Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

44 hozzászólás

  • Árpi #6 2016. augusztus 5. 13:55

    20
    @cadmagician: uniós támogatásból minden szarra jut pénz.
  • Árpi #16 2016. augusztus 5. 13:56

    21
    @ArkaChopa: Az egy gázbolygó (aszhem)
  • Árpi #15 2016. augusztus 5. 13:58

    22
    @ArkaChopa: Amúgy nem a nagysága miatt lesz valami csillag, hanem az összetételétől, illetve kicsit a nagyságától is, mert kell a hihetetlen nyomás a fúzióhoz.
  • kléni 2016. augusztus 5. 16:55

    23
    És Isten hol marad?
  • SITTES BPFF40 2016. augusztus 5. 17:23

    24
    Ezeket a számokat akko tom föfogni ha lesz 1 billiárd dollárom:-)
  • ArkaChopa #23 2016. augusztus 5. 17:51

    25
    @kléni: Ő ott volt az elején, és úgy hívták ősrobbanás. De persze te megint késtél a töri óráról :D Honnan is tudhatnád?
  • ArkaChopa #22 2016. augusztus 5. 17:56

    26
    @nagyarpi0011: csak röviden (mert már tényleg érlelődik erre egy poszt) - a fúzió begyújtásához nagy nyomás kell, amit a tömeg biztosít. De ha egy gázbolygó akkora mint a nap, akkor azt feltételezed nincs elég anyag (tömeg) benne? Hisz a nap összetétele hidrogénből 73,46%, héliumból : 24,85% , vagyis a világ két legkönnyebb anyaga a nap tömegének 98,6%át teszi ki. Tehát egy ugyanekkora méretű gázbolygó (arányokban szinte biztos ugyanannyi anyagból áll) ugyan miért nem kezd bele a fúzióba és lesz belőle csillag? Nem lehet megmagyarázni.
    De majd egy posztba a többi talányt is felfedem :D
  • vagabond #23 2016. augusztus 5. 17:57

    27
    @kléni:
    Isten most nem ér rá.
    Most egy másik univerzumon dolgozik.
  • Falcon 2016. augusztus 5. 17:58

    28
    Honnan lehetne letölteni valami hd-s verziót?
    Amugy ku..a érdekes mijen kis semmik vagyunk ha csak a fele igaz akkor is.
  • ArkaChopa #28 2016. augusztus 5. 18:02

    29
  • kléni #25 2016. augusztus 5. 19:25

    30
    @ArkaChopa: Fenébe. Nem baj, akkor most már nem halok meg bután.
  • JohnFly #26 2016. augusztus 5. 21:26

    31
    @ArkaChopa: Nincs itt semmiféle talány. a Jupiter azért nem kezd fúzionálni, mert a magjában nem olyan elemek vannak, amik azon a nyomáson be tudnának gyújtani egy önfenntartó folyamatot. A 2mass viszont egy iszonyú öreg csillag, egyike a legöregebbeknek, szinte az univerzummal egyidős, anyaga színtiszta hidrogén, némi, az idők során átalakult héliummal, így őneki kisebb nyomás is elég volt az idők kezdetén, hogy beinduljon benne a fúzió. Viszont a HD 100546b-nek elég, ha a magját a vasnál nehezebb atommagok alkotják, már nem is tud beindulni benne a fúzió........számtalanszor nagyobb méretűre kéne híznia, hogy ez lehetséges legyen.
  • ArkaChopa #31 2016. augusztus 6. 07:52

    32
    @JohnFly: én is azt hittem nincs talány, pedig pontosan csak az van.
    A napunk tömegének 0.16%-a színtiszta vas. Ez számokban mérve = 3,18256x10^24 tonna. A föld teljes tömege 5,9736·10^21 tonna , vagyis a nap magjában levő vas mennyisége 532 x nagyobb tömegű mint maga a föld. Ez méretekben is azt jelenti 6.5x nagyobb átmérőjű vasgolyó van a központjában mint maga a föld. Ennek ellenére a fúzió működik a napban, hisz látjuk.
    És ne essünk abba a tévedésbe, hogy a napunk nem tartalmaz nehezebb elemeket mint a vas. Hisz ha a földön vannak nehéz fémek (pl. urán), akkor a napban is jóval nagyobb mennyiségben, hiszen egyszerre született az egész naprendszer. És itt jutunk el a HD100546b-hez. Azt mondod a vasnál nehezebb atommagok miatt nem indul be a fúzió? DE a mi napunk hasonló összetételű vagyis amire hivatkozol, hogy nehéz elemekkel terhelt a magja, az a mi napunkra is érvényes, akkor hogy is van ez? A napban miért van fúzió, a HD100546b-ben miért nincs?

    Szerintem sok kérdés van még a csillagok működésére, csak a tudósok sem értik pontosan.
  • JohnFly #32 2016. augusztus 6. 20:48

    33
    @ArkaChopa: 1 A HD100546b méretben még mindig elmarad a mi napunktól. 2. A mi napunkban lévő nehéz elemek egy jelentős része a fúzió beindulása UTÁN került a csillagba, ez akkortájt történhetett, amikor a gázóriások pályája kijjebb került, ugyanis több modell is azt feltételezi, hogy ez úgy történhetett, hogy viszonylag nagyobb tömegű kőzetbolygók zuhantak a napba kijjebb elhelyezkedő pályákról.

    Tehát a HD100.... viszont már kialakulásakor benyelt egy csomó nehéz elemet, így a fúzió be sem indult. A 2mass-ba ha belelőnél egy akkora nehéz elemekből álló magot, mint amekkora feltehetően a Jupiterben foglal helyet nem feltétlenül állna le a fúzió, előbb még felfúvódna a csillag a sokszorosára, de ha találna a felfúvódás közben egy egyensúlyi állapotot a láncreakció, akkor ugyanúgy csillag maradna.

    A mi napunknak szemmel láthatóan meg sem kottyantak a korai bolygókeletkezési periódusban lejátszódó kataklizmatikus események, hisz a fúzió már beindult, és ezek a nehéz elemek már nem tudnak a kavargó, forrongó magban egységes nehéz-elem maggá összeállni, hisz a fúzió által táplált áramlások folyamatosan szétszaggatják, a csoportosuló nehéz elemeket..........

    ÁÁÁÁ...nem is elég egy hsz. elmagyarázni a kozmológia csodáit. Én csak arra kérlek, hogy ha tényleg posztot akarsz erről csinálni légy alapos, és ami a legfontosabb, nézz utána a források hitelességének. Tele van az inyternyet hülyeséggel. Meg áltudományos halandzsával.
  • ko-pi 2016. augusztus 7. 11:19

    34
    Áhh, most már biztos, hogy máshol nincs élet, csak a Földön. Kizárt dolog. Nem lehet.
  • ArkaChopa #33 2016. augusztus 7. 12:00

    35
    @JohnFly: Ezen elvitatkozhatunk sokáig, de...
    Minden tudományos nézet szerint a naprendszer rövid idő alatt alakult ki, és minden anyag benne volt, ami most látunk. A nap begyújtása után csak pár millió év volt , hogy a bolygók létrejöjjenek. Utána levő bolygórendezés és a napba hulló további égitestek nem sokat változtattak az összetételeken.
    Tehát már akkor a nap tartalmazta a rendszer több mint 99%-nak anyagtartalmát, köztük a rengeteg vasat és további nehéz elemeket. Ha beleesett egy-két bolygó az már nem számított. Amikor begyulladt a nap már rendelkezett nehéz elemekkel is. Maga a proto nap gáz csomó létrejöttét segíti a nehéz elemek csoportosulása középen. A másik, hogy a nehéz elemek mindig a központ felé süllyednek, tehát a központba kerülnek még később is. Ettől függetlenül működik a fúzió.

    A HD100546b 20 Jupiter tömegű, és egy vörös törpe (legkisebb csillagok) beindulásához elég 12-13 Jupiter tömeg. Ekkor mi van? Mégsem elég nehéz a fúzióhoz?
  • JohnFly #35 2016. augusztus 7. 19:26

    36
    @ArkaChopa: igen, elég 12-13 Jupiter tömeg, olyan összetételű anyagból, mint a mi napunk anyaga, de barna törpék maradnak, mert ahhoz, hogy stabil csillagok jöjjenek létre ( a magjukban konstans 3 millió kelvin legyen a hőmérséklet) 80 szoros Jupitertömeg kell minimum. Ha viszont nagyobb mennyiségben tartalmaz nehéz elemeket, akkor még nagyobb tömeg kell. Ezt nem lehet kijelenteni, hogy ekkora tömegnél még bolygó, nagyobbnál már csillag, mert létezhet akkora bolygó is, ami tényleg nagyobb a mi napunknál, mégsem csillag, barna törpe marad, mert egyszerűen túl sok a fúziót gátló anyag a magjában.
  • Árpi #36 2016. augusztus 7. 19:35

    37
    @JohnFly: @ArkaChopa: Szerintetek van másik univerzum ? Szerintem biztos, hogy van.
  • JohnFly #37 2016. augusztus 7. 19:42

    38
    @nagyarpi0011: Nem az a kérdés, hogy van-e, hanem, hogy mennyi?!
  • Árpi #38 2016. augusztus 7. 19:47

    39
    @JohnFly: És vajon mi van rajta kívűl? Mi ez az egèsz, amit életnek nevezünk? Maga a lét kérdése a legnagyobb kérdés.
  • naphtha #15 2016. augusztus 8. 00:54

    40
    @ArkaChopa: A csillag: saját fénnyel rendelkező égitest. Mielőtt elmúlik, megdagad, és aztán kezd zsugorodni. Ahogy én tudom
  • ArkaChopa #36 2016. augusztus 8. 07:01

    41
    @JohnFly: pedig a csillagészek mindig analógiákat keresnek, hogy ha ez eddig így működött (ezt látták), akkor másképp nem. Erre mindig kiderül, hogy bizony van más is. Én ezért mondom, hogy sok kérdés van. Mert találgatnak. Eddig pl. nem hitték , hogy létezhet hármas csillagrendszerben stabil bolygópálya, erre találnak egy ilyet és vakarják a fejüket.
    képtelenseg.hu - Már majdnem kész
    Szóval nagyrészt találgatnak, és amit valamiféle tudományos elvekkel igazolnak arra is van kérdés, hogy hogyan? És ezt egy következő felfedezés cáfolja.
    Az egész világ olyan mint egy varázsdoboz. Kinyitod, és azt hiszed ennyi! Erre találsz benne egy másik dobozt, amit szintén kinyitsz, és azt hiszed ennyi. Aztán abban is van doboz....és így megy a végtelenségig.
    De az okfejtős posztot majd összedobom, csak sok idő kell hozzá. kalap
  • ArkaChopa #40 2016. augusztus 8. 07:04

    42
    @naphtha: Nem erről szólt az okoskodás, hanem az elejéről. Mitől gyullad be egy nap. Kell hozzá rengeteg anyag. De a nehézfémek gátolják a fúzió beindulását. Viszont a nap keletkezésénél rengeteg nehézfém került a napunk belsejébe, ennek ellenére működik. A kérdés az - hogyan? Miközben hatalmas méretű bolygókat találnak, amik ellentmondanak bármi másnak, amit eddig a csillagok kialakulásáról gondoltunk. Röviden ennyi.
  • JohnFly #39 2016. augusztus 8. 21:15

    43
    @nagyarpi0011: A 'mi van rajta kívül' kérdés csak a mi nézőpontunkból tűnik logikus felvetésnek, viszont az univerzum létezéséhez elengedhetetlen kritériumok ismeretében (határtalan, de nem végtelen) irreleváns kérdés, ugyanis önmagán kívül nincs se hely, se idő koordináta felvételére alkalmas vonatkoztatási rendszer mely az univerzumon belül fennálló viszonyok tekintetében értelmezhető lenne.

    A lét kérdése viszont ennél komplexebb elemzést igényel. Vannak filozófusok, akik a rozsdához hasonlítják, mely elegendő víz és oxigén jelenlétében burjánzik. Más gondolkodók az univerzum egy önfeltáró folyamatát vizionálják, melynek 'feladata' az univerzum folytonosságának fenntartása (Asimov-Multivac), Viszont a legelfogadottabb hipotézis egy igen egyszerű logikai elv, melyet antropikus (erős, és gyenge) elveknek neveznek, melynek lényege, hogy (természetesen a multiverzum kritériumainak teljesülése esetén) azért létezünk, mert a feltételek adottak, de nem azért adottak a feltételek, hogy létezhessünk, hanem mert végtelen nagy valószínűsége van egy végtelen univerzumban, hogy valahol léteznie KELL a feltételeknek, és történetesen itt pont adott az összes feltétel, és mivel csak egy olyan részében létezhet élet az univerzumnak, ahol adott az összes feltétel, így amikor szétnézünk, azt tapasztaljuk, hogy adott az összes feltétel, a létezéshez. (ha így nem volt érthető nézz utána wikin az elméletnek, hátha ott jobban leírják)
    Természetesen utoljára marad a Teremtő elmélete, mely véleményem szerint semmivel sem tartalmaz kevesebb hipotetikus elemet, mint a multiverzum, ezért számomra éppannyira elfogadható (természetesen a vallásos sallangokat mellőzve).
    Bár, ha engem kérdezel, és a lehetőségeket számba vesszük: Senkinek fingja nincs!
  • Árpi #43 2016. augusztus 9. 13:19

    44
    @JohnFly: Tökéletesen leírtad ! :D Én is így vagyok vele. Nem hívősködöm, de már semmi sincs kizárva.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!