Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

1. ) Életmód

Adolf Hitler alkoholtól és dohányzástól szigorúan és következetesen tartózkodó életmódja önmagában is különlegesnek számított a korabeli Európa vezetőihez viszonyítva (lásd a szivarozó és folyton whiskyt vedelő Churchillt), ám mindezeken túl a Führer még vegetáriánus életet is élt. Hitler a második világháborút megelőző években tért át a vegetáriánus étkezésre, azaz kizárólag húsmentes ételeket, zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztott. Hitler életrajz kutatói ma sem egységesek abban, hogy a Führer pontosan melyik évtől tért át erre az új életmódra, de az bizonyosnak tűnik, hogy felnőttként döntött a húsételek mellőzéséről. Az 1920-as évekből még maradtak fenn olyan fényképek, melyek virsli és sonka evése közben örökítették meg a náci vezért.

Margot Woelk, Hitler szolgálatában állt a háború alatt és feladata az volt, hogy megkóstoljon minden olyan ételt, amit a Führer elé toltak; a biztonsági lépés célja egy esetleges mérgezés „kivédése” volt. Ezek az ételek mind vegetáriánus menük voltak, a legfinomabb friss zöldségekből álltak, a spárgától kezdve a paprikán és a borsón át a rizsig, illetve salátáig. Mindet egy tálon helyezték el, ahogyan felszolgálták. Nem volt rajta se hús, se hal” – emlékezett vissza Woelk. Ugyanakkor Hitler imádta az édességeket: a mogyoróval és mazsolával megszórt almatorta a Führer mindennapi betevője volt, de Hitler a csokoládés sütit és a pogácsával felszolgált teát is szerette. Kedvenc szakácsa, Gerhardt Shtammer elmondása szerint gyakran sütött neki különböző más tortákat is.

2. ) Vezetés és kocsik

Hitler rajongott az autókért (amellett a gépekért, műszaki berendezésekért is) ám ő maga soha nem tudott megtanulni vezetni. Ennek oka jórészt ismeretlen, de a feltételezések az időhiánytól egészen a koncentráció-problémákig terjednek. A Führer kedvenc autótípusa a Mercedes Benz W150/770 Cabriolet volt, mely a korszak legjobb, legdrágább és legszebb luxuslimuzinjának számított. A gyönyörű kocsit sofőrje Erich Kempka alezredes vezette, aki a Führer öngyilkossága után Hitler holttestének elégetését is végezte.

Hitler egyébként jó műszaki érzékkel rendelkezett, a hadmérnökök terveit szinte azonnal megértette, amellett az átlagosnál fejlettebb áttekintő és térlátó képességgel bírt. Az épületek tervrajzait, akár több szögből vagy metszetben ábrázolt műszaki vázlatait kitűnően megértette és átlátta. Korai festményeit vizsgálva is megállapítható: tájképei jó arányérzékről és térérzékelésről tanúskodnak.

3. ) Betegségek

Hitler számtalan egészségügyi problémával küzdött, melyek legtöbbjét nehezen lehet száz százalékosan igazolni. Csupán a korabeli szemtanúk, a Führer körüli emberek véleményei, nyilatkozatai, illetve néhány orvosi lelet adhatnak támpontokat betegségeiről. Az egyik egészségügyi gondja az úgynevezett Klinefelter-szindróma volt, mely elsősorban nőies testalkatot takar. Ennél a betegségnél jellemző a ginekomasztia (a mell megnagyobbodása), széles medence és nőies fanszőrzet. Emellett a herék kicsik maradnak, a hím nemi hormonok (androgének) csak csökkentett mértékben termelődnek. A Führer ilyen jellegű betegségét bizonyítja, hogy a nyilvánosság előtt szinte kizárólag válltöméses zakókban, egyenruhákban, öltönyökben mutatkozott, melyek szélesítették vállát és takarták férfiatlanul széles csípőjét. Emellett Hitler több szemtanú szerint rendszeresen szedett libidót növelő szereket, hormonokat, melyek here-problémákra és nemi gondokra utalnak. (Egyheréjűségéről is számtalan legenda született, ám máig ezt sem tudta senki bizonyítani. Nehéz is volna. ) Hitler másik betegsége az életkora előrehaladtával évről-évre súlyosbodó Parkinson-kór volt. Szemtanúk szerint 1945-ben már látványosan remegett bal keze, melyet gyakran rejtett a háta mögé, vagy fogott le másik kezével. Harmadik helyen meg kell említeni bél betegségeit, melyeknek részleteiről ugyancsak kevés tudható. Az Alexander Historical Auctions egyik 2012-ben nyilvánosságra került irata szerint a Führer „kontrollálhatatlan szélszorulással" küszködött, így a beleiben képződő gáz csökkentésére sztrichninalapú szereket szedett. Végül meg kell említeni Hitler látászavarait is, melyeket kezdetben még 1918-as szemsérülésére vezettek vissza (mustárgáz támadás), később pedig idegi eredetűnek véltek. Az bizonyos, hogy a Führer szégyellte gyenge látását és a világért sem mutatkozott volna szemüvegben.

4. ) Példaképei

Hitler előtt több példakép is lebegett fiatalsága óta, ám ezek közül Nagy Frigyes és Carl von Clausewitz mindenképpen kiemelkedik. Szemtanúk szerint élete utolsó napjaiban gyakran nézegette Nagy Frigyes (ur. : 1740-1786) festményét, mely bunkerében az egyik fő helyen lógott. Csodálta a porosz uralkodó háborús győzelmeit, és birodalom teremtő politikáját. Ugyancsak nagy elismeréssel olvasott Clausewitz (1780-1831) életéről, akit az egyik legnagyobb porosz tábornoknak és katonai stratégának tekintett. Gyakran idézte Clausewitz egyik mondását: „a háború, a politika folytatása más eszközökkel”

5. ) Kapcsolatok

Ötödik érdekességként Hitler baráti és bizalmi kapcsolatait lehetne kiemelni. Ám ezekből nem volt sok. Adolf Hitler egész életében szinte alig maroknyi embert engedett magához közel. Az 1920-as években egyik legelső harcostársa, és pártbéli helyettese Rudolf Hess volt az, akivel a Führer a legtöbb gondolatát megosztotta. Ám Hess az 1933-as kancellári kinevezést követően elhalványult a Führer számára, és innentől nem is igen engedett már senkit annyira közel magához, mint Hesst. Hitler az úgynevezett „főemberekkel”, például Gőringgel, Göbbelssel és Himmlerrel is távolságot tartott.Szintén még az 1920-as években volt bizalmi ember Hitler számára Ernst Hanfstaengl a kiváló reklámszakember, zongorista és könyvkiadó. Számtalan tanácsot adott a Führernek arra vonatkozóan, hogy milyen külsőségekkel manipulálja a hallgatóságát. Sokak szerint ő vetette fel először, hogy a náci pártnak szüksége lenne valamiféle egyszerű és jól megjeleníthető szimbólumra (ez lett a horogkereszt) és közös köszönésre (ez lett a karlendítéses köszönés: Sieg Heil azaz szent győzelem illetve Heil Hitler)! Később Hanfstaengl adta ki Hitler önéletrajzi művét is a Mein Kampfot (harcom), melynek még a címét is ő javasolta. (Hitler eredetileg egy sokkal hosszabb címet akart adni a könyvnek. ) A második világháború alatt a katonatiszti karban alig akadt olyan, akivel bizalmas lett volna a Führer viszonya. Ám két embert érdemes megemlíteni: az egyik Josef Dietrich Waffen-SS tábornok volt, akivel Hitler még tegeződött is, és akinek „szakértelmét” mélységesen elismerte.Hitler bizalmasainak sorában még Albert Speert fontos kiemelni, aki a birodalom főépítésze illetve fegyverkezési minisztere is volt. Amikor a Führer Berlin teljes átépítéséről álmodozott, Speer volt az, aki ezeket az álmokat vázlatok és terepasztal formájában megvalósította. Hitler tisztelte, sőt zseninek tartotta Speert. Az említett néhány emberen kívül persze akadtak más bizalmasok is, akik jöttek-mentek Hitler környezetében, de többnyire gyorsan váltak kegyvesztetté. Eva Braun kitartott a Führer mellett és 16 évnyi viszony után egy házasságkötés lett jutalma, mely alig 36 órán keresztül tartott, kettejük közös haláláig. Ő volt az utolsó ember, akivel Hitler halála előtt még szót váltott és aki utolsó perceiben vele volt.

Forràs: történelemcikkek.hu, wikipédia.hu