Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Forrás: Titkos Történelem
- Fejezetek az emberiség elfeledett évezredeiből -

-Részletek-
Írta: Csizi Sándor

Kabir ábrázolás eleve kevés van legalábbis, ami megtekinthető. Ennek két oka van: ezek rendszerint riasztó, elhízott, daimóni tekintetű törpéket mutattak, rendszerint nagy fallosszal, s az egyik ok, hogy azon római császárok, akik kereszténnyé lettek, módszeresen pusztíttatták a pogány kor eme sötét relikviáit. A másik ok, éppen a már elképesztő romlottságot sugárzó ábrázolásoktól való "megkímélés" a célzata. Éppen ezért azt a néhány véletlenszerűen fennmaradt ábrázolást is inkább a gazdag múzeumok remota szobáiban őrzik. Ilyenek pld. a Hérodotosz által említett Hermész phallikus szobrai az utak kereszteződésein vagy az orgiasztikus misztériumok történéseiről vagy szodomita szertartásokról szóló ábrázolások (ezeket sosem tárták a nagy nyilvánosság elé).

Szerencsére a Pompeiben megőrződött anyagot a keresztény uralkodók nem tudták elpusztítani. A Nápolyi Királyi Múzeum titkos szobájának lezárt fémvitrinjeiben tárolt (volt amikor befalazták a gyűjteményt) ilyen irányú alkotásokról kiváló képeket ad Stanislas Famin 1871-ben megjelent ritka könyve.

A másik szerzőnk, a francia Robert Charroux, aki "Az ismeretlen rejtélyek könyve" c. 1969-ben megjelent munkájában a 16. fejezetet az ősi misztériumoknak szánta. Charroux egész életében a legmegdöbbentőbb kutatásokat végezte az ősi kultúrák porladó romjainál, titkos könyvgyűjteményekben vagy elveszett kincsek föld alatti rejtekében. Rajongásai néha tévútra vitték, mindenesetre érdemes őt is meghallgatnunk a Kabirokról (saját fordítás):

"A KABIROK MISZTÉRIUMAI

Szamothrake, Delosz, Mithra misztériumai egy őseredeti beavatásból származtak, hasonlóan mint Eleusziszben vagy máshol is.
Azt gondoljuk azonban, hogy a szamothrakéi Kabirok szellemileg emelkedettebbek és lényegét tekintve, felsőbbrendűek voltak, mint más misztériumok.
Szamothraké szigete az Égei-tengerben egyfajta természetes piramisnak hat a rajta terpeszkedő kúpalakú Saoce-heggyel.
A pelaszgikus Kabir misztériumok alapítói, akik az « Északi-tengerről érkeztek », minden utazónak előjogokat és védelmet biztosítottak.
A Cabirok vagy Kabirok (a Kab-ból = ég, aki az égből érkezett) voltak a hagyományban a levegő utasai, akik hajóikkal (Ark) érkeztek egy katasztrófa utáni korszak kezdetén, hogy az embereket oktassák.
Szentélyeik voltak Szamothrakén, Lémnoszon, a boiótiai Thébaiban, Türoszban, Memphiszben, Brit-szigeteken és Galliában.
Prométehusz egy Kabir volt, mondta a beavatott Pauszaniasz.
Anubis Schenouda szerint Ptah volt az első Kabir Egyiptomban.
A keltákhoz a tengeren érkeztek, akik tisztelték is őket, amit bizonyít ez a szöveg egy régi ír glosszáriumból, s amit a nyelvész Pictet (1824) idéz: « Samhandroic, cadhon Cabur », azaz Samhan–Cabur mágiája, tehát Samáelét, Sátánét vagy Seatherét, a civilizáció hőseiét.
Egy másik glosszáriumban Baal vagy Beal (Bélénust Apollónnal azonosítottak) nevét, mint Seathar szinonimája ad meg, akit a galliai gallok és germán népek is ismertek.
Pauszaniasz elutasította, hogy fellebbentse a fátylat a Kabir-miszériumokról:
«Huszonöt sztadionnyira van innen [Thébaitól] Démétér Kabeiraie és Koré szent ligete, ahová csak a beavatottaknak szabad belépniük. Ettől a berektől mintegy hét sztadionnyira áll a Kabeiroszok szentélye. Elnézést kérek azoktól, akik szívesen meghallgatnák, hogy kik ezek a Kabeiroszok, és hogy milyen szertartásokkal szokták őket és az istenanyát tisztelni, de én most inkább hallgatok erről. Semmi akadálya sincs azonban annak, hogy bárkinek elmondjam, amit a thébaiak a szertartások eredetéről mesélnek. Azt beszélik ugyanis, hogy valaha egy város volt itt, és a lakóit Kabeiroszoknak hívták. Egyszer Démétér megjelent az egyik Kabeirosz férfi, Prométheusz és ennek fia, Aitnaiosz előtt, és őrizetükre bízott valamit. De hogy mi volt ez a valami, és hogy mi történt vele, arról már vétek lenne írnom. A beavatási szertartásokkal minden esetre Déméter ajándékozta meg a Kabeiroszokat.

Az Epigonoszok hadjárata és Thébai elfoglalása idején a Kabeiroszokat az argosziak [Argosz nemzetsége = a görögök] elűzték otthonaikból, így a szertartások bizonyos ideig szüneteltek. Később azonban Potneusz lánya, Pelargé és férje, Iszthmiadész, mint mondják, ismét felújították ezeket az alkalmakat. .. »
[Azt mondják, a hétkapujú Thébait a legendás Kadmosz idején –i.e. 1519 körül- építették, aki bevezette a görögök közt az írást, a föníciai betűk alapján és a fémolvasztást, majd kígyóvá változott. Ott Muller egy pelaszgikus istennek tartotta. ]
Már több ízben bebizonyosodott - magyarázza tovább Pauszaniasz -, hogy a Kabiroszok haragját egyetlen ember sem tudja kiengesztelni…
Amikor Xerxész seregének Mardoniosz vezetése alatt Boiótiában maradt katonái közül egyesek behatoltak a [thébai] Kabir szentélybe - lehetséges, hogy a gazdag zsákmány reményében tették, de véleményem szerint inkább azért, hogy az istenség iránt érzett megvetésüket kinyilvánítsák -, akkor azonnal őrültség szállta meg őket, és belevetették magukat a tengerbe, vagy a sziklaormokról ugrottak le, és úgy pusztultak el.
Mikor győzelme után Alexandrosz már Thébai egész környékét és Thébai városát is felperzselte, akkor néhány makedón katona, mint ellenséges területre, a Kabeiroszok szentélyébe is behatolt, de ekkor mennydörgés támadt, villámok csaptak le az égből, és elpusztították a betolakodókat.
Néhány tradicionalista szerint – ami fedi a mi összegzésünket is - a Kabbala a Kabirok és a földönkívüli Beavatok tudománya lenne.
Az egyiptomiaknál a hét kabir jelképezte a hét bolygót, és a nyolcadik Ptah volt. [A nyolc bolygó helyesen: Szaturnusz, Jupiter, Neptunusz, Uranusz, Mars, Föld, Vénusz, Merkur. Ptah adta a nyolcadikat, amelyik a többiek után érkezett: a Vénusz. ]
A Kabirok legkiemelkedőbbikének neve Satan vagy Saman volt.
Kabirok a történelemben egyfajta láncot alkottak a kelták földjei, Fönícia, Frígia és Egyiptom között, ahová elvitték a civilizációt.
Szamothrakét korábban Saonnak nevezték, akár Sein szigetét Bretagnénál, amit az ókorban Sena vagy Seonként ismertek, mint azt Sztrabón beszéli.
Sein szigetét egy kilenc druida nőből álló közösség lakta, akik egy « szent üst » fölött őrködtek, ami a beavatás italát tartalmazta. " — Le livre du mystérieux inconnu, Paris, 1969.

Stanley Faber talányos rajza a 'Kabirok barlangjáról' Faber egy angol teológus volt, akit roppant mód érdekelt a pogány kultuszok és bálványszobrok világa. A Kabir-misztériumokról szóló kétkötetes munkáját 1803-ban jelentette meg.

Az emberi civilizáció korai történetének nagy rejtélyei ők. A történészek soha nem foglalkoztak szerepükkel, pedig a hagyományok hozzájuk kapcsolta az összes fém feltalálását, az alkímia születését. Rossignol francia klasszika-tudós munkája, a "Fémek az ókorban" címmel, a mai fémkohászat korai szakaszát mutatja be a szamothrakéi istenek szempontjából és Sandra Blakely-től: "Myth, Ritual and Metallurgy in Ancient Greece and Recent Africa" (2006) is erről szól. Blakely a könyv mellett több tanulmányt is jelentetett meg a témában (például a Telkhinek és a babiloni Apkalluk kapcsolatáról). Ezekből is látszik, hogy teljesen alaptalan ezeket összehozni a jávai szőrös emberkékkel, még ha háromszorosa lenne a koponyatérfogatuk, akkor sem! Az egész világon találhatók az Egyenlítő mentén alacsony termetű vagy egyenesen törpe rasszok (még az Amazonas dzsungeleiben is élnek). Ahonnan jöttek, ott sem lehetett vezető szerepük. Ny- Afrikáig lehet követni a nyomaikat, amit a régiek nyugati Etiópiának neveztek.

(A legújabb krétai ásatások eredményei sokkolták a régészeket: a sziget partjain talált 130 ezer éves kőeszközök arra utalnak, hogy a Mediterráneum - és egyben az emberiség - legkorábbi hajósai a korábban hittnél 100 ezer évvel korábban indultak útnak: http://www.mult-kor.hu/20100223_szazezer_evvel_korabban_kezdodot t_a_hajozas_tortenete

Nincs hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!