1938-ban alakult meg a Magyar Királyi Honvéd Légierő, amelyet Horthy Miklós 1938. december 28-án kelt döntése értelmében újév napjától (1939. január 1.) mint önálló fegyvernem kell működnie.1945 májusában szűnt meg, a Szovjet erők megszállásával.

A Magyar Királyi Honvéd Légierő felségjelzése a II. világháborúban (1942–1945).

1943 tavaszára az anti-komitern haderők hadszíntereiken visszavonulásra kényszerültek. A hadhelyzet és erőmegosztások egyre jobban a szövetségesek oldalára állt így reális tényként kezdett megjelenni az-az elméleti terv, amiben az angolszász erők partraszállásnak Nyugat-Európában és új frontot nyitnak. Ennek megfelelően Anglia és USA kormány a csak a Szovjetuniónak tett szövetségi kötelezettségeinek tett eleget, mikor ultimátumot intézett a tengely kis európai államai. Ezek Románia, Bulgária Magyarország, Szlovákia.

Magyarország vezetőségének küldött üzenet - ". .. A magyar csapatokat azonnal ki kell vonni a keleti frontról, és az iparnak jelentősen csökkentenie kell a Németországba irányuló hadianyag-szállításokat! A követelések nem teljesítése estén az ország közlekedési és ipari célpontjait a szövetséges légierő nagy erejű légitámadásokkal fogja megsemmisíteni, amint azok légi kötelékeik hatósugarába kerülnek. .. . "

1944. április 1-ig tartott a "Operation Argument" hadművelet aminek a célja Németország és szövetségeseinek hadiiparának megszüntetése stratégiai bombázással. 1944. április 3-án kezdődőt meg az ország rendszeres bombázása. A "Fantic Joe" hadművelet célja ugyan az mint elődje azzal a kiegészítéssel, hogy anglai, itáliai az észak afrikai és a szovjet repülőterek igénybevételével a bombázok veszteségei csökkentsék és az ellenséges légtérben való tartózkodás idejét rövidítsék. Ezekre a bevetésekre az ingabombázás volt jellemző kivétel az olaszországi és szovjetunió között haladó bombázókötelékek melyek a két fél repterei között működtek megspórolva a visszautat. Mirgorod, Poltava, Pirjatyin szovjet reptereken külön személyzet rendezkedett be ezen gépek fogadására és feltöltésére. Második támadás 1944. április 13. -án történt. 1944. április 14. -étől Dwinght D. Eisenhover felügyelete alá kerül az amerikai légierő és a RAF Bombázó Parancsnoksága.

Szabó József főhadnagy naplójából részletek

A magyar pilótás, különösen a vadászpilóták körében rendkívüli jó volt a harci szellem. A megszámlálhatatlan tömegben érkező amerikai bombázók ellen gyakorlatilag csak mi, honi légvédelmi vadászok védtük a magyar légteret.

175000 km²-nyi területe volt ekkor az országnak. A max. 200 repülő és légvédelmi lövegek nem tudták kellő képen lefedni. Vadászelhárítás nem tudta kellő mértékben befolyásolni a szövetségesek célpontjainak támadását. Ellenséges bombázok pilótái jobban féltek a légvédelmi lövegektől, mint a kevés vadásztól.

Az óriási erőfölényben lévő amerikaiak ellen elkeseredett, de hősies harcot kellet vívnunk, és erre büszkék is voltunk. Csak két példát megemlíteni a harci szellem bemutatására. Blánkay György repülő főhadnagynak fekélye volt, és 1944 nyarán a nagy bevetések idején többször is gyomorvérzést kapott. Mikor elöljárói felszólították, hogy menjen kórházba és kezeltesse magát, a maga csnedes modorában csak annyit mondott: "Háború van, most harcolni kell. Ilyenkor nem illik kórházba menni. " Blánkay György később hősi halált halt.

P-47 Thunderbolt 1944 júniusára szint teljesen eltűnt a légtérből. Helyét a P-38 Lighting és a híres P-51 Mustang vette át. A nagy túlerő hamar magabiztossá tette az ellenséges légi egységeket.

A Puma vadászezredben közvetlen parancsnokom Füleki Béla főhadnagy volt. Egy indulás alkalmával arra lettem figyelmes, hogy a mellettem lévő gépben ülő parancsnokom a szokottnál is lassabban köti be magát, és végzi a felszálláshoz szükséges műveleteket. Ekkor vettem észre, hogy arca sápadt és kezei borzasztóan reszketnek. Ezért készülődött olyan hosszasan. Nyilvánvaló volt számomra, hogy Füleki Béla halálosan félt, de mégis zokszó nélkül indult minden egyes bevetésre, és soha semmiből sem vonta ki magát. Ezért becsültem különösképp a parancsnokomat. Nálunk egyébként a pilóták versengtek azért, hogy bevetésre mehessenek.

A magyar légteret 1944 közepétől a Luftwaffe 8. Jagddivizio és a 101. Vadászrepülő osztály védte szinte. A magyarok veszprémi Szikla Központ, németek Bécs központból irányították egységeiket. Légvédelmi figyelőszolgálattól kapták az értesítéseket amik az országot lefedő német rádióhálózatra támaszkodott. Légvédelem hatékonyságát csökkentette a nem megfelelő és akadozó kommunikáció ill. azok a "jelenségek" amit Sz. József naplójában megírt. A vadászvédelem maximum kétszáz gépet tudott bevetésre bocsátani amit kevésszer tudtak koncentráltan alkalmazni, ezt még hátráltatta az üzemanyaghiány és a képzett pilóták elvesztése.

Jagd-Divizio (Vadász-Hadosztály) légi hadosztály

Aktív szolgálat: 1939-1945 között a Luftwaffe részeként. 1944 juliusától Gotthardt Handrick tábornok vezetése alatt. Alakulatai: 1. Jagd-Divizio, 2.Jagd-Divizio, 4.Jagd-Divizio, 5.Jagd-Divizio, 7.Jagd-Divizio, 8.Jagd-Divizio, 30.Jagd-Divizio.

101. "Puma" Honi Légvédelmi Vadászrepülő ezred.

Dátum: 1944. május 1. – 1945.május 5.Háborús részvétel: második világháború. Ország: Magyarország. Típus: Vadászrepülő. Díszlokáció: Veszprém. Ezred parancsnok: Heppes Aladár.

101. vadászrepülő-ezred - 1944.09.19-től - "Puma"

· E.pk. : Heppes Aladár őrnagy (1945.02.01-től alezredes) Veszprém 1944. május 01. – 1945. március 21.

101/I. osztály – „Miklós” Veszprém 1944. május 01. - 1945. május 04.

· Pk. : Heppes Aladár őrnagy (1944. május 01. – 1944. szeptember 19. )

· Pk. : Scholtz Miklós százados (1944. szeptember 19. – 1945. január 14. )

· Pk. : Irányi Pál főhadnagy (1945. január 14. – 1945. május 04. )

101/1. század – „Zongora” - ex. 2/1. század

· Pk. : Scholtz Miklós százados (1944. május 01. – 1944. szeptember 19. )

· Pk. : Irányi Pál főhadnagy (1944. szeptember 19. – 1944. november 8. )

· Pk. : Murányi Jenő főhadnagy (1944. november 9. - 1945. január 23. )

· Pk. : Málik József hadnagy. (1945. 01.23 – 1945. április 16. )

101/2. század – „Retek” - ex. 1/1. század

· Pk. : Újszászy György százados (1944. május 01. – 1944. szeptember 19. )

· Pk. : Papp Tibor főhadnagy (1944. szeptember 19. – 1944. november 16. )

· Pk. : Tóth Lajos hadnagy (1944. november 16. – 1945. május 04. )

101/3. század – „Drótkefe” - újonnan alakult az 5/3. század és a kiképzőszázad pilótáiból

· Pk. : Bejczy József főhadnagy (1944. május 01. – 1944. november 04. )

· Pk. : Debrődy György hadnagy (1944. november 05. – 1944. november 16. )

· Pk. : Halasi Sándor főhadnagy (1944. november 18. – 1945. május 04. )

101/II. osztály – „István” Kenyeri 1944. szeptember 03. - 1945. május 04.

· Pk. : Csathó Gyula őrnagy (1944. szeptember 03. - ?)

· Pk. : Fülöp István őrnagy (? – 1945. május 04. )

101/4. század – „Vihar” (1944. október 10. - 1944. december 02. között az I. osztály alárendeltségében, Veszprémben. )

· Pk. : Bánlaky György főhadnagy (1944. szeptember 03. – 1944. november 06. )

· Pk. : Füleky Béla főhadnagy (1944. november 07. – 1945. április 04. ) Szabó József repülő főhadnagy itt teljesített szolgálatot.

101/5. század – „Mókus”

· Pk. : Pávay-Vajna György főhadnagy (1944. szeptember 25. – 1945. május 04. )

101/6. század – „Kölyök”

· Pk. : Papp Tibor főhadnagy (1944. november 21. – 1945. február 15. )

101/III. osztály – „József” Veszprém 1945. január - 1945. május 04.

· Pk. : Kovács József őrnagy 1945. január - 1945. május 04.

101/7. század – „Kóró” - ex 102/1. század

· Pk. : Máthé László főhadnagy. (1945. január – 1945. május 04. )

101/8. század – „Ricsi” - ex 102/2. század

· Pk. : Pottyondy László százados (1945. január – 1945. május 04. )

101/9. század – „Béka” - ex „Reich” gépszállító század

· Pk. : Békássy István százados (1945. február 20. – 1945. május 04. )

Lovagiasak voltunk, és ugyanezt elmondhatom az amerikaiakról is, akik zömükben gyakorlatlan pilóták voltak. Bombázóikat könnyű volt felismerni, mert óriási csordákban jöttek. A hatalmas négymotoros Liberátorok, Boeingek vezetői nem tudtak kötelékben repülni, és csak úgy nagyjából helyezkedtek el a vezérgép mögött.

B–24 Liberator, repülési jellemzők: Max. sebesség 470 km/h 7600 m magasan. Utazósebesség 346 km/h. Hatósugár 3400 km. Legnagyobb repülési magasság 8500 m. Emelkedőképesség 5,2 m/s. Szárny felületi terhelése 256 kg/m². Bombák: Rövid távon: 3600 kg-nyi bomba. Hosszú távon: 2300 kg-nyi bomba. Nagyon hosszú távon: 1200 kg-nyi bomba.

B–17 Flying Fortress,repülési jellemzők: Max. sebesség 462 km/h. Utazósebesség 293 km/h. Hatósugár 3219 km (2722 kg-nyi bombával). Bombák: 7900 kg-nyi bomba (elméleti). 2300 kg-nyi bomba (általában nem repültek ennél nagyobb bombateherrel).

Magyarország elleni légitámadásokat a 8. AAF és 15. AAF (Army Air Force) egységei hajtották végre. Kb. 500 bombázóval és 200 vadásszal (kísérővel). Minden bombázó rajt kíséret védte kivételt képeznek az éjszakai bombázások ill. folyami aknatelepítések. Számoljunk! 500 db bombázó közepes bombaterheléssel 2300 kg teherrel. Ha minden gép legalább egyszer bevetésre került és elérte a bombázási célt ahol "dobott" az (500 x 2300=) 1150000 kg-nyi bomba. Ehhez hozzávehetjük azt hogy vadászgépek aljára rögzíthető bomba. Ez lehet 2x50-, 4x50-, 1x100-, 2x100-, 1x230 kg bombateher vadászgépeknél. Megjegyzem az angoloknál nem kg-ban mérték hanem fontba (lb) mérték. 1kg= 2.2 lb, 1 lb= 0.45 kg. Az amerikaiaknál mindkettő használatban van. De akkoriban a szabvány lb-ban volt.

Támadó gépek zöme B-24 Liberátor és B-17 Flyng Fortess. Mint a két típus négymotoros nehézbombázó. Összetételükben a B-24 dominált, 80% át tette ki a 8. és 15.AAF bombázóinak. Mig a B-17 a maradék 20%.

Tipikus amerikai harcmodor volt a szőnyegbombázás, mely a leggazdaságtalanabb támadási forma. Ez részben a korlátlan gazdasági adottságokból, részben a pilóták képzetlenségéből eredt. Mivel nem tudtak célra dobni, szinte kimeríthetetlenen hadianyagukra támaszkodva egy-egy földsávot bombáztak végig. Ezt addig ismételték, míg el nem találták a kívánt katonai célt. Ilyenkor terméseztessen lakóházakat is számos találat érte. Ugyanakkor korrektek voltak, mert ha célterületet nem érték el, bombaterhüket - mivel leszállni robbanóanyaggal rendkívül veszélyes volt - a Duna medrébe vagy a Balatonba dobták, hogy felesleges kárt ne okozzanak.

Ugyanakkor az amerikai hadvezetés sejtette, hogy Magyarország a szovjet szférába fog kerülni. Az „antifasiszta” erők előrenyomulása, azaz versenyfutása Berlinig egyik fő oka volt a háború utáni hatalmi rendeződés képe, ami egyre tisztább képet mutatott. Ill. egy várható harmadik világháború Amerika és a Szovjetunió között. Valószínűleg az atomfegyverek megjelenése miatt nem került sor a nyílt háborúra. Németek a nyugati szövetséges és gyarmati katonákat keleti hadifogolytáborokba szállították a szovjet katonákat pedig nyugatra, ezzel az egyszerű trükkel is próbálták összeugrasztani a szövetségeseket. A szovjet hadvezetés ezeket a felszabadított szövetséges katonákat különböző munkatáborokba deportálta. Kis de annál inkább egyértelmű jelesség ez ami az bizonyítja hogy Berlin bevételével nem szűnnek majd meg a hadmozdulatok nyugat felé. George Smith Patton tábornok a közvélemény figyelmét fel is hívta erre. 1944. július 2. -ára jelentősebb légitámadás érte az országot. A RAF (Rayal Air Force) angolszász gépei zömmel Wellington és Liberátor kötelékekben a szolnoki pályaudvart támadták. Téves megjelölések miatt csak néhány gép dobott megfelelő helyre.

A mi támadási módszerünket minden idők legeredményesebb magyar vadászpilótája, vitéz Szentgyörgyi Dezső Főhadnagy dolgozta ki.
A 9000 m-en haladó amerikai bombázókra 10-11 000 m-ről csaptunk rá, kitűnő Messerschmitt Bf 109 G6-os gépeinkkel. Ha egy géppárunknak sikerült a vezérgép vízszintes vezérsíkja mögé beállni zuhanórepüléssel. akkor már biztos volt a győzelem, mert tűz holtérbe kerültünk. A befogott gép nem védekezhetett, mert akkor a függőleges vezérsíkját lőtte volna el. A szomszéd gépek sem lőhettek, mert akkor a megtámadott saját gépüket is eltalálták volna. Most is jól emlékszem a halálra rémült amerikai hátsó lövészekre, akik csak néhány méterre voltak a vadászgép orra előtt. Ilyenkor intettünk hogy ugorjanak ki, és pillanatok alatt a személyzet, 6-7 fő el is hagyta a gépet. Ejtőernyőn lógó katonát - ellentétben a németekkel - mi sosem támadtunk meg. A magára hagyott bombázót egy- két lövéssel semmisítettünk meg. Ha a vezérgépet kilőttük, rendszerint az egész, több tucat bombázóból álló "kötelék" visszafordult az olaszországi támaszpontjaik felé, mert nem tudták önállóan megtalálni a magyarországi célterületet.

Messerschmitt Bf 109 G6, technikai adatok: Legénység: 1 fő. Motor: Daimler-Benz DB 601Aa, 1175 LE (felszálláskor). Sebesség: 560 km/h (4400 m). Súly: 1900 kg (üresen); 2665 kg (harckészen). Csúcsmagasság: 10.500 m. Hatótávolság: 760 km. Fesztávolság: 9,87 m. Hossz: 8,65 m. Magasság: 2,50 m. Fegyverzet: 2x 20 mm-es MG FF gépágyú, 2x 7,9 mm-es MG 17 géppuska, 1x db 20 mm-es MG FF/m gépágyú.

Az ilyen, jól átgondolt célirányos harcmodorral próbáltuk meg ellensúlyozni a nyomasztó angolszász fölényt. Egy bevetés során ideérkezett gépek száma sokszorosa volt az egész magyar légierőnek. A németek segítségére sem támaszkodhattunk. A Bécsbe települt német vadászok csak akkor jöttek át, ha az amerikaiak német területet fenyegettek. Legkedveltebb légi harcaimat az amerikai Mustangok, a korunk talán legjobb vadászgépei ellen vívtam. Sokszor annyira támadtak minket, hogy "Mustank-felhő"-nek becéztük őket. Ezért a kötelékben jövő gépeket mi sosem kötelékben, hanem szétválva, egyenként támadtuk, mert egyszerűen megettek volna minket.

P-51 Mustang - Max. sebesség 703 km/h (függesztmény nélkül). Utazósebesség 580 km/h. Hatósugár 2655 km (póttartállyal). Legnagyobb repülési magasság 12 770 m. Beépített fegyverzet: 6x 12,7 mm-es géppuska, fegyverfelfüggesztő pontok: 2 db.

1944 december elején rendkívül erős hóvihar közepette az akkor Kenyeriben állomásozó századom a Velencei-tó és Pusztaszabolcs térségében kapta a bevetési parancsot. A német nem is emeltek kötelékeket, viszont azt megkövetelték, hogy mi repüljünk. Négy nagyon fiatal, a kassai repülőakadémiát épphogy gyorstalpalóval lvégett hadnagy is be volt osztva hozzám. Közülük kettő a start közben lezuhant, mert a felszálláskor bele kellett repülni a földön kúszó hózivataros, hideg foltos felhőzetbe.

1944 augusztusában a hónap végén a szárazföldi szövetséges hadműveletek elérik az ország területét.

1944. decemberében a 25. napon elkezdődik Budapest ostroma és annak hősies védelme a bolsevik veszedelemtől.

A felhőzet áttörése közben az óriási szélvihar miatt kötlékem szétszakadt, így csak közvetlen kísérőmmel, Takács Sándor szakaszvezetővel együtt értem el a Velencei-tó és Pusztaszabolcs térségét. 11-12 00 m-en hozzávetőleg 2 rajban 14 Mustang-gép közeledik. Ezek, minket meglátva, védelembe mentek át és gyűrűbe emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a repülők egymás mögött, egymás védelmében haladtak. Tehát egyik gépre sem lehetett könnyen rácsapni úgy, hogy a mögötte lévő gép ne tudott volna lőni.
Én azért kiadtam a támadási parancsot. Meglehetősen magasság- és sebességfölénnyel támadtunk. Bíztam abban, hogy meredek szögben, nagy távolságról nyitva tüzet, feltétlenül lelövünk egy ellenséges gépet, és a nagy sebesség miatt még sértetlenül át is zuhanunk a Mustang-gyűrűn. A rácsapás közben azt vettem észre a tükörből, hogy kísérőm billeg, és a rádióm recsegni kezd. Ez arra utalt, hogy valami baj van T. Sándor gépével. Ijedten láttam, hogy a már mellém csúszó kísérőgép kabinablaka össze van fröcskölve vérrel. Takács vérző kézzel mutatta, hogy találatot kapott, és a légcsavarkúp is megsérült. Intettem neki, hogy haladéktalanul száljon le a legközelebbi repülőtérre. Aztán már csak azért is, hogy kísérőm sérült gépét ne üldözzék, befejeztem a rácsapást. Szinte függőleges zuhanással közelítettem meg a Mustang-gyűrűt, mely közvetlen a sztrátus felhő fölött mozgott, és ezért kiváló célpontnak bizonyult. Mikor célzókészülékem piros körébe ért egy gép, megnyomtam a lőbillenytyűt. Egy Mustangot nagyon telibe találtam. A kilőtt gép szétnyílt mint a rózsa. A lőszerrakaszokból kezdve minden robbant, pattogott. Ez a rövid tűzijáték lekötötte egy pillanatra a kísérő mögöttes gép pilótájának figyelmét, így viszonylag sértetlenül zuhantam bele a felhőbe. Még láttam, maint a kilőtt gép okozta pillanatnyi sokkhatásból ocsúdva(újra feleszmél), az egész társaság borít, fordít és utánam ered. Csakhogy én nem zuhantam át a felhőn, hanem kimentem az oldalán. Emiatt a felhőből alul kipotyogó amerikai vadászok már nem tudtak megfogni. Megfelelő navigációs műszerek hiányában a hóvihar miatt egészen közel a földhöz, a vasúti sín felett repülve igyekeztem hazafelé. Villanykarótól villanykaróig haladva mentem Mór - Kisbér vasútvonal mentén. A kenyeri repülőtér, ahonnan felszálltunk, olyan szaftban volt, hogy alig lehetett látni. A fel-és leszállósávot hó borította, hiába takarították folyamatosan. Végül is behúzott futókkal óvatosan a hóra hasra szállva tettem le a gépet. Ahogy leállt a motor, elaludtam a kimerültségtől. Mint utóbb kiderült, csak tíz m-re szálltam le a hóval teljesen befedett üzemanyag kocsitól.

Nem működő – átépítés alatt lévő – repülőterek: Veszprém, Szentkirályszabadja – BudaWest Airport Magasság: kb. 250 m, Betonozott pálya: 2000 x 60m (jelenkori adatok).

A poszt egy régebbi - már megszűnt - bogról került átszerkesztve, újra feltöltésre. Források, felhasznált irodalom: Sark Tamás Hadak Útján (Corvina kiadó,1991). Wikipedia - Magyar Légierő . Wikipédia - 101. Puma vadászrepülő osztály. Aranysas VII. Évfolyam 2007/8 (Kiadó SkyBear Bt,) [www.aranysas.hu]. Aranysas 2004/6 Július (Kiadó SkyBear Bt. ).

2 hozzászólás

  • jk88 május 17. 11:08

    1
    "Hitler, a német repülőgépgyártás szempontjából vitálisan fontos magyarországi repülőipari célpontok védelmére bevetette hadműveleti tartalékát képező legjobb vadászrepülőit, a fehérkeresztes gárdarepülőket. Ezek nem törődve életükkel belerepülnek a legerősebb elhárító tűzbe a kötelékek közé, hogy ott semmisítsék meg a célpontul kiválasztott bombázót. Támadásaikat az utolsó töltény kilövéséig - vagy önmaguk megsemmisítéséig - változatlan hevességgel folytatják."

    (US AIR FORCE parancsnokságának értékelése a Puma vadászok megjelenéséről. Ekkor még nem tudták, hogy a fehér kereszt a magyar gépeket díszíti. Hamar megtanulták...)

    /pumaszallas.hu/
  • jk88 május 17. 11:17

    2
    Amúgy elég fura a kezdőkép. Csak makettezős oldalakon találtam a rajta szereplő gépről infót, ami szerint annak egy Bf-109 L-1-nek kellene lennie. Fura, mert tudomásom szerint abból nem volt L széria, és a farokrész meg a kabintető is tök más, és a négytollú légcsavar sem stimmel. Mintha egy P-47-re tákoltak volna rá egy DB motort.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!