A NASA szerint működik a képtelenség hajtómű

Több űrkutató cég, köztük a NASA is modern űrhajtóművek után kutat. Egy korábbi cikkben már szó volt egy kísérleti hajtóműről.


NASA viszont most bejelentette, hogy az eddig a mesébe illő hajtóművel sikerült mérhető tolóerőt kifejteni. Természetesen még mindig mikroNewton tartományban, de mint tudjuk az űrben nincs közegellenállás így megfelelő idő elteltével nagy sebességre tehet szert. A mostani hajtómű az EMDRIVE (ElektroMagneticDrive) már nagyobb tolóerőt fejt ki, mint a napszél. Tehát a napvitorlásoknál előnyösebb a felhasználása.
De miért is hívják kéPtelenség hajtóműnek? Mert több ponton megszegi az ismert fizikai törvényeket. Köztük a legjelentősebbet a hatás-ellenhatás elvét. Úgy fejt ki tolóerőt, hogy nem távozik semmi a hajtóműből. Ez kb. olyan, mintha úgy tolnánk meg egy autót, hogy nem is nyúlunk hozzá. Épp emiatt tartották áltudománynak az egész EMDRIVE hipotézist. De a NASA tanulmánya most mégis erre cáfol rá. A tanulmány szerint egy kúp alakú kamrában elektromágneses hullámokat rezegtetnek. A vákuum energiából véletlenszerűen előpattanó részecskéken visszaverődve hatást gyakorolnak a hajtómű falára. Igazából a vákuum energiát használják fel. Vagyis ha innen nézzük, akkor nem szegi meg Newton törvényét. A vákuum energiából felbukkanó részecske adja az ellenhatást. Igaz ez a részecske olyan mintha nem is lenne, hisz megjelenik a térben aztán el is tűnik. De ennek bármi nekiütközhet ami épp ott van. A hajtómű ezáltal fejt ki tolóerőt. Úgy lehet elképzelni, mintha ping pong labdákat ütögetnék egész nap egy furgon belsejében (és ettől elindulna a jármű), és néha egy láthatatlan valami nagyobb erővel visszaütné a labdát, és ezt a plusz energiát fel lehet használni.

Miért fontos ez? Mert egy elég nagy EMDRIVE hajtóművel rendkívül lerövidülne a naprendszeren belüli illetve a csillagközi utazás. A vákuum energia mindenhol ott van, így nem kell üzemanyagot vinni, hisz kéznél lesz bárhol is legyen az EMDRIVE. (A jelenlegi űrhajók 90-95% hajtóanyag, 5-10% hasznos teher) A sebesség pedig kérdéses, mert a részecskék közel fénysebességgel pattognak, így ez lehetne az elméleti végsebesség. Persze azt nem tudjuk mennyi vákuum energiát lehet kinyerni egy tér adott részéből és egységnyi idő alatt. Ez még kérdéses.

9 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!