Aki először megmérte a földünk kerületét és görbületét

Eratoszthenész észrevette, hogy a Nílus-parti Szüénében (a mai Asszuán), június 23. -án délben, mikor a Nap a legmagasabban jár az égen, éppen belesütött a nilométer (a Nílus vízállásának leolvasására szolgáló kút) csövébe. Pontosan egy évvel később azt vizsgálta, hogy vajon Alexandriában milyen magasan delel a Nap. Ennek meghatározásához egy egyszerű gnómont, azaz árnyékvető pálcát alkalmazott: figyelte, hogyan rövidül annak árnyéka: ahol a legrövidebb volt, ott delelt a Nap, azaz akkor járt a legmagasabban. Az egymásra merőleges pálca és árnyéka meghatároz egy háromszöget, melynek átfogója és a pálca által bezárt szög a zenitszög lesz. Eratoszthenész mérése alapján ez a szög 7º 12' volt: tehát Szüéne (Sz) felett a Nap a zeniten delelt, Alexandria (AL) felett pedig, a Zenittől Z=7º 12' szög távolságban. A Föld középpontja felé mutató alexandriai helyi függőleges és a szüénei helyi függőleges középponti szögként szintén „Z” szöget zárnak be egymással, azaz Alexandria földrajzi szélessége 7º 12'-cel több mint Szüénéjé. A két pont (AL és Sz) közti ívhossz (t) ismeretében pedig aránypárral meghatározható a teljes kör kerülete, hiszen „t” úgy aránylik a délkör kerületéhez, ahogy „Z” aránylik a 360º-hoz (a görögök is már 360º-ra osztották a kört). Persze, a Szüéne és Alexandria távolságának meghatározása nem kis feladat volt. Mivel azonban Nílus-völgyében folyó öntözéses földműveléssel járó vízhasználat komoly földmérői munkát és kataszteri térképeket igényelt, Eratoszthenész a kor színvonalának megfelelő pontos adatokkal rendelkezett. Így a távolságot 5.000 sztadionban állapította meg. (Egy sztadion a régi görögök mértékegység-rendszerében kb. 600 görög lábnak felelt meg. Ma már ennek pontos hossza nem ismert méterben, ám különböző források szerint 154 és 215 méter közé esik. ) A fentiek alapján a végeredmény a Föld kerületét illetően 250.000 sztadion lett. Ez az érték elképesztően pontos és a sztadion mértékegység bizonytalan ismerete mellett is megközelíti a ma használatos, sarkok mentén megadott, kerekített 40.000 km-es értéket. Eratoszthenész mindössze 2%-ot tévedett. Forrás: gpstakarok2.wixsite.com