Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Történelmi tájékoztató: Magyar könnyűlovasság mellett a kunok érkezése előtt a besenyők, székelyek, kálizok* alkották a könnyűlovasságot. Jellemző a székelyek és besenyők előcsatározók. Ezek az elemek támogatták a nehéz-páncélzatú és fegyverzetű lovasságot és a közepes-fegyverzetű várjobbágyokat.

*= Káliok - Török-perzsa kultúrájú, Corezmiából származó iszlámvallású kereskedő és katonanép. Magyar Királyságban a böszörmények (volgai bolgárok) melletti másik iszlám hitű jogi-kiváltságokkal rendelkező nép. Kereszténységre való áttérésük fokozatosan történt.

Reakció: N. Szabolcs – A VESZPRÉM MEGYEI HUSZÁRSÁG TÖRTÖÉNETE (részlet)

- „Államalapításunk”. A szövegből egyértelműen kitűnik, hogy az államalapítás alatt a Magyar Királyság megalapítását érti. Első magyar államot az-az a Magyar Törzsszövetséget Ügyek törzsfő és Lebedi (Levedi) vezér alapították meg a Volga és a Don folyók alsó szakaszán a 9. évszázadban. Kijev mellett Árpád nagyvezér „pajzsra emelése” azaz fejedelemmé avatásakor jött létre a Magyar Fejedelemség. A Kárpát-térségben való berendezés végén pedig a Magyar Nagyfejedelemség, ami több kisebb fejedelemséget foglalt magában (pl. : Erdély). Akik királyság megalapítását veszik, államalapításnak azt sugallják, mintha megkérdőjeleznék az előző magyar államok meglétét. I. Szent István király mielőtt királlyá koronázták nagyfejedelem rangja volt.

- "kizárólag a könnyűlovasságra épített magyar harcmodor”. Nem létezett a történelemben olyan úgynevezett sztyeppei nép, aminek a hadereje csak könnyűlovasságból áll. Az angol és orosz történészek többsége sem állítja be a magyarokat könnyűlovas harcosoknak. Magyarokat megelőző és követő népek az avarok és kunok (kipcsakok) is rendelkeztek nehézlovassággal.

- „Az Európa szerte rettegett magyar könnyűlovasság elenyészett, országunkban is kizárólagosságra tört a (lovagi) páncélos nehézlovasság, mint lovassági csapatnem. ” Európa szerte a lovagi nehézlovasságot a társadalom arisztokrata férfi tagjai alkották. Lehetetlen, hogy a Magyar Királyságban csak a felső társadalmi réteg viseljen fegyvert és alkosson egyedül hadsereget. A lovasság klasszikus kettes felállása (páncélos - és páncélozatlan lovasok), mért ne érvényesült volna? Egy magyar sajátosság a várjobbágyság megléte is határozottan megkérdőjelezi a vizsgált szövegrészlet gondolatmenetét. A várjobbágyok felső térege páncélos/vértes jelzővel nevezték, jelölték meg. Köztudott, hogy a magyar lovasságban a székelyek és besenyők könnyűlovas lovas-íjászok voltak, mint elő- és utóvédek. A Képes Krónika, ami 1360 környékén készült el, képeiben megjelenít egy-egy magyar páncélos és páncélozatlan könnyűlovast, ami könnyen megkülönböztethető a kun lovasoktól. I. „Nagy” Lajos magyar király idejében létezett magyar könnyűlovasság a jász, káliz, kun, besenyő, székely lovasság mellett, ami számbelileg nagyobbak kellet lennie mivel a felsorolt népek mindig kiegészítő egységeket adtak.

Nem értem egy levéltárosnak, hogy lehetnek ilyen gondolata, írása 2011-ben? Az idősebb olvasók és történelemben jártasabbak felismerik a „szoc-korszakos” gondolatmenetet, ami a mai napra rég megdőlt és tarthatatlanná vált. Erre szeretném felhívni a figyelmet ebben a posztomban!

Kapcsolódó posztjaim: V. V. Taratorin – A HADVISELŐ LOVASSÁG [L. ] Kunok (térkép, illusztrációk, leletek, freskó) [L. ] Angus McBride illusztrátor munkái [L. ] Képes Krónika harcosai [L. ] Harcosok a középkori Oroszországból [L. ]

***

Nincs hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!