Ez a cikk arról szól, hogy végre valaki előállt az igazsággal!

Az ember már évezredek óta csodálja a rejtélyes vörös bolygót, és megmagyarázhatatlan vonzódása van iránta. A XX. század Sci-Fi írói számára meg is hozta a tervet a kolonizációs részletek kidolgozásához. Bár az űrszondák egy hideg, kopár, sivatagos bolygót tártak elénk. Valamiért mégis ragaszkodtak ahhoz, hogy bizony az embernek azt meg kell hódítania, sőt be kell laknia. Senkit nem zavart a már akkor aggályoskodó (észnél levő) tudósok aggodalmaskodása. Ezt odáig fokozták, hogy néhány tudós (jó pénzt látva benne) komplex terveket dolgoztak ki a lehetetlen küldetés eléréséhez. Olyan embereket tudtak maguk mellé állítani akik pénzforrásai szinte kifogyhatatlanok, és olyan forradalmi zseniket vontak be, mint Elon Musk, aki 2016-ban egy konferencián beszélt a Mars kolonizációs terveiről, és 100 embert már 2020-ban odaküldene. Persze józan paraszti ésszel nézve, már most látszik, hogy ez totál öngyilkosság lenne a mai technológiával. De "tudjuk" miről szól az egész!

A Sci-Fi írók ontották a könyveket és a filmeket, csak a leghíresebbet említem - az Emlékmást. Ahol egy idegen civilizáció már egy komplett géppel felkészülve akart légkört gyártani ehhez a projekthez. Ezáltal lakhatóvá téve a bolygót. Nos a film 1990-ben készült, de 2010 után ezt a tervet elővették. (A tudósok is túl sok Sci-Fi-t néznek)

Nos nézzük miből is állna a kolonizációs terv és mik a problémák?
1 - A Mars jelen formájában lakhatatlan, ezt mindenki tudja. A légköre mindössze a földi légkör 0,6 %-a, ennek is az összetétele főként széndioxidként van jelen. De ez a kisebb gond. Ahhoz, hogy normális élet feltételek legyenek a légkör nyomását jelentősen emelni kell. Pl. a Himalája tetején a légköri nyomás kb. a fele a földfelszíninek és azt már csak kevés ember bírja ki, hogy ne betegedjen meg, vagy haljon meg. Tehát ennél magasabb, kb. 70 - 80%-os földi légkörnyomást kell elérni a normális életvitelhez. A tudósok szerint a mars légkörét a napszél fújta le (erről majd később), illetve a hideg miatt (-60 fok) megfagyott. Tehát a légkör gyártásához először a napszelet kell megállítani. Ehhez ki is találtak egy mágneses védőmezőt, Jim Green szerint a L1 Lagrange-pontra kell elhelyezni, ami így védené a Marsi légkört a káros hatásoktól. 1 probléma kipipálva.

2 - A fagyott légkör tulajdonképpen a Mars felszínén illetve a kőzetekben van, ezt fűtéssel lehet kinyerni onnan. A fűtés már problémás dolog. Ahhoz, hogy ez megtörténjen üvegházhatást kell elérni (mint a földön). Mivel a légkör már elve magas szén dioxidot tartalmaz, ez nem probléma. De hozzá kéne még engedni másfajta gázokat is . Oxigénnel szintén nincs gond, hisz a Mars azért vörös, mert rozsdásodik a felszíne, vagyis az oxigén ott figyel a talajon. A sarkokon fagyott állapotban jelen van víz, ezeket fel lehet melegíteni, ami a légkört táplálná dúsítaná. A talajból pedig valamilyen géppel (lásd Emlékmás) kinyerhető - felfűtési módszerrel a sok gáz elegy. Ha elegendő gáz kerül a légkörbe akkor megindul a spontán felmelegedés az üvegházhatás miatt. Sajnos a Marson már nincs tektonikai mozgás, így vulkánok sem jönnek létre, ami pedig segítené ezt a folyamatot.

3 - A légkör belélegezhetővé tétele. Mivel nem tudjuk a talaj mennyi oxidált anyagot tartalmaz, ezért elég homály fedi, hogy a létrejött légkör milyen összetételű lesz.

4 - Ha még mindig nem elég a légköri nyomás, akkor jöhet a "c" terv. Vagyis különböző üstökösöket szállítanánk be az Oort felhő régióból, amelyek nagy mennyiségű vizet tartalmaznának. Így azok a légkört dúsítanák, egyben a víz molekulákat szét lehet bontani oxigénre és hidrogénre, ezáltal a légkör belélegezhetőségét javítanák. (Csak jelzem, a földön az oxigén arány 21%)

Nos láthatjuk, hogy eléggé valóságtól elrugaszkodott - inkább Sci-Fi - tervek ezek. A NASA aki eddig táplálta ezeket a reményeket, mos előállt egy cikkel, hogy tulajdonképpen képtelenség ezt megcsinálni.
Christopher Edwards állt elő a megfigyelésével, amit a mars járók és a szondák adataiból értékelt ki. A lényege az, hogy mindenből kevés van a Marson. Ha felolvasztják az összes jeget a sarkokon akkor csak azt lehet elérni, hogy 0,6%-al nő a légköri nyomás. Ha minden létező dologból és kinyerhető dologból gázokat állítanának elő akkor is a legjobb esetben is a földi légköri nyomás mindössze 6.9%-át érnék el, ami közel sem elég az életvitelhez. (Lásd Himala példa az előbb)
És ez csak a másodlagos gond. Eleve kiszámolta valaki, hogy mennyi idő, pénz és energia odaszállítani azokat a gépeket? Ki fogja kezelni őket? Az üzemeltetésük biztosan az elvárt eredményt hozzák? Hisz a mostani szondák 20 cm mélyebben még nem fúrtak a Marsi talajba. Alatta mi van? Lehetnek ott még meglepetések.
De a "c" terv sem túl ésszerű. Magas víztartalmú üstökösöket eleve meg kell keresni egy akkora területen a naprendszer peremén, amit még felmérni sem tudunk. Tudjuk, hogy ott vannak, de évtizedes út vezet odáig, és egyáltalán mivel fogjuk be? Mivel térítjük el a pályájukról, és hány évtized, vagy évszázad mire a naprendszer belső régiójába vándorolnak? És még kérdéses, hogy eltalálja-e a Marsot, és nem a hatalmas Jupiter szipkázza el előbb. Talán még rosszabb ha a földet csapja el egy Halley méretű üstökös. Azokat le kell fékezni, és irányítani kell. De amíg az emberi űrhajózás abban merül ki, hogy eldobjuk a műholdat mint egy kavicsot, és maximum a bolygók gravitációs pontjait használjuk lendület nyerésre, ez esélytelen. Egyáltalán mekkora hajtómű és milyen hajtómű kell egy 2x10^12 tonna tömegű tárgy fékezéséhez? Azt se tudhatjuk mennyi ilyen üstököst kell ledobni a Marsra, ahhoz hogy komoly légköre legyen. Ha túl sok kell hozzá, akkor fennáll a veszélye, hogy maga a Mars tömege megnövekszik, kijjebb sodródik a pályája, ahol még hidegebb van, vagy a Jupiter gravitációs vonzása bezavar neki, ami beláthatatlan következményekkel jár. Lehet a Merkúr sorsára jut, amely excentrikus pályán rezonál a nap körül. A Merkúr néhány 10 millió éven belül olyan elliptikus pályára áll, amely megközelíti a Vénuszt. Kell esetleg a Földnek, hogy a Mars akár 1-2 millió km-re megközelítse egy félresikerült terv miatt és emiatt a Föld pályamenti mozgása megváltozzon?

Az biztos a jelenlegi eszközökkel semmit nem tehetünk a Mars terraformálása érdekében. (Elon Musk már 2020-ban 100 embert küldene oda) Egyetlen esély, ha a felszínen vagy alá költözve pici bioszférát hoznának létre, amely persze törékeny dolog, de jóval kisebb probléma mint az előbb felvázolt tervek. A mostani terveket nézve a NASA csak a gépesített légkörgyártásra milliós év távlatokat jósol, de akár 100 millió év is lehet. Az üstökös projekt pedig még hosszabb lehet, ha azt nézzük, hogy 4 milliárd éves kb. a Mars, és azalatt számolatlanul hullott rá üstökös, mégsem tudott számottevő légkör kialakulni ebből. Tehát abszurd dolog az üstökös féle teória.

Továbbá az sem érthető, hogy miért akarnak ekkora falatba beleharapni, amikor még a holdon sem hoztak létre űrbázist, pedig az alapul szolgálhatna egy későbbi Mars kolónia életéhez. Csak lépcsőzetesen lehet fejlődni elérni a célokat. Mint ahogy az űrkutatás elején, hónapokat majd éveket töltöttek az űrállomásokon az asztronauták. Nem véletlenül! Most valamiért ezt a fázist ki akarják hagyni. (Persze "tudjuk" mi az oka ennek $$$$$)

Egy teória a Mars eredetéről. A naprendszerünkben a Merkúron kívül csak a Mars nem rendelkezik légkörrel, ami elég feltűnő dolog. Egy elmélet szerint a Marson nem azért nincs légkör mert lefújta a napszél (eleve nagyon messze a naptól), hanem ennél sokkal prózaibb oka van.
A naprendszer születésekor körülbelül 20-25 bolygóméretű objektum keringett a nap körül különböző formációkban. Viszont a Jupiter igen hízékony volt,és gyorsan gyűjtötte a tömegét, így besodródott a belső régióba, ahol a kis bolygók keringtek. (Anno a Jupiter sokkal kijjebb kezdte a pályafutását. ) A belső régióban ekkor legalább 10-12 bolygó keringet, amiket a Jupiter mint egy billiárd golyó szétcsapott. A pályák jelentősen módosultak, bizonyos égitestek a napba zuhantak mások ütköztek. Ez a fajta ütközéses elméletet használják a hold születésére. A most említett teória szerint a Föld a Mars és a Theia egymás körül foroghattak mint egy triumvirátus. De a földdel ütközőpályára került a Theia a Jupiter áldásos gravitációs hatása miatt. A Föld és a Theia összeütközött, amiből megszületett a hold és elpusztult Theia. Ebben a kataklizmában a Mars is megkapta a részét, a Theia egy része rázuhant, és a korai légkörétől megszabadította, majd kiszabadult a helyéről a megnövekedett tömege és a gravitációs középpont megszűnése miatt, majd kirepült a külső régióba. A légköre ekkor megfagyott, majd szép lassan elrendeződve beállt a mai helyére. (A tudósok itt is a 4.6 milliárd évet írják, mert minden akkor történt, de majd erről máskor!) A bolygók lehűltek és felvették a mai kinézetüket. A Mars sosem tudta visszaszerezni a légkörét, pedig 4 milliárd év alatt sok meteor és üstökös zuhanhatott rá.

Egyenlőre annak is örüljünk, hogy a NASA nem feküdt bele egy őrült ötletbe.

12 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!