Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés Sopront és környékét a későbbi Burgenlanddal együtt Ausztriának ítélte. A trianoni békeszerződés legérthetetlenebb része - a többit se könnyű magyarázni -, mindig is az volt, hogy Magyarország területéből Ausztriának is részesednie kell.

Az még csak-csak érthető, hogy az antant magyar területekkel akarta honorálni vagy épp létrehozni a kisantant államait, de az osztrákok, hogy jöhettek ki nyertesen ebből a zavaros partiból, az enyhén szólva is érdekes. De ezen ma már kár merengeni, a döntés megszületett. A magyar állam ugyan több ízben is tiltakozott. Megpróbáltak megegyezni a kérdésben az osztrák vezetéssel, de azok hajthatatlannak mutatkoztak.

Az osztrák politikusok igényeiket a terület „német jellegével” magyarázták és nem sokat vesztegették az időt:

„An die Bewohner des Burgenlandes! Nyugatmagyarország lakosságához! A trianoni békeszerződés határozmányai keresztülvitelének értelmében, Nyugatmagyarország területe Ausztriának adandó át. ” - szöveggel jelentek meg a hirdetmény ek1921.augusztus 1. -én, Nyugat-Magyarország városainak közterein.

A nyugat-magyarországi területek átadását a Nagykövetek Tanácsa augusztus 29-re tűzte ki. 1921. augusztus 28-án osztrák csendőrök lépték át a határt, hogy birtokba vegyék az Ausztriának ítélt területeket, de Ágfalvánál „emberükre” akadtak. A Francia Kiss Mihály és Kaszala Károly vezette felkelők - a Rongyos Gárda - fogadták őket ünneplő tömeg helyett.

A Rongyos Gárda alig másfél hónap alatt kiűzte a teljes Burgenland területéről az osztrák katonai erőket, majd 1921. október 4-én kikiáltották Lajtabánságot. A bánság vezetője Prónay Pál lett. Ez a csupán november 5-ig fennálló, soha senki által el nem ismert magyar államalakulat, ha a fennmaradásra nem is volt esélye, egy dologra azonban mindenképpen alkalmas volt. Az Ausztriának ítélt területek nem kerülhettek egy csapásra osztrák kézbe.

A Lajtabánság létrejöttének nem kis szerepe volt abban, hogy tárgyalások kezdődjenek a helyzet megoldásáról, majd az olaszországi Velencében, október 21-én megállapodást írjanak alá: népszavazást írnak ki Sopron és környéke hovatartozásáról.

A megállapodás szerint 1921. december 14. és 16. között Sopronban és nyolc környékbeli községben a lakosság szavazással dönthette el melyik államhoz kívánnak tartozni a jövőben.

Az eredmény pedig mindenki számára ismeretes, hiszen elég ránézni Magyarország térképére: „A 23 561 szavazóból 15 334 fő (65,08%) szavazott Magyarországra, 8227 fő (34,92%) Ausztriára, 502 (2,09%) szavazat érvénytelen volt. Ezért kapta meg Sopron 1922-ben a Leghűségesebb Város (Civitas Fidelissima) címet. ” - Tóth Imre: „Civitas Fidelissima”

„Az országgyűlés A soproni népszavazás emlékének törvénybe iktatásáról szóló 1922. évi XXIX. törvényben a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront, ahol a 61 méter magas Tűztorony déli részén ezután alakították ki az ún. Hűségkaput. ” - Wikipédia.

1 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!