Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

A „Zsiráf tank”, pontosabban a poszt fő tárgyát képező Trilateraler Versuchsträger TVT harckocsi fejlesztésére az 1988-ban létrejött német, francia és angol közös érdekű Egyetértési Memorandum (MoU) keretén belül került sor. Ez az együttműködés egy új típusú, harmadik generációs, azaz Fire and Forget (FaF = „tüzelj és felejtsd”) elven működő tank-elhárító rakétarendszer kifejlesztésének a céljából jött létre, mely projek a TRIGAT (Third Generation Anti-Tank) nevet viselte.

A TRIGAT rakétarendszer azonban önmagában mit sem ért, hiszen a harctéri alkalmazásához szükséges volt egy jármű is. Ezen okból megannyi egyedi megoldással kísérleteztek a német, francia és angol mérnökök, melynek eredményeként a TRIGAT rendszert kipróbálták különböző portokon, mint például helikopterre (Eurocopter Tiger) vagy teherautóra (EPLA) szerelve.

Az EPLA (Elevierbaren Plattform). Ezt a járművet nem a hadsereg megbízására építették, hanem három cég, a Krauss-Maffei, MBB és a MAN önálló projektjeként jött létre. Harctéri alkalmazása nem történt meg.

A Eurocopter Tiger és szárnyára függesztett TRIGAT (PARS-3 LR) rakéta indulása.

Ezek mellett pedig természetesen a harckocsikon történő alkalmazása is felmerült és így jött létre többek között a TVT is. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy bár az Egyetértési Memorandum aláírására 1988-ban került sor, a kísérletezések már 1981-óta folytak a három ország együttműködésével, de ezen projektek szinte mind megálltak a makett fázisban, egy kivételével, melyet Versuchsträger VTF néven kezeltek.

A Versuchsträger VTF

VTF-et 1984-ben építette a Krauss-Maffei és a Krupp MaK, előbbi a tornyot, míg utóbbi az alvázat. Az alváz teljesítményét azonban nem találták megfelelőnek a menetteszteken, így a tornyot/hidraulikus gémet 1986-ben kisebb-nagyobb módosítások mellett rászerelték két másik harckocsi, egy Panzerhaubitze 155-1 és egy Marder A1 alvázára is.

Bal oldalon a Panzerhaubitze 155-1 és jobbra a Schützenpanzer Marder A1.

Bár a könyvében Rolf Hilmes (Lásd: Források) a PzH 155-1 alvázzal ellátott harckocsira úgy hivatkozik, mint „Versuchsträger 1 auf Leop 1”, a jármű jól láthatóan nem egy Leopard 1-es alvázára épült. A megnevezésnek valószínűleg más oka lehetett.

Létezett még egy 1988-ban épült Leopard 1-es alvázát használó „zsiráf tank” makett, mely a tervezője, a Wegmann GmbH & Co. után a „Wegmann Panther” nevet viselte.

A Wegmann Panther

Kis érdekesség, hogy mindeközben az angol és amerikai mérnökök is dolgoztak hasonló terveken, bár ezek még makett fázisig sem jutottak el.

Brit Challenger 1 „Praying Mantis” balra és módosított M551 Sheridan jobbra.

Éles lőteszteken végül egyik jármű sem vett részt és a terveket 1989-ben elvetették, amit laikusként nehéz megérteni, hiszen első ránézésre kiváló harcászati eszközöknek tűnnek ezek a bizarr tankok. Nem mellesleg a vizsgálatok eredményéről szóló jelentés összefoglalójában (Kampftruppenschule 2 vom 01.09.1987) úgy nyilatkoznak, hogy a két jármű megfelelt minden elvárásnak. Ennek ellenére – valószínűleg költségvetési okokból – az 1981-óta zajló „Experimentalprogramm Panther” név alatt futó projektet leállították.

Ezzel viszont el is érkeztünk a poszt fő alanyát képező TVT harckocsihoz, mely bár a fejlesztését tekintve a korábbi prototípusok utódjának tekinthető, az mégis egy másik programon belül került megépítésre.

A Trilateraler Versuchsträger TVT

A TVT első tervei 1991-ben készültek el és bár a korábbi projekteket alapul véve ennek a járműnek a megalkotása már könnyebb feladat volt, még így is 1995-ig tartott, mire az első és egyben utolsó darab teljesen elkészült. Természetesen ennek a szintű késedelemnek oka lehetett a Szovjetunió felbomlását követő időszak is.

Mint Leopard 1 alvázzal ellátott harci jármű, jól látható, hogy a TVT elsősorban a Wegmann Panther közvetlen utódjának mondható. A legszignifikánsabb változtatás a HOT (optikailag vezérelt szubszonikus rakéta) rakétakilövő rendszer TRIGAT-ra való lecserélése volt. A TRIGAT legnagyobb előnye a HOT rendszerrel szemben, hogy a célpont bemérését és a rakéta kilövését követően már nem szükséges a célon tartani az irányzékot.

A TVT többek között nem csak abban különbözött a korábbi prototípusoktól, hogy teljesen elkészült, hanem hogy éles lőtesztekre is sor került vele 1996-ban, Meppenben, Németországban. A jelentések szerint a fegyverrendszer gondtalanul működött. Az egyetlen probléma a járművel és a kialakításával az volt, hogy a mivel a parancsnoknak a 13 méter magas gém tetején kellett helyet foglalnia, egy találat vagy bármilyen vészhelyzet esetén különösen nagy veszélynek lett volna kitéve. Így annak ellenére, hogy a gémet kevesebb, mint 30 másodperc alatt lehetett kiemelni vagy leereszteni, ezt a tényezőt mégis kritikusnak ítélték.

Végül nem került sor további tesztekre és a projektet végleg lezárták. A TVT-t a koblenzi Bundeswehr Német Védelmi Technológiai Múzeumba (Wehrtechnische Studiensammlung) szállították, ahonnan a 2000-es évek elején a Munsteri Páncélosmúzeumba helyezték át, ahol a mai napig megtekinthető.

A Trilateraler Versuchsträger TVT a Munsteri Páncélosmúzeumban

Adatok

Gyártás éve: 1991-1995
Gyártott darabszám: 1
Fejlesztő ország: Német, Francia, Angol
Legénység: 3 fő (vezető, töltőkezelő, parancsnok)

Méret és tömegadatok

Súlya: 41,5 t
Hossza: 6,94 m
Szélessége: 3,41 m
Magassága gém nélkül: 2,55 m
Magassága gémmel: 13 m

Páncélzat és fegyverzet

Páncélzat: 10-70 mm RHA
Fegyverzet: 8 db TRIGAT PARS-3 MR/LR rakéta. (A tervezett lőszer-javadalmazás ismeretlen. )
Rakéta hatótávolsága: 4,5-5 km

Meghajtás

Motor: MTU MB 838 CaM 500, 10 hengeres, 37,4 literes mindenevő dízelmotor
Teljesítmény: 819 LE (2200 rpm)
Végsebesség: 65 km/ó

A Versuchsträger VTF, illetve a Versuchsträger 1 auf Leop 1 (PzH 155-1) és a Versuchsträger 2 auf Marder 1 sajnos szétszerelésre került, így ezek a járművek már nem megtekinthetőek.

A VTF-ről az utolsó képeket 2004-ben készítették a koblenzi múzeumban.

Források:

Rolf Hilmes - KPz Leopard 1: Von den Anfängen bis zur Aussonderung
Wolfgang Flume – Military Technology (MILTECH) 1988.03.
secretprojects.co.uk
army-technology.com
register.dpma.de

14 hozzászólás

  • _V_ május 14. 07:57

    1
    Igen, nem választottam ám ki a poszt borítóképét... #11 Ezt...
  • Luckye május 14. 09:10

    2
    Tök jó, érdekes poszt, köszönöm!
    Így nekem első olvasatra - hangsúlyozottan laikusként - több gyenge pont is felmerül, ami harci helyzetben nem előny:
    1. Bármennyire is csak 30 másodperc a gém felemelése és leengedése, olyan, mintha integetne: itt vagyok, ide célozzatok.
    2. A rakéták indítása mennyire löki hátra a gémet? Ez hogyan hat a jármű stabilitására?
    3. Miért kell a parancsnoknak a gémen tartózkodnia? A célzáshoz szükséges a személyes jelenlét? Periszkóp, kamera segítségével is lehet célozni szerintem...
    Gábor
  • _V_ május 14. 09:49

    3
    @Luckye: Válaszolok pontokban. :)
    1.Bár erről nem esett szó, de ez a jarmű valószínűleg vonalvédelmi szeretep töltött volba be. Így lett volna idő a rendszer felállítasára olyan helyen, ahol nem könnyen észrevehető.
    2. Egyáltalán nem löki hátra. Ugyanolyan elven működik az indulás, mint pl. A Javelin rakétavetőknél.
    3. Ez egy jó kérdés. Valoszínűleg azért döntöttek így, mert akkoriban még nem voltak ennyire jó felbontású kamerák.
    :)
  • laci42 május 14. 10:11

    4
    Egy újabb szuper poszt. Gratulálok.
  • OVI május 14. 11:15

    5
    A németek a II. VH.-ban Pervitint, az angolok és az amerikaiak Benzedrinet használtak. Úgy látszik a tudatmódosító szerek használata a hidegháború évei alatt sem hagyott alább ... :| yeh rotfl Főleg a mérnökök között ... XD Nagyon kiváló poszt lett. az ilyenekért érdemes ide járni !!!!! grat yougod :beer:
  • _V_ #5 május 14. 14:01

    6
    @OVI: Örülök, hogy tetszett a poszt. :D :beer:
  • Dzsem Bori május 14. 19:54

    7
    Elolvastam. Végig! Köszi, tényleg érdekes.
  • _V_ #7 május 14. 21:48

    8
  • ra tata május 15. 16:49

    9
    Nagyon jó poszt, köszi szépen. Annál is inkább, hogy nem is tudtam, hogy ilyen tervek is születtek, pedig fenn vagyok néhány haditechnikával foglalkozó oldalon. Gratulálok.
  • Inhouse május 16. 11:25

    10
    Lehet, hogy felületes vagyok, de nem jött le, hogy miért is volt erre szükség? Tehát mi lett volna az előnye? Egy tereptárgy, pl. fa mögé bújva, az állványt a fölé emelve lőni?
    A lövegtorony emelése az csak vicc akart lenni? :)
  • _V_ #10 május 16. 12:08

    11
    @Inhouse: Dombok, házak, fák, vagy bármilyen nagyobb tereptárgy mögé beállhatott volna - ahogy te is mondtad - és védve marad a tank alváza, így ez mindenképp egy jó ötlet. Fontos, hogy ne hasonlítsuk össze ezt a gépet egy modern MBT-vel. Ez nem arra lett kitalálva. Ennek az lett volna a rendeltetése, hogy 4-5 km-es távolságból szedegesse a helikoptereket meg a tankokat.
    Illetve a hangsúly az alváz, azaz a tank mozgását biztosító rész védelmén van. Minden harckocsi számára az az egyik legnagyobb veszélyforrás, hogy mozgasképtelenné válik. Pl. lerobban a lánctalpa vagy bármi. Meg a gém meg is sérül, a jarmű vissza tud vonulni és javítható. (Bár az orosz-ukrán harcokban most hullanak a harckocsik, mint a legyek, de alapvetően egy tankot nem úgy terveznek, hogy eldobható legyen. Ezért léteznek a cserélhető páncélelemek a modern tankokon.)
  • Inhouse #11 május 16. 14:09

    12

    @_V_: Köszi! Még ilyeneket!
    Az a lövegtorony emelős kép nekem irracionális, erről nem írtál...
  • _V_ #12 május 17. 12:10

    13
    @Inhouse: Bocsi, hogy nem írtam, úton voltam épp. :)
    Az a gond, hogy bár tudok mutatni pár példát, hogy milyen elképesztő ötletek születtek még ezen kívül, és hogy ez azoknak a tükrében nem is olyan irracionális, sajnos lelőnék vele pár poszt ötletet. :D
    Azért itt van egy, amiből biztosan nem lesz. :)



    Tervezők: Gert Winkler, Erich Zielinski
    A tervrajz jelenlegi tulajdonosa: Rheinmetall Industrie AG
    Tervezés kezdete: 1984.11.02.
    Publikálás: 1988.04.20.
  • Inhouse #13 május 17. 16:11

    14
    @_V_: Köszi! Na, akkor hajrá! :)
    Egyébként, hogy jutnak el tervezők idáig?
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!