@jk88: A kulcs szó elfoglalni, elfoglalni a Kárpát-medence egész térségét! Ez talán külön posztot érdemel.
- Szent Romai Birodalom (Német-Romai Császárság) nem tudta vazallussá tenni a Magyar Kir.-ot.
- Románia (Bizánci Birodalom) nem tudta a birodalmához csatolni Magyarországot.
- A mongol invázió sikertelen volt, Batu kán nem a Duna hanem a Volga alsó folyásánál alakította ki az Arany Horda (Kük Orda) központját. Nem tudta felszámolni a Magyar Királyságot. Sok minden nincs tisztázva a "tatárjárással" kapcsolatban de mongol részről egy hatalmas kudarc volt.
- Az oszmánok szintén nem tudták elfoglalni a teljes térséget. Három részre szakadt a királyság de nem szűnt meg. Erdély Fejedelemsége lehetőségei szerint fenntartotta hatalmi pozícióját.
- Az ausztriai németek vagy más néven osztrákok voltak talán a legközelebb ehhez. De két szabadság harc után a úgynevezett kiegyezéssel egy kettős államrendszer alakult ki.
Ugyanakkor a Habsburg megszállás (magyar részek a birodalomhoz való csatolása) a török kiűzésévél kapcsolatos amiben a magyarok szövetségeseik voltak.
Fővárosunk vérben és romokbanBudapest ostroma
- VAndreasz v1.0
- Történelem
- július 4. 19:46
Napokban egy oldal tagtársammal való beszélgetésen elgondolkodva úgy döntöttem készítek egy képes posztot a legnagyobb magyar városharcról "dióhéjban" bemutatva. Így ezt a történelmi kép-posztot 'Georges' felhasználónak szeretném ajánlani aki kis részben hozzájárul a megszületéséhez.
Mivel a téma átszövi a kommunizmus elleni ellenállás szelleme nem könnyű téma. Nem várom, hogy elkerüljenek az ellenséges hangú kommentek amik gyakran gyerekes stílusúak csak annyit várok hogy aki megjegyzést fűz hozzá tegye az átgondoltan és indulatmentesen, érvelési hibákat elkerülve.
Közvetlenebb megjegyzéssel a poszttal kapcsolatban egy régebbi kommentemet szeretném közölni némi kiegészítéssel:
Magyarok számára a bolsevizmus elleni küzdelem 1919. 03. 21. -én kezdődött és a mai napig tart! Ez egy honvédő harc, elnézve a jelenlegi Európát hogy, mit tesz vele a kulturális-marxizmus és annak vadhajtásai, ez egy élet-halál harc! Ahogy - örök emlékezetű - Hunyadi János vezérünk a török elleni hadszintért a balkánra helyezte át ehhez hasonlóan az ellenséges földön kell megküzdeni a „vörös-pestissel”! Ezért csatlakoztuk az antikomintern szövetségeseihez és katonáik harcoltak Ukrajnában (1941), harcoltak a Don mentén (1942-43), harcoltak a Kárpátok előterében (1943-44), harcoltak Erdélyben (1944), harcoltak az Anyaföldön és annak kulturális szívében Debrecenben és politikai-, gazdasági központjában Budapesten (1944-45) és harcoltak tovább a birodalom területén (1945)!
A szoc-korszakban rengeteg könyv jelent, meg ami gúnyolódva, a valós eseményeket megmásítva próbálták lekicsinyíteni ezt a harcot, de Budapest ostromát nem tudták teljes egészében kiforgatni. Tragédia az, hogy ezek a könyvek megszülettek. Egy ehhez hasonló könyv anyagát használtam fel posztomhoz megfordítva annak gondolatmenetét visszavezetve a történelmi valósághoz.
A vörös hadsereg menetből akarta elfoglalni Budapestet, miután ez nem sikerült a kitűzött idő öt nap alatt akarták teljesíteni. Két front egyesült itt a 2. Ukrán Front és a 4. Ukrán Front, hatalmas túlerőben. A Magyar Kommunista Párt (MKP) nem kapta meg Budapestet csak ötvenkét napi harc után vérben és romokban!
Sok orosz fájdalmas győzelemként emlékeznek vissza a városharcokra és persze azok környékén lezajlott küzdelmekre, ezek közül néhányat megemlítek: Szatlingrad, Narva, Harkov, Kijev, Königsberg, Debrecen, Budapest, Berlin!
Hadüzenet nélkül is megszállta volna a vörös hadsereg Magyarországot, úgy ahogy megszállta Bulgáriát! Ezek a harcok alapozzák meg nemzetünk anti-kommunista karakterét és teremtették meg a kommunizmus elleni immunitást. Sajnálatosan kétszer nyert hatalmat a kommunizmus Magyarországon nem lenne szerencsés egy harmadik vészkorszak. Bátorkodom felhívni erre a figyelmet mindenkinek!
***
Elmúlt bő ezer év alatt a Magyar Törzsszövetség és a Szovjet-Oroszország tudta harcban elfoglalni a Kárpát térséget! Szovjetunió összeomlott saját súlya alatt de Magyarország még mindig államnév.
Bombatámadás utáni utcakép. Már az "amerikai-szezonban" elkezdtek a vidékre való kitelepítések.
1944. november közepe.Beállított propagandakép. T-34/85 és mögötte egy T-34/57.
Páncéltörő löveg tüzelőállásban.
Szovjet gépesített lövészek.
Felrobbant Margit-híd képe.
Rohamlövegről menet közben leugráló gyalogság.
Voltak akik összeroppantak a nehéz honvédelmi váltság terhei alatt és könnyebb utat választották.
Páncélos menetoszlop felvonulása az átrakóláshoz.
Hiába a nagyobb létszám és anyagi előny volt helyzet minor ez nem tudott érvényesülni.
A vörös-partizánok is jelen voltak a harcokban.
Tüzérségi állás rádiós összeköttetéssel.
December 6.-án Esztergom városában súlyos harcok árán a bolsevista csapatok körbe fogták a fővárost. Budapesten keresztül nem tudtak áttörni így kénytelenek voltak azt körbefogni .
Ellenség a kapuknál!
"Katyusa" tüzelőállás Bp. környékén.
A déli vasúti híd (Összekötő vasúti híd) sikeresen felrobbantotta a védelem a szovjetek orra előtt.
Ferenc József-hídon (Szabadság-híd) egy orosz tank sem ment át. A szovjetek kitűzött céljaik a hidak ép elfoglalása ami sohasem következett be. Nehéz helyzetek nehéz válaszokat követelnek!
"Sárkányfogak" azaz harckocsiakadályok egy fajtája.
Harc a külvárosban.
Nagykörúton folyó harcok.
A szovjet-román (segéd)egységek még magukat sem tudták felfegyverezni, ellátni, ruházni. Másodszor járnak 'oláh' katonák a magyar fővárosban de másodjára már a honvédek fegyverrel a kézben falkasszemet néznek a "vörösökkel"! Ez az út már nem "sétakirándulás" Győrig!
Helységharcot szemléltető kép. Égő három-négy szintes történelmi épületet között géppisztollyal.
Tetőről tetőre haladnak nagy nehézségekkel.
Házról házra, tetőről tetőre, utcáról utcára, pincétől a pincébe. Az utóbbit gyakran kihagyták érthető okokból.
Harcok utáni kép. Hátrahagyott német gyártmányú páncéltörő löveg miután kilőtték az utolsó lövedéket.
Erzsébet-híd pesti hídfőnél vonszolnak egy páncéltörő löveget.
122mm-es orosz tarack felállítva az elfoglalt Hősök terén.
Váci út és Kádár utca tüzérségi párbaj és bombázás utáni képe.
Kálvin tér januárban.
Utolsó sikeresen felrobbantott híd. Erzsébet-híd, 1945.01.18.
Az "Orosz gőzhenger" vörös gépolajjal is üzemképes.
Egy ismertebb kép, vörös rongy a nagykörúton. 1945. 01.18-19.
A harcoknak közel sincs vége!
Rákóczi út elején szovjet légvédelmi ágyú.
Klotild-palota a megszállás első napjaiban.
1945.01.02.! Budapest ellenállása lehetővé tette az antikomintern szövetségi haderejének az ellentámadást és felmenési harcot. Harcok után pihenő Waffen-SS páncélgránátos.
A legjellegzetesebb kép ami jellemzi Budapest ostromát és védelmét. Budai várnegyed vár huszárszobra.
Gróf futaki Hadik András huszár tábornok szobra. 1937. április 29-én avatták fel; készítője Vastagh György. Épségben átvészelte a történelmi megpróbáltatásokat. Hadik-huszárjai jelképe a létszámfölénnyel szembeni elszánt harcnak.
Épületbe csapódott repülőgép. Buda, Horváth-kert akkori Szent János tér.
Sándor-palota a várban. A harcok mindenhol hevesen tombolt az első perctől az utolsó percig.
A romos épületekből lelehet következtetni mindenki számára a harc hevességét és elszántságát.
Roncstemető a Vérmezőn.
Bolsevik politikai berendezkedés klasszikus példája.
Szovjet örökség. A házakat könnyebben lehet felépíteni, fákat ültetni, áramszolgáltatást visszaállítani, hidakat megjavítani mint a kultur-marxizmustól megszabadulni.
"Csak a holtak látják a háború végét" - Platónnak tulajdonított mondás/aforizma.
A hadifoglyoknak még nehezebb megpróbáltatások várnak a Szovjetunióban.
25 hozzászólás
-
-
2
-
3
a felütésed csacsiság:
"Magyarok számára a bolsevizmus elleni küzdelem 1919. 03. 21. -én kezdődött és a mai napig tart! Ez egy honvédő harc, elnézve a jelenlegi Európát hogy, mit tesz vele a kulturális-marxizmus és annak vadhajtásai, ez egy élet-halál harc! "
a magyarok - úgy en-bloc - nem túl sokat harcoltak a bolsevizmus ellen...
áh, mindegy. ennek nem sok teteje lesz, hagyjuk
-
4
@pushup: U.S.A. kultúrájában a hidegháború idejében kényszerből egy fiktív, anti-kommunista képregényhőst "Vasembert" hoztak létre politikai célokból.
Ehhez képest nekünk rengeteg honvédünk van akiik nemcsak hősiesen de eredményesen vették fel a harcot. Pl.: vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy, Hollósy-Kuthy László vezérőrnagy, Dr. Merész László zászlós, Barankay József századós, Versényi Tibor hadnagy, Szentgyörgyi Dezső hadnagy, Debrődy György százados, vitéz Tarczay Ervin százados (harckocsiparancsok). Link: Magyar Hősök Arcképcsarnoka | A DÖNTÉS - www.adontes.hu
De ide lehetne olyan neveket is sorolni mint: Horthy, Gömbös, Szálasi stb. Katonai csoportokat mint a Vasszékelyek, Hunyadisták, Pesti srácok stb.
Maga a poszt a harc egyik csúcspontjáról szól...
-
5
ez hogy jön ide? hogy jön ide vasember, meg hogy jönnek ide a honvédek???
feldobsz egy olyan marhaságot, hogy a magyarok 100 éve permanensen a bolsevizmus ellen. mondom, hülyeség, erre vasember?
budapest ostroma/védelme lehet egy hősies küzdelem katonai szempontból, az egyes katonák, vagy alegységek szempontjából. budapest (és akkor már bármely város) katonáinak arra kényszerítése, hogy emberéletet, technikát, infrastruktúrát (civileket as well) nem kímélve beleálljanak egy megnyerhetetlen csatába, semmilyen szempontból nem védhető faszság.
Horthyt, Gömböst, Szálasit a hősök közé sorolni súlyos oldaltévesztés
nyilván nem fogsz egyetérteni. ezért nyilván nincs értelme az egésznek
-
6
"De ide lehetne olyan neveket is sorolni mint: Horthy, Gömbös, Szálasi stb. Katonai csoportokat mint a Vasszékelyek, Hunyadisták, Pesti srácok stb."
Tudsz még néhány nemzetvesztő, náci háborús bűnöst, aki 800.000 magyar haláláért felelős, (közvetve vagy közvetlenül), vagy megelégszel a pár pokolfajzattal?
Szart sem tudsz a "pesti srácok"-ról.
-
7
@pushup: A vasemberes példával akartam elmondani, hogy az amcsiknak nem volt anti-bolsievik hősük, olyan katonájuk akikből kultúrhős lehetett volna. Ezért kreáltak egyet! Egy képzeletbelit.
Állításodat megfordítva: Budapest (vagy már bármely város) katonáit és civiljeit arra kényszerítése, hogy emberéletet, technikát, infrastruktúrát, pénzt, lőszert megkímélve feladjanak mindent és behódoljanak az ellenségnek miközben ott van a fegyver a kezükbe? Ez járható út? Ez milyen szempontból védhető?
A szovjetek mindent elloptak amit lehetett. Példa: a Bakony alumínium készleteit úgy kiszivattyúzták az országból, hogy a hévízi természetes tőzegmedrű meleg gyógyvizű tó elkezdett kihűlni. Kapcsolatban vannak egymással.
Horthyt, Gömböst, Szálasi írásokat, naplót, könyvet olvastál? Nem hősként említettem meg őket hanem anti-bolsevik karakterű személyként. Történelmi személyként.
-
8
@Salax: Nehéz erre reagálni annyira primitívre sikeredett a reakciód. Az előző válaszomat tudom felmutatni neked (is). Anti-bolsevik karakterű személyek akik ugyanakkor honvédek is. Hogyha nem tudod mit jelent a "náci" kifejezés szerintem ne használd!
A pesti srácok első lépcsős szovjet sereg csoportokkal szemben vették fel a küzdelmet a legrosszabb körülmények között a legnagyobb morállal "Budapest második ostromában"! Amit tudni kell tudom róluk.
-
9
@VAndreasz v1.0:
igen, ilyen hülye érvekkel szoktak a politikusok másokat a halálba küldeni.
egyrészt egy olyan csatába belekezdeni, amit nem nyerhetsz meg, butaság
másrészt egy vesztes háború után akkoriban nem volt szokatlan, hogy a vesztes fizette a számlát ... hát igen ... mindezt bolsevizmustól, fasizmustól, bármitől függetlenül.
anti-bolsevik, aha. tudod miért a ruszkiknál kerültek a komcsik hatalomra? mert ott lopták el a legtöbbet a szegény emberektől. a '19-es probléma meg azért volt, mert itt is ...
aki anti-bolsevik akar lenni, az próbálja meg nem kilopni a csóró melós szemét!
a felsorolt nemzetvesztő náci gazemberekhez nem nagyon tudok egyebet hozzászólni ... végülis most is vannak, akik szerint a migránsválságra adoot válasz mindent felülír
-
10
@pushup:
1919-es
-
11
@pushup: Háromszor olvastam végig ezt a förmedvényed és ugyan arra jutottam, hogy ezzel a
ságoddal nem lehet mit kezdeni. De mégis megpróbálom. Azt amit a történelmi látásmódodból bemutattál alapfokú ismerethiányról tesz bizonyságot. Történelmünkben számtalanszor fordult elő a reménytelen helyzetben való sikeres helytállás. Egy példával szolgálok mert én példákat használok veled szemben: Nándorfehérvári diadal, 1456. Még egy-kettő pl.: Eger ostroma, 1552. Balassagyarmati felkelés, 1919. január 29. más néven "csehkiverés". "Boroszlói táborozás”, 1474. december 8.
Miből gondolod, hogy Bp. nem lehet megvédeni? Már maga az a történelmi tény is elgondolkoztató, hogy Bp.-en nem történt áttörés hanem azt megkerülve körülzárták. Olyan az érved mintha azt mondanád "ellenséget nem lehet a Kárpátokon megállítani."
-
12
Nekem tetszett a poszt, még ha a történelmi látásmódoddal és az érveiddel a hozzászólásaidban nem feltétlenül értek egyet mindig. 
-
13
Maradjunk a történelmi tényeknél. Budapestet hősiesen védték, de lehetetlen feladat volt megvédeni. Nyugodjanak békében az elesettek.
-
14
#28 Akarom mondani Szovjet tarack...
-
15
Azonkívül meg merhetem kérdezni, ez a poszt mitől
? Az állításoktól amiket olvasok alatta? A hozzá nem értéstől?
A poszt és a képek tetszenek, csak sok az igaztalan sallang 
-
16
@VAndreasz v1.0: Tetszik a poszt 
A két ostobával meg ne foglalkozz nekik minden a mi magyar az szar! Nagyon butácskák
-
17
@Bulcsuvezér: Köszönöm az elismerést! A két "díszpinttyel" szemben pedig könnyűszerrel megvédem a posztomat.
-
18
A poszt a történelmet tükrözi, de sok a csusztatás, vagy a történelmi másként látás. Pl; a hadüzenet nélküli megszállás, sajnos mi üzentünk hadat. Hazánkat a Don mentén védtük, mi ott megszállók voltunk és később ennek ittuk meg a levét. Budapest-Sztálingrád hasonlat is sántit, mert ott az oroszok honvédő harcot folytattak, és a lakosság nagy részét kitelepitették, a magyaroknak senki sem mondta hogy szét lesznek lőve. / Bár a hadvezetés tudta./ Az a kis bajszos örvezető Budapestet erődként akarta felhasználni, holott aki ért az erő-eszköz-utánpótlás témához láthatta, hogy ez nem megy. Az általam utált lovas tengerész is látta előre a sok kint és szenvedést, ezért akart kiugrani. Tudjuk nem sikerült.Ha Budapest nyilt város lett volna / mint Párizs / nem szenvedtünk volna annyit. Az orosz taktika ugyanis úgy müködött, hogy a katlanba, pl Bp, bezavarják a felfegyverzett egyszerü IQ zéró katonáit. Ha simán átengedjük őket ez nincs. Sajnos a Magyar katonák hősiessége a nyomort hozta ránk, ha nem hiszed nézz Bécsre, ami akkor a Birodalom része volt és mégis mindent meguszott. Sajnos az összes rendszer titkolta a tényeket és szégyelte azt a kétszázezer katonát és 50-80ezer munkaszolgálatost akiket elvesztettünk. Felül kellene emelkedni ezen hősies és történelmet átmagyarázó állásponton, nagyapám és apám azt mondta, hogy ott b@sztuk el mikor bele kötöttünk a muszkába.Nagyapám keresztjét mind a mai napig a vitrinbe őrzöm. Vegyük tudomásul vesztes oldalon voltunk hösök, a történelmet pedig a győztesek irják. Magyarország pedig mindig a hadak utjában van, volt, lesz. Ajánlott irodalom; Simonffy András /vezérkari tiszt/ Kompország katonái, és Nemeskürthy István,Requiem egy hadseregért, meg ugy általában a történelem hőzöngés nélkül.
-
19
@ra tata:
Sztálin parancsban tiltotta meg, hogy a civilek elhagyják Sz.grádot, semmiféle evakuálás nem volt, sőt. Még az újságosfiúnak is puskát nyomtak a kezébe, aki meg mindenre alkalmatlan volt, bunkert épített, lövészárkot ásott stbstb.
-
20
@Pepejoe: Azért egykicsit olvass utána, Csujkov nem akart lövészárkokat mert be akarta a városba csalogatni a németet, ennek az az oka,hogy a légierőt csak mérsékelten tudták bevetni./ no meg a tüzérséget is kivéve az aknavetöket / Eleve helyiségharcra a romok fedezékére rendezkedett be. A direktiva értelmében az üzemek dolgozóinak, vasutasoknak tengerészeknek, stb. tiltotta meg az evakuálást, igy fordult elő, hogy a város határánál már harcoltak mikor az utsó tank kigördült és a kez.szem a melósokbol állt. Atyuska persze, hogy biztos legyen adolgozók hüségében a családjukat ott tartotta, no Te erre gondolhattál. Az evakuálás a Kisföldről a csata végéig tartott, itt szerzett hervadhatatlan érdemeket egy fiatal tiszt Brezsnyevnek hivták. Az ujságos fiunak a Krasznaja Zvezdát nyomták a markába mivel puska a seregnek se jutott. Nem mese amit a filmbe mutattak, hogy jó esetben két katona kapott egy puskát.
-
21
Képletesen értettem az árokásást, mittomén hogy ástak-e vagy sem, azt akartam megértetni hogy a civileknek mindenben alá kellett dolgozni a harcolóknak. Ezért sem mehettek sehova, meg a harci morál fenntartása miatt sem.
Most hogy az épp ásás vagy szalámiszeletelés a katonák szendvicsébe, tökmindegy.
Az a lényeg, hogy NEM volt evakuálás, sőt senki nem mehetett sehova kortól nemtől függetlenül, mindenkinek maradni kellett.
-
22
@Pepejoe: Rendezett kiürités nem is volt, mert a katlanból csak a folyón át lehetett meglépni, a német tűzérség a kompflottát lenullázta. De előtte már a parancsnokság a Gazda ellenére sok embert kimenekitett az oka egyszerü, nekik se volt mit enni, kevés volt a kötszer, gyógyszer. Csujkovnak nem okozott gondot egy kis parancs szegés, végül is ha veszit neki vége, ha győz minden rendben. Igy a katonái becsülték sok civi áthajózott, ő pedig Honvédelmi miniszter lett. Ismerte Sztálin közmondását; 1-2 ember halála szörnyü, 100-200 tragédia, néhány ezer ember halála statisztika.De itt a 600000 civiről beszélünk. Ha láttad az Ellenség a kapuknál cimü filmet az igen nagy valóságtartalommal bir. Bár a gyalásó harcot, lángszóró csapást nem vállalták az irók. Volt olyan is hogy a katona családját nem akarták átvinni, lelötte a kapitányt megvárta hogy a hajó átért, visszament harcolni.
-
23
Az éjjel kicsit nézelődtem a neten, és azt látom, hogy mindenki a Wiki cikkéből ollózta a parancsot szó szerint, csak azt nem értem, hogy az egyik történész megemliti a 600e. lakost, a következő mondatában azt irja, hogy a katlan bezáródásakor 400e civil szorult be. Szerinte ezeket erőditési és romeltakaritásra fogták be. A Németek patkányháborunak hivták mert semmi erődités nem volt, csatorna és emeletek, ha szétlőtték akkor tovább. Romeltakaritás meg azért nem volt mert a tankok azonnal betörtek volna, és a tüzérség is pontosan irányzott volna. Minden esetre visszatérve Budapestre ha nekünk sikerült volna egy harmadát kitelepiteni a lakosságnak, már kevesebb szenvedés várt volna a civilekre.
-
24
@ra tata:
Elsőként megjegyzem: Egy poszt sem bármely írás nem tudja egyszerre a történelmet tükrözni és történelmi csúszatást végezni. Mert a kettő kizárja egymást. Ezt jó lett volna eldönteni írásod megkezdésekor. Külön örömet okozott milyen „remek könyveket” ajánlottál had ajánljak – neked és másoknak - figyelmedbe párat én is szívélyes viszonzásul.
1.) Bulgáriai példámat félre értetted. Magyarországot összehasonlítottam Bulgáriával, ami a nem ált hadviszonyban a Szovjetunióval a vörös hadsereg mégis lerohanta [„demokratikusan megszállta”]. Ez egy közismert tény. Erre bővebben nem térek ki, de ki ajánlom könyvként: Hans Friessner — Árulások, vesztett csaták [Verratene Schlachten], Co-Nexus Print-teR, Budapest, 1992.
2.) A doni területbiztosítás kérdéskörére, amit úgy neveztél, mint „megszállást”, tudni kell a térség a történelmi Ukrajna területéhez tartozott. Amit az anti-komintern szövetségi rendszere elfoglalt a szovjetektől [szovjet megszállóktól], ez ukrán szemszögből pedig felszabadított terület. Érdekességek: Olyan luxuscikkek jelentek meg Ukrajnában ami a szovjet rendszerben elképzelhetetlen volt és ez egy nagy háború közepén. Ukránok nagyszámban csatlakoztak munkásokként, orvosokként, katonákként a bolsevizmus elleni harchoz. Németországból érkezett idősebb Hitlerjugend tagok segítették a ukrán mezőgazdaság talpra állítását. A szovjet megszállás után évekig működtek ukrán anti-kommunista partizán csoportok. Ajánlom: Stark Tamás - Hadak útján, Corvina, Budapest, 1991.
3.) A oroszországi polgárháborúban Oroszországot a „fehérek” képviselték és mivel sajnálatosan és balszerencsésen a „vörösök” kerültek ki győztesen a harcból a Szovjetunió egész területe megszállt terület. Megjegyzem az orosz emigráció nagyban támogatta az anti-komintern-t. Ajánlom: Charles Sarolea: Szovjet Oroszország. És! Zicherman István - Oroszok Hitler szolgálatában.
4.) Csak remélni tudom, hogy feltűnt, de oroszok és szovjet-oroszok közt nagy különbség van. Egy hadi technológia ami egy tárgy lehet orosz gyártmányúnak nevezni de egy vörös katona aki szovjet-orosz mivel személyként a kommunista rendszert szolgálja (elismeri azt). A Szovjetunió legnagyobb áldozatai maguk az oroszok voltak, egy halott német katonára hét-nyolc halott sz.-orosz katona jutott. Ez elképesztően hatalmas szám. Ennek tudatában „nagy honvédő háborúnak nevezni” v. „honvédő harcnak” –ami egy propaganda kifejezés – Stálingrád védelmét meglehetősen visszás. Ajánlom: Dövényi N. Lajos: A kaganovicsok.
Idézet: „(…) Ha simán átengedjük őket ez nincs.” – ’ra tata’ tag. Ezek után nehéz mit mondani és nem is tudom komolyan venni már írásod. Románia esetét tudom példaként felhozni, akik hátba támadva német és magyar szövetségeseiket lepaktáltak a szovjetekkel (ami az egyik legsasosabb kollaboráció és történelmi szégyenük) hasonló rablást és társadalmi-degradációt szenvedett el, mint Ukrajna, Magyarország, Németország, Lengyelország az hosszú évtizedek alatt.
Simonffy András - Kompország katonái, Nemeskürthy István - Requiem egy hadseregért; ezekre a kultur-marxista könyvekre hivatkozni pedig mindent elárult rólad! Aki olvasta a könyveket az tudja, miről van szó…
-
25
@Pepejoe: A két fél között született egy megállapodás az evakuálásról. A németek ez betartották az egyezséget, míg a szovjetek ezt kihasználva a civileket teljes mértékbe mozgósították. Akiknek nem volt megfelelő munkaképességük (fiatalok, őregek,
ek) azokat kivonták a területről, de ez nem nevezhető civil kivonásnak.
Budapest esetében az angolszász bombázások idején elkezdték a lakosság egy részét vidékre kitelepíteni. Az ostrom előtti evakuációról szóló megegyezést nem fogadta el a szovjet hadvezetés már, csak azért sem mert elképzeléseik szerint menetből foglalják el a várost egy nap leforgása alatt.
2
3
a felütésed csacsiság:
"Magyarok számára a bolsevizmus elleni küzdelem 1919. 03. 21. -én kezdődött és a mai napig tart! Ez egy honvédő harc, elnézve a jelenlegi Európát hogy, mit tesz vele a kulturális-marxizmus és annak vadhajtásai, ez egy élet-halál harc! "
a magyarok - úgy en-bloc - nem túl sokat harcoltak a bolsevizmus ellen...
áh, mindegy. ennek nem sok teteje lesz, hagyjuk
"Magyarok számára a bolsevizmus elleni küzdelem 1919. 03. 21. -én kezdődött és a mai napig tart! Ez egy honvédő harc, elnézve a jelenlegi Európát hogy, mit tesz vele a kulturális-marxizmus és annak vadhajtásai, ez egy élet-halál harc! "
a magyarok - úgy en-bloc - nem túl sokat harcoltak a bolsevizmus ellen...
áh, mindegy. ennek nem sok teteje lesz, hagyjuk
4
@pushup: U.S.A. kultúrájában a hidegháború idejében kényszerből egy fiktív, anti-kommunista képregényhőst "Vasembert" hoztak létre politikai célokból.
Ehhez képest nekünk rengeteg honvédünk van akiik nemcsak hősiesen de eredményesen vették fel a harcot. Pl.: vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy, Hollósy-Kuthy László vezérőrnagy, Dr. Merész László zászlós, Barankay József századós, Versényi Tibor hadnagy, Szentgyörgyi Dezső hadnagy, Debrődy György százados, vitéz Tarczay Ervin százados (harckocsiparancsok). Link: Magyar Hősök Arcképcsarnoka | A DÖNTÉS - www.adontes.hu
De ide lehetne olyan neveket is sorolni mint: Horthy, Gömbös, Szálasi stb. Katonai csoportokat mint a Vasszékelyek, Hunyadisták, Pesti srácok stb.
Maga a poszt a harc egyik csúcspontjáról szól...
Ehhez képest nekünk rengeteg honvédünk van akiik nemcsak hősiesen de eredményesen vették fel a harcot. Pl.: vitéz Oszlányi Kornél vezérőrnagy, Hollósy-Kuthy László vezérőrnagy, Dr. Merész László zászlós, Barankay József századós, Versényi Tibor hadnagy, Szentgyörgyi Dezső hadnagy, Debrődy György százados, vitéz Tarczay Ervin százados (harckocsiparancsok). Link: Magyar Hősök Arcképcsarnoka | A DÖNTÉS - www.adontes.hu
De ide lehetne olyan neveket is sorolni mint: Horthy, Gömbös, Szálasi stb. Katonai csoportokat mint a Vasszékelyek, Hunyadisták, Pesti srácok stb.
Maga a poszt a harc egyik csúcspontjáról szól...
5
ez hogy jön ide? hogy jön ide vasember, meg hogy jönnek ide a honvédek???
feldobsz egy olyan marhaságot, hogy a magyarok 100 éve permanensen a bolsevizmus ellen. mondom, hülyeség, erre vasember?
budapest ostroma/védelme lehet egy hősies küzdelem katonai szempontból, az egyes katonák, vagy alegységek szempontjából. budapest (és akkor már bármely város) katonáinak arra kényszerítése, hogy emberéletet, technikát, infrastruktúrát (civileket as well) nem kímélve beleálljanak egy megnyerhetetlen csatába, semmilyen szempontból nem védhető faszság.
Horthyt, Gömböst, Szálasit a hősök közé sorolni súlyos oldaltévesztés
nyilván nem fogsz egyetérteni. ezért nyilván nincs értelme az egésznek
feldobsz egy olyan marhaságot, hogy a magyarok 100 éve permanensen a bolsevizmus ellen. mondom, hülyeség, erre vasember?
budapest ostroma/védelme lehet egy hősies küzdelem katonai szempontból, az egyes katonák, vagy alegységek szempontjából. budapest (és akkor már bármely város) katonáinak arra kényszerítése, hogy emberéletet, technikát, infrastruktúrát (civileket as well) nem kímélve beleálljanak egy megnyerhetetlen csatába, semmilyen szempontból nem védhető faszság.
Horthyt, Gömböst, Szálasit a hősök közé sorolni súlyos oldaltévesztés
nyilván nem fogsz egyetérteni. ezért nyilván nincs értelme az egésznek
6
"De ide lehetne olyan neveket is sorolni mint: Horthy, Gömbös, Szálasi stb. Katonai csoportokat mint a Vasszékelyek, Hunyadisták, Pesti srácok stb."
Tudsz még néhány nemzetvesztő, náci háborús bűnöst, aki 800.000 magyar haláláért felelős, (közvetve vagy közvetlenül), vagy megelégszel a pár pokolfajzattal?
Szart sem tudsz a "pesti srácok"-ról.
Tudsz még néhány nemzetvesztő, náci háborús bűnöst, aki 800.000 magyar haláláért felelős, (közvetve vagy közvetlenül), vagy megelégszel a pár pokolfajzattal?
Szart sem tudsz a "pesti srácok"-ról.
7
@pushup: A vasemberes példával akartam elmondani, hogy az amcsiknak nem volt anti-bolsievik hősük, olyan katonájuk akikből kultúrhős lehetett volna. Ezért kreáltak egyet! Egy képzeletbelit.
Állításodat megfordítva: Budapest (vagy már bármely város) katonáit és civiljeit arra kényszerítése, hogy emberéletet, technikát, infrastruktúrát, pénzt, lőszert megkímélve feladjanak mindent és behódoljanak az ellenségnek miközben ott van a fegyver a kezükbe? Ez járható út? Ez milyen szempontból védhető?
A szovjetek mindent elloptak amit lehetett. Példa: a Bakony alumínium készleteit úgy kiszivattyúzták az országból, hogy a hévízi természetes tőzegmedrű meleg gyógyvizű tó elkezdett kihűlni. Kapcsolatban vannak egymással.
Horthyt, Gömböst, Szálasi írásokat, naplót, könyvet olvastál? Nem hősként említettem meg őket hanem anti-bolsevik karakterű személyként. Történelmi személyként.
Állításodat megfordítva: Budapest (vagy már bármely város) katonáit és civiljeit arra kényszerítése, hogy emberéletet, technikát, infrastruktúrát, pénzt, lőszert megkímélve feladjanak mindent és behódoljanak az ellenségnek miközben ott van a fegyver a kezükbe? Ez járható út? Ez milyen szempontból védhető?
A szovjetek mindent elloptak amit lehetett. Példa: a Bakony alumínium készleteit úgy kiszivattyúzták az országból, hogy a hévízi természetes tőzegmedrű meleg gyógyvizű tó elkezdett kihűlni. Kapcsolatban vannak egymással.
Horthyt, Gömböst, Szálasi írásokat, naplót, könyvet olvastál? Nem hősként említettem meg őket hanem anti-bolsevik karakterű személyként. Történelmi személyként.
8
@Salax: Nehéz erre reagálni annyira primitívre sikeredett a reakciód. Az előző válaszomat tudom felmutatni neked (is). Anti-bolsevik karakterű személyek akik ugyanakkor honvédek is. Hogyha nem tudod mit jelent a "náci" kifejezés szerintem ne használd!
A pesti srácok első lépcsős szovjet sereg csoportokkal szemben vették fel a küzdelmet a legrosszabb körülmények között a legnagyobb morállal "Budapest második ostromában"! Amit tudni kell tudom róluk.
A pesti srácok első lépcsős szovjet sereg csoportokkal szemben vették fel a küzdelmet a legrosszabb körülmények között a legnagyobb morállal "Budapest második ostromában"! Amit tudni kell tudom róluk.
9
@VAndreasz v1.0:
igen, ilyen hülye érvekkel szoktak a politikusok másokat a halálba küldeni.
egyrészt egy olyan csatába belekezdeni, amit nem nyerhetsz meg, butaság
másrészt egy vesztes háború után akkoriban nem volt szokatlan, hogy a vesztes fizette a számlát ... hát igen ... mindezt bolsevizmustól, fasizmustól, bármitől függetlenül.
anti-bolsevik, aha. tudod miért a ruszkiknál kerültek a komcsik hatalomra? mert ott lopták el a legtöbbet a szegény emberektől. a '19-es probléma meg azért volt, mert itt is ...
aki anti-bolsevik akar lenni, az próbálja meg nem kilopni a csóró melós szemét!
a felsorolt nemzetvesztő náci gazemberekhez nem nagyon tudok egyebet hozzászólni ... végülis most is vannak, akik szerint a migránsválságra adoot válasz mindent felülír
igen, ilyen hülye érvekkel szoktak a politikusok másokat a halálba küldeni.
egyrészt egy olyan csatába belekezdeni, amit nem nyerhetsz meg, butaság
másrészt egy vesztes háború után akkoriban nem volt szokatlan, hogy a vesztes fizette a számlát ... hát igen ... mindezt bolsevizmustól, fasizmustól, bármitől függetlenül.
anti-bolsevik, aha. tudod miért a ruszkiknál kerültek a komcsik hatalomra? mert ott lopták el a legtöbbet a szegény emberektől. a '19-es probléma meg azért volt, mert itt is ...
aki anti-bolsevik akar lenni, az próbálja meg nem kilopni a csóró melós szemét!
a felsorolt nemzetvesztő náci gazemberekhez nem nagyon tudok egyebet hozzászólni ... végülis most is vannak, akik szerint a migránsválságra adoot válasz mindent felülír
10
@pushup: 1919-es
1919-es
11
@pushup: Háromszor olvastam végig ezt a förmedvényed és ugyan arra jutottam, hogy ezzel a ságoddal nem lehet mit kezdeni. De mégis megpróbálom. Azt amit a történelmi látásmódodból bemutattál alapfokú ismerethiányról tesz bizonyságot. Történelmünkben számtalanszor fordult elő a reménytelen helyzetben való sikeres helytállás. Egy példával szolgálok mert én példákat használok veled szemben: Nándorfehérvári diadal, 1456. Még egy-kettő pl.: Eger ostroma, 1552. Balassagyarmati felkelés, 1919. január 29. más néven "csehkiverés". "Boroszlói táborozás”, 1474. december 8.
Miből gondolod, hogy Bp. nem lehet megvédeni? Már maga az a történelmi tény is elgondolkoztató, hogy Bp.-en nem történt áttörés hanem azt megkerülve körülzárták. Olyan az érved mintha azt mondanád "ellenséget nem lehet a Kárpátokon megállítani."
ságoddal nem lehet mit kezdeni. De mégis megpróbálom. Azt amit a történelmi látásmódodból bemutattál alapfokú ismerethiányról tesz bizonyságot. Történelmünkben számtalanszor fordult elő a reménytelen helyzetben való sikeres helytállás. Egy példával szolgálok mert én példákat használok veled szemben: Nándorfehérvári diadal, 1456. Még egy-kettő pl.: Eger ostroma, 1552. Balassagyarmati felkelés, 1919. január 29. más néven "csehkiverés". "Boroszlói táborozás”, 1474. december 8.Miből gondolod, hogy Bp. nem lehet megvédeni? Már maga az a történelmi tény is elgondolkoztató, hogy Bp.-en nem történt áttörés hanem azt megkerülve körülzárták. Olyan az érved mintha azt mondanád "ellenséget nem lehet a Kárpátokon megállítani."
12
Nekem tetszett a poszt, még ha a történelmi látásmódoddal és az érveiddel a hozzászólásaidban nem feltétlenül értek egyet mindig.
13
Maradjunk a történelmi tényeknél. Budapestet hősiesen védték, de lehetetlen feladat volt megvédeni. Nyugodjanak békében az elesettek.
14
#28 Akarom mondani Szovjet tarack...
15
Azonkívül meg merhetem kérdezni, ez a poszt mitől ? Az állításoktól amiket olvasok alatta? A hozzá nem értéstől?
A poszt és a képek tetszenek, csak sok az igaztalan sallang
? Az állításoktól amiket olvasok alatta? A hozzá nem értéstől? A poszt és a képek tetszenek, csak sok az igaztalan sallang
16
@VAndreasz v1.0: Tetszik a poszt A két ostobával meg ne foglalkozz nekik minden a mi magyar az szar! Nagyon butácskák
A két ostobával meg ne foglalkozz nekik minden a mi magyar az szar! Nagyon butácskák
17
@Bulcsuvezér: Köszönöm az elismerést! A két "díszpinttyel" szemben pedig könnyűszerrel megvédem a posztomat.
18
A poszt a történelmet tükrözi, de sok a csusztatás, vagy a történelmi másként látás. Pl; a hadüzenet nélküli megszállás, sajnos mi üzentünk hadat. Hazánkat a Don mentén védtük, mi ott megszállók voltunk és később ennek ittuk meg a levét. Budapest-Sztálingrád hasonlat is sántit, mert ott az oroszok honvédő harcot folytattak, és a lakosság nagy részét kitelepitették, a magyaroknak senki sem mondta hogy szét lesznek lőve. / Bár a hadvezetés tudta./ Az a kis bajszos örvezető Budapestet erődként akarta felhasználni, holott aki ért az erő-eszköz-utánpótlás témához láthatta, hogy ez nem megy. Az általam utált lovas tengerész is látta előre a sok kint és szenvedést, ezért akart kiugrani. Tudjuk nem sikerült.Ha Budapest nyilt város lett volna / mint Párizs / nem szenvedtünk volna annyit. Az orosz taktika ugyanis úgy müködött, hogy a katlanba, pl Bp, bezavarják a felfegyverzett egyszerü IQ zéró katonáit. Ha simán átengedjük őket ez nincs. Sajnos a Magyar katonák hősiessége a nyomort hozta ránk, ha nem hiszed nézz Bécsre, ami akkor a Birodalom része volt és mégis mindent meguszott. Sajnos az összes rendszer titkolta a tényeket és szégyelte azt a kétszázezer katonát és 50-80ezer munkaszolgálatost akiket elvesztettünk. Felül kellene emelkedni ezen hősies és történelmet átmagyarázó állásponton, nagyapám és apám azt mondta, hogy ott b@sztuk el mikor bele kötöttünk a muszkába.Nagyapám keresztjét mind a mai napig a vitrinbe őrzöm. Vegyük tudomásul vesztes oldalon voltunk hösök, a történelmet pedig a győztesek irják. Magyarország pedig mindig a hadak utjában van, volt, lesz. Ajánlott irodalom; Simonffy András /vezérkari tiszt/ Kompország katonái, és Nemeskürthy István,Requiem egy hadseregért, meg ugy általában a történelem hőzöngés nélkül.
19
@ra tata:
Sztálin parancsban tiltotta meg, hogy a civilek elhagyják Sz.grádot, semmiféle evakuálás nem volt, sőt. Még az újságosfiúnak is puskát nyomtak a kezébe, aki meg mindenre alkalmatlan volt, bunkert épített, lövészárkot ásott stbstb.
Sztálin parancsban tiltotta meg, hogy a civilek elhagyják Sz.grádot, semmiféle evakuálás nem volt, sőt. Még az újságosfiúnak is puskát nyomtak a kezébe, aki meg mindenre alkalmatlan volt, bunkert épített, lövészárkot ásott stbstb.
20
@Pepejoe: Azért egykicsit olvass utána, Csujkov nem akart lövészárkokat mert be akarta a városba csalogatni a németet, ennek az az oka,hogy a légierőt csak mérsékelten tudták bevetni./ no meg a tüzérséget is kivéve az aknavetöket / Eleve helyiségharcra a romok fedezékére rendezkedett be. A direktiva értelmében az üzemek dolgozóinak, vasutasoknak tengerészeknek, stb. tiltotta meg az evakuálást, igy fordult elő, hogy a város határánál már harcoltak mikor az utsó tank kigördült és a kez.szem a melósokbol állt. Atyuska persze, hogy biztos legyen adolgozók hüségében a családjukat ott tartotta, no Te erre gondolhattál. Az evakuálás a Kisföldről a csata végéig tartott, itt szerzett hervadhatatlan érdemeket egy fiatal tiszt Brezsnyevnek hivták. Az ujságos fiunak a Krasznaja Zvezdát nyomták a markába mivel puska a seregnek se jutott. Nem mese amit a filmbe mutattak, hogy jó esetben két katona kapott egy puskát.
21
Képletesen értettem az árokásást, mittomén hogy ástak-e vagy sem, azt akartam megértetni hogy a civileknek mindenben alá kellett dolgozni a harcolóknak. Ezért sem mehettek sehova, meg a harci morál fenntartása miatt sem.
Most hogy az épp ásás vagy szalámiszeletelés a katonák szendvicsébe, tökmindegy.
Az a lényeg, hogy NEM volt evakuálás, sőt senki nem mehetett sehova kortól nemtől függetlenül, mindenkinek maradni kellett.
Most hogy az épp ásás vagy szalámiszeletelés a katonák szendvicsébe, tökmindegy.
Az a lényeg, hogy NEM volt evakuálás, sőt senki nem mehetett sehova kortól nemtől függetlenül, mindenkinek maradni kellett.
22
@Pepejoe: Rendezett kiürités nem is volt, mert a katlanból csak a folyón át lehetett meglépni, a német tűzérség a kompflottát lenullázta. De előtte már a parancsnokság a Gazda ellenére sok embert kimenekitett az oka egyszerü, nekik se volt mit enni, kevés volt a kötszer, gyógyszer. Csujkovnak nem okozott gondot egy kis parancs szegés, végül is ha veszit neki vége, ha győz minden rendben. Igy a katonái becsülték sok civi áthajózott, ő pedig Honvédelmi miniszter lett. Ismerte Sztálin közmondását; 1-2 ember halála szörnyü, 100-200 tragédia, néhány ezer ember halála statisztika.De itt a 600000 civiről beszélünk. Ha láttad az Ellenség a kapuknál cimü filmet az igen nagy valóságtartalommal bir. Bár a gyalásó harcot, lángszóró csapást nem vállalták az irók. Volt olyan is hogy a katona családját nem akarták átvinni, lelötte a kapitányt megvárta hogy a hajó átért, visszament harcolni.
23
Az éjjel kicsit nézelődtem a neten, és azt látom, hogy mindenki a Wiki cikkéből ollózta a parancsot szó szerint, csak azt nem értem, hogy az egyik történész megemliti a 600e. lakost, a következő mondatában azt irja, hogy a katlan bezáródásakor 400e civil szorult be. Szerinte ezeket erőditési és romeltakaritásra fogták be. A Németek patkányháborunak hivták mert semmi erődités nem volt, csatorna és emeletek, ha szétlőtték akkor tovább. Romeltakaritás meg azért nem volt mert a tankok azonnal betörtek volna, és a tüzérség is pontosan irányzott volna. Minden esetre visszatérve Budapestre ha nekünk sikerült volna egy harmadát kitelepiteni a lakosságnak, már kevesebb szenvedés várt volna a civilekre.
24
@ra tata:
Elsőként megjegyzem: Egy poszt sem bármely írás nem tudja egyszerre a történelmet tükrözni és történelmi csúszatást végezni. Mert a kettő kizárja egymást. Ezt jó lett volna eldönteni írásod megkezdésekor. Külön örömet okozott milyen „remek könyveket” ajánlottál had ajánljak – neked és másoknak - figyelmedbe párat én is szívélyes viszonzásul.
1.) Bulgáriai példámat félre értetted. Magyarországot összehasonlítottam Bulgáriával, ami a nem ált hadviszonyban a Szovjetunióval a vörös hadsereg mégis lerohanta [„demokratikusan megszállta”]. Ez egy közismert tény. Erre bővebben nem térek ki, de ki ajánlom könyvként: Hans Friessner — Árulások, vesztett csaták [Verratene Schlachten], Co-Nexus Print-teR, Budapest, 1992.
2.) A doni területbiztosítás kérdéskörére, amit úgy neveztél, mint „megszállást”, tudni kell a térség a történelmi Ukrajna területéhez tartozott. Amit az anti-komintern szövetségi rendszere elfoglalt a szovjetektől [szovjet megszállóktól], ez ukrán szemszögből pedig felszabadított terület. Érdekességek: Olyan luxuscikkek jelentek meg Ukrajnában ami a szovjet rendszerben elképzelhetetlen volt és ez egy nagy háború közepén. Ukránok nagyszámban csatlakoztak munkásokként, orvosokként, katonákként a bolsevizmus elleni harchoz. Németországból érkezett idősebb Hitlerjugend tagok segítették a ukrán mezőgazdaság talpra állítását. A szovjet megszállás után évekig működtek ukrán anti-kommunista partizán csoportok. Ajánlom: Stark Tamás - Hadak útján, Corvina, Budapest, 1991.
3.) A oroszországi polgárháborúban Oroszországot a „fehérek” képviselték és mivel sajnálatosan és balszerencsésen a „vörösök” kerültek ki győztesen a harcból a Szovjetunió egész területe megszállt terület. Megjegyzem az orosz emigráció nagyban támogatta az anti-komintern-t. Ajánlom: Charles Sarolea: Szovjet Oroszország. És! Zicherman István - Oroszok Hitler szolgálatában.
4.) Csak remélni tudom, hogy feltűnt, de oroszok és szovjet-oroszok közt nagy különbség van. Egy hadi technológia ami egy tárgy lehet orosz gyártmányúnak nevezni de egy vörös katona aki szovjet-orosz mivel személyként a kommunista rendszert szolgálja (elismeri azt). A Szovjetunió legnagyobb áldozatai maguk az oroszok voltak, egy halott német katonára hét-nyolc halott sz.-orosz katona jutott. Ez elképesztően hatalmas szám. Ennek tudatában „nagy honvédő háborúnak nevezni” v. „honvédő harcnak” –ami egy propaganda kifejezés – Stálingrád védelmét meglehetősen visszás. Ajánlom: Dövényi N. Lajos: A kaganovicsok.
Idézet: „(…) Ha simán átengedjük őket ez nincs.” – ’ra tata’ tag. Ezek után nehéz mit mondani és nem is tudom komolyan venni már írásod. Románia esetét tudom példaként felhozni, akik hátba támadva német és magyar szövetségeseiket lepaktáltak a szovjetekkel (ami az egyik legsasosabb kollaboráció és történelmi szégyenük) hasonló rablást és társadalmi-degradációt szenvedett el, mint Ukrajna, Magyarország, Németország, Lengyelország az hosszú évtizedek alatt.
Simonffy András - Kompország katonái, Nemeskürthy István - Requiem egy hadseregért; ezekre a kultur-marxista könyvekre hivatkozni pedig mindent elárult rólad! Aki olvasta a könyveket az tudja, miről van szó…
Elsőként megjegyzem: Egy poszt sem bármely írás nem tudja egyszerre a történelmet tükrözni és történelmi csúszatást végezni. Mert a kettő kizárja egymást. Ezt jó lett volna eldönteni írásod megkezdésekor. Külön örömet okozott milyen „remek könyveket” ajánlottál had ajánljak – neked és másoknak - figyelmedbe párat én is szívélyes viszonzásul.
1.) Bulgáriai példámat félre értetted. Magyarországot összehasonlítottam Bulgáriával, ami a nem ált hadviszonyban a Szovjetunióval a vörös hadsereg mégis lerohanta [„demokratikusan megszállta”]. Ez egy közismert tény. Erre bővebben nem térek ki, de ki ajánlom könyvként: Hans Friessner — Árulások, vesztett csaták [Verratene Schlachten], Co-Nexus Print-teR, Budapest, 1992.
2.) A doni területbiztosítás kérdéskörére, amit úgy neveztél, mint „megszállást”, tudni kell a térség a történelmi Ukrajna területéhez tartozott. Amit az anti-komintern szövetségi rendszere elfoglalt a szovjetektől [szovjet megszállóktól], ez ukrán szemszögből pedig felszabadított terület. Érdekességek: Olyan luxuscikkek jelentek meg Ukrajnában ami a szovjet rendszerben elképzelhetetlen volt és ez egy nagy háború közepén. Ukránok nagyszámban csatlakoztak munkásokként, orvosokként, katonákként a bolsevizmus elleni harchoz. Németországból érkezett idősebb Hitlerjugend tagok segítették a ukrán mezőgazdaság talpra állítását. A szovjet megszállás után évekig működtek ukrán anti-kommunista partizán csoportok. Ajánlom: Stark Tamás - Hadak útján, Corvina, Budapest, 1991.
3.) A oroszországi polgárháborúban Oroszországot a „fehérek” képviselték és mivel sajnálatosan és balszerencsésen a „vörösök” kerültek ki győztesen a harcból a Szovjetunió egész területe megszállt terület. Megjegyzem az orosz emigráció nagyban támogatta az anti-komintern-t. Ajánlom: Charles Sarolea: Szovjet Oroszország. És! Zicherman István - Oroszok Hitler szolgálatában.
4.) Csak remélni tudom, hogy feltűnt, de oroszok és szovjet-oroszok közt nagy különbség van. Egy hadi technológia ami egy tárgy lehet orosz gyártmányúnak nevezni de egy vörös katona aki szovjet-orosz mivel személyként a kommunista rendszert szolgálja (elismeri azt). A Szovjetunió legnagyobb áldozatai maguk az oroszok voltak, egy halott német katonára hét-nyolc halott sz.-orosz katona jutott. Ez elképesztően hatalmas szám. Ennek tudatában „nagy honvédő háborúnak nevezni” v. „honvédő harcnak” –ami egy propaganda kifejezés – Stálingrád védelmét meglehetősen visszás. Ajánlom: Dövényi N. Lajos: A kaganovicsok.
Idézet: „(…) Ha simán átengedjük őket ez nincs.” – ’ra tata’ tag. Ezek után nehéz mit mondani és nem is tudom komolyan venni már írásod. Románia esetét tudom példaként felhozni, akik hátba támadva német és magyar szövetségeseiket lepaktáltak a szovjetekkel (ami az egyik legsasosabb kollaboráció és történelmi szégyenük) hasonló rablást és társadalmi-degradációt szenvedett el, mint Ukrajna, Magyarország, Németország, Lengyelország az hosszú évtizedek alatt.
Simonffy András - Kompország katonái, Nemeskürthy István - Requiem egy hadseregért; ezekre a kultur-marxista könyvekre hivatkozni pedig mindent elárult rólad! Aki olvasta a könyveket az tudja, miről van szó…
25
@Pepejoe: A két fél között született egy megállapodás az evakuálásról. A németek ez betartották az egyezséget, míg a szovjetek ezt kihasználva a civileket teljes mértékbe mozgósították. Akiknek nem volt megfelelő munkaképességük (fiatalok, őregek, ek) azokat kivonták a területről, de ez nem nevezhető civil kivonásnak.
Budapest esetében az angolszász bombázások idején elkezdték a lakosság egy részét vidékre kitelepíteni. Az ostrom előtti evakuációról szóló megegyezést nem fogadta el a szovjet hadvezetés már, csak azért sem mert elképzeléseik szerint menetből foglalják el a várost egy nap leforgása alatt.
ek) azokat kivonták a területről, de ez nem nevezhető civil kivonásnak. Budapest esetében az angolszász bombázások idején elkezdték a lakosság egy részét vidékre kitelepíteni. Az ostrom előtti evakuációról szóló megegyezést nem fogadta el a szovjet hadvezetés már, csak azért sem mert elképzeléseik szerint menetből foglalják el a várost egy nap leforgása alatt.
Témában hasonlóak
„Az amerikai szezon” 1944, 1. rész
- 1438
- 9
- 5
„Az amerikai szezon” 1944, 2. rész
- 1288
- 7
- 3
CSI: Budapest (1957-1963)
- 4279
- 26
- 30
Joachim Scholl százados naplórészletei
- 3173
- 15
- 9
Emlékezzünk !
- 2496
- 16
- 8
Magyar Királyi Honvédség (képek)
- 4351
- 19
- 3
Gyalogsági roham-érdemrend (Kitüntetés)
- 1559
- 12
- 0
Történelmi Magyarország térképei
- 6985
- 50
- 39
jk88 július 4. 21:57
1Meg az osztrákok, orosz segítséggel. Meg a mongolok. Meg a törökök. Meg úgy kb. bárki, aki megpróbálta. :/
1