37

    24
    @zsoltee: Tudom, borzalmas. :(
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!