Tök jó, érdekes poszt, köszönöm!
Így nekem első olvasatra - hangsúlyozottan laikusként - több gyenge pont is felmerül, ami harci helyzetben nem előny:
1. Bármennyire is csak 30 másodperc a gém felemelése és leengedése, olyan, mintha integetne: itt vagyok, ide célozzatok.
2. A rakéták indítása mennyire löki hátra a gémet? Ez hogyan hat a jármű stabilitására?
3. Miért kell a parancsnoknak a gémen tartózkodnia? A célzáshoz szükséges a személyes jelenlét? Periszkóp, kamera segítségével is lehet célozni szerintem...
Gábor
- _V_
- Történelem
- május 14. 07:56
A „Zsiráf tank”, pontosabban a poszt fő tárgyát képező Trilateraler Versuchsträger TVT harckocsi fejlesztésére az 1988-ban létrejött német, francia és angol közös érdekű Egyetértési Memorandum (MoU) keretén belül került sor. Ez az együttműködés egy új típusú, harmadik generációs, azaz Fire and Forget (FaF = „tüzelj és felejtsd”) elven működő tank-elhárító rakétarendszer kifejlesztésének a céljából jött létre, mely projek a TRIGAT (Third Generation Anti-Tank) nevet viselte.
A TRIGAT rakétarendszer azonban önmagában mit sem ért, hiszen a harctéri alkalmazásához szükséges volt egy jármű is. Ezen okból megannyi egyedi megoldással kísérleteztek a német, francia és angol mérnökök, melynek eredményeként a TRIGAT rendszert kipróbálták különböző portokon, mint például helikopterre (Eurocopter Tiger) vagy teherautóra (EPLA) szerelve.
Ezek mellett pedig természetesen a harckocsikon történő alkalmazása is felmerült és így jött létre többek között a TVT is. Itt azonban fontos megjegyezni, hogy bár az Egyetértési Memorandum aláírására 1988-ban került sor, a kísérletezések már 1981-óta folytak a három ország együttműködésével, de ezen projektek szinte mind megálltak a makett fázisban, egy kivételével, melyet Versuchsträger VTF néven kezeltek.
VTF-et 1984-ben építette a Krauss-Maffei és a Krupp MaK, előbbi a tornyot, míg utóbbi az alvázat. Az alváz teljesítményét azonban nem találták megfelelőnek a menetteszteken, így a tornyot/hidraulikus gémet 1986-ben kisebb-nagyobb módosítások mellett rászerelték két másik harckocsi, egy Panzerhaubitze 155-1 és egy Marder A1 alvázára is.
Bár a könyvében Rolf Hilmes (Lásd: Források) a PzH 155-1 alvázzal ellátott harckocsira úgy hivatkozik, mint „Versuchsträger 1 auf Leop 1”, a jármű jól láthatóan nem egy Leopard 1-es alvázára épült. A megnevezésnek valószínűleg más oka lehetett.
Létezett még egy 1988-ban épült Leopard 1-es alvázát használó „zsiráf tank” makett, mely a tervezője, a Wegmann GmbH & Co. után a „Wegmann Panther” nevet viselte.
Kis érdekesség, hogy mindeközben az angol és amerikai mérnökök is dolgoztak hasonló terveken, bár ezek még makett fázisig sem jutottak el.
Éles lőteszteken végül egyik jármű sem vett részt és a terveket 1989-ben elvetették, amit laikusként nehéz megérteni, hiszen első ránézésre kiváló harcászati eszközöknek tűnnek ezek a bizarr tankok. Nem mellesleg a vizsgálatok eredményéről szóló jelentés összefoglalójában (Kampftruppenschule 2 vom 01.09.1987) úgy nyilatkoznak, hogy a két jármű megfelelt minden elvárásnak. Ennek ellenére – valószínűleg költségvetési okokból – az 1981-óta zajló „Experimentalprogramm Panther” név alatt futó projektet leállították.
Ezzel viszont el is érkeztünk a poszt fő alanyát képező TVT harckocsihoz, mely bár a fejlesztését tekintve a korábbi prototípusok utódjának tekinthető, az mégis egy másik programon belül került megépítésre.
A TVT első tervei 1991-ben készültek el és bár a korábbi projekteket alapul véve ennek a járműnek a megalkotása már könnyebb feladat volt, még így is 1995-ig tartott, mire az első és egyben utolsó darab teljesen elkészült. Természetesen ennek a szintű késedelemnek oka lehetett a Szovjetunió felbomlását követő időszak is.
Mint Leopard 1 alvázzal ellátott harci jármű, jól látható, hogy a TVT elsősorban a Wegmann Panther közvetlen utódjának mondható. A legszignifikánsabb változtatás a HOT (optikailag vezérelt szubszonikus rakéta) rakétakilövő rendszer TRIGAT-ra való lecserélése volt. A TRIGAT legnagyobb előnye a HOT rendszerrel szemben, hogy a célpont bemérését és a rakéta kilövését követően már nem szükséges a célon tartani az irányzékot.
A TVT többek között nem csak abban különbözött a korábbi prototípusoktól, hogy teljesen elkészült, hanem hogy éles lőtesztekre is sor került vele 1996-ban, Meppenben, Németországban. A jelentések szerint a fegyverrendszer gondtalanul működött. Az egyetlen probléma a járművel és a kialakításával az volt, hogy a mivel a parancsnoknak a 13 méter magas gém tetején kellett helyet foglalnia, egy találat vagy bármilyen vészhelyzet esetén különösen nagy veszélynek lett volna kitéve. Így annak ellenére, hogy a gémet kevesebb, mint 30 másodperc alatt lehetett kiemelni vagy leereszteni, ezt a tényezőt mégis kritikusnak ítélték.
Végül nem került sor további tesztekre és a projektet végleg lezárták. A TVT-t a koblenzi Bundeswehr Német Védelmi Technológiai Múzeumba (Wehrtechnische Studiensammlung) szállították, ahonnan a 2000-es évek elején a Munsteri Páncélosmúzeumba helyezték át, ahol a mai napig megtekinthető.
A Trilateraler Versuchsträger TVT a Munsteri Páncélosmúzeumban
Adatok
Gyártás éve: 1991-1995
Gyártott darabszám: 1
Fejlesztő ország: Német, Francia, Angol
Legénység: 3 fő (vezető, töltőkezelő, parancsnok)
Méret és tömegadatok
Súlya: 41,5 t
Hossza: 6,94 m
Szélessége: 3,41 m
Magassága gém nélkül: 2,55 m
Magassága gémmel: 13 m
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzat: 10-70 mm RHA
Fegyverzet: 8 db TRIGAT PARS-3 MR/LR rakéta. (A tervezett lőszer-javadalmazás ismeretlen. )
Rakéta hatótávolsága: 4,5-5 km
Meghajtás
Motor: MTU MB 838 CaM 500, 10 hengeres, 37,4 literes mindenevő dízelmotor
Teljesítmény: 819 LE (2200 rpm)
Végsebesség: 65 km/ó
A Versuchsträger VTF, illetve a Versuchsträger 1 auf Leop 1 (PzH 155-1) és a Versuchsträger 2 auf Marder 1 sajnos szétszerelésre került, így ezek a járművek már nem megtekinthetőek.
A VTF-ről az utolsó képeket 2004-ben készítették a koblenzi múzeumban.
Források:
Rolf Hilmes - KPz Leopard 1: Von den Anfängen bis zur Aussonderung
Wolfgang Flume – Military Technology (MILTECH) 1988.03.
secretprojects.co.uk
army-technology.com
register.dpma.de
Versuchsträger VTF
MArder A1
PzH 155-1
TVT
Versuchsträger 1 auf Leop 1 (PzH 155-1)
Versuchsträger 1 auf Leop 1 (PzH 155-1)
14 hozzászólás
-
-
2
-
3
@Luckye: Válaszolok pontokban.
1.Bár erről nem esett szó, de ez a jarmű valószínűleg vonalvédelmi szeretep töltött volba be. Így lett volna idő a rendszer felállítasára olyan helyen, ahol nem könnyen észrevehető.
2. Egyáltalán nem löki hátra. Ugyanolyan elven működik az indulás, mint pl. A Javelin rakétavetőknél.
3. Ez egy jó kérdés. Valoszínűleg azért döntöttek így, mert akkoriban még nem voltak ennyire jó felbontású kamerák.
-
4
Egy újabb szuper poszt. Gratulálok.
-
5
A németek a II. VH.-ban Pervitint, az angolok és az amerikaiak Benzedrinet használtak. Úgy látszik a tudatmódosító szerek használata a hidegháború évei alatt sem hagyott alább ... 
Főleg a mérnökök között ... 
Nagyon kiváló poszt lett. az ilyenekért érdemes ide járni !!!!! 
-
6
-
7
Elolvastam. Végig! Köszi, tényleg érdekes.
-
-
9
Nagyon jó poszt, köszi szépen. Annál is inkább, hogy nem is tudtam, hogy ilyen tervek is születtek, pedig fenn vagyok néhány haditechnikával foglalkozó oldalon. Gratulálok.
-
10
Lehet, hogy felületes vagyok, de nem jött le, hogy miért is volt erre szükség? Tehát mi lett volna az előnye? Egy tereptárgy, pl. fa mögé bújva, az állványt a fölé emelve lőni?
A lövegtorony emelése az csak vicc akart lenni?
-
11
@Inhouse: Dombok, házak, fák, vagy bármilyen nagyobb tereptárgy mögé beállhatott volna - ahogy te is mondtad - és védve marad a tank alváza, így ez mindenképp egy jó ötlet. Fontos, hogy ne hasonlítsuk össze ezt a gépet egy modern MBT-vel. Ez nem arra lett kitalálva. Ennek az lett volna a rendeltetése, hogy 4-5 km-es távolságból szedegesse a helikoptereket meg a tankokat.
Illetve a hangsúly az alváz, azaz a tank mozgását biztosító rész védelmén van. Minden harckocsi számára az az egyik legnagyobb veszélyforrás, hogy mozgasképtelenné válik. Pl. lerobban a lánctalpa vagy bármi. Meg a gém meg is sérül, a jarmű vissza tud vonulni és javítható. (Bár az orosz-ukrán harcokban most hullanak a harckocsik, mint a legyek, de alapvetően egy tankot nem úgy terveznek, hogy eldobható legyen. Ezért léteznek a cserélhető páncélelemek a modern tankokon.)
-
12
@_V_: Köszi! Még ilyeneket!
Az a lövegtorony emelős kép nekem irracionális, erről nem írtál...
-
13
@Inhouse: Bocsi, hogy nem írtam, úton voltam épp.
Az a gond, hogy bár tudok mutatni pár példát, hogy milyen elképesztő ötletek születtek még ezen kívül, és hogy ez azoknak a tükrében nem is olyan irracionális, sajnos lelőnék vele pár poszt ötletet. 
Azért itt van egy, amiből biztosan nem lesz.
Tervezők: Gert Winkler, Erich Zielinski
A tervrajz jelenlegi tulajdonosa: Rheinmetall Industrie AG
Tervezés kezdete: 1984.11.02.
Publikálás: 1988.04.20.
-
14
2
3
@Luckye: Válaszolok pontokban.
1.Bár erről nem esett szó, de ez a jarmű valószínűleg vonalvédelmi szeretep töltött volba be. Így lett volna idő a rendszer felállítasára olyan helyen, ahol nem könnyen észrevehető.
2. Egyáltalán nem löki hátra. Ugyanolyan elven működik az indulás, mint pl. A Javelin rakétavetőknél.
3. Ez egy jó kérdés. Valoszínűleg azért döntöttek így, mert akkoriban még nem voltak ennyire jó felbontású kamerák.
1.Bár erről nem esett szó, de ez a jarmű valószínűleg vonalvédelmi szeretep töltött volba be. Így lett volna idő a rendszer felállítasára olyan helyen, ahol nem könnyen észrevehető.
2. Egyáltalán nem löki hátra. Ugyanolyan elven működik az indulás, mint pl. A Javelin rakétavetőknél.
3. Ez egy jó kérdés. Valoszínűleg azért döntöttek így, mert akkoriban még nem voltak ennyire jó felbontású kamerák.
4
Egy újabb szuper poszt. Gratulálok.
5
A németek a II. VH.-ban Pervitint, az angolok és az amerikaiak Benzedrinet használtak. Úgy látszik a tudatmódosító szerek használata a hidegháború évei alatt sem hagyott alább ... Főleg a mérnökök között ... Nagyon kiváló poszt lett. az ilyenekért érdemes ide járni !!!!!
Főleg a mérnökök között ... 
Nagyon kiváló poszt lett. az ilyenekért érdemes ide járni !!!!! 
6
7
Elolvastam. Végig! Köszi, tényleg érdekes.
9
Nagyon jó poszt, köszi szépen. Annál is inkább, hogy nem is tudtam, hogy ilyen tervek is születtek, pedig fenn vagyok néhány haditechnikával foglalkozó oldalon. Gratulálok.
10
Lehet, hogy felületes vagyok, de nem jött le, hogy miért is volt erre szükség? Tehát mi lett volna az előnye? Egy tereptárgy, pl. fa mögé bújva, az állványt a fölé emelve lőni?
A lövegtorony emelése az csak vicc akart lenni?
A lövegtorony emelése az csak vicc akart lenni?
11
@Inhouse: Dombok, házak, fák, vagy bármilyen nagyobb tereptárgy mögé beállhatott volna - ahogy te is mondtad - és védve marad a tank alváza, így ez mindenképp egy jó ötlet. Fontos, hogy ne hasonlítsuk össze ezt a gépet egy modern MBT-vel. Ez nem arra lett kitalálva. Ennek az lett volna a rendeltetése, hogy 4-5 km-es távolságból szedegesse a helikoptereket meg a tankokat.
Illetve a hangsúly az alváz, azaz a tank mozgását biztosító rész védelmén van. Minden harckocsi számára az az egyik legnagyobb veszélyforrás, hogy mozgasképtelenné válik. Pl. lerobban a lánctalpa vagy bármi. Meg a gém meg is sérül, a jarmű vissza tud vonulni és javítható. (Bár az orosz-ukrán harcokban most hullanak a harckocsik, mint a legyek, de alapvetően egy tankot nem úgy terveznek, hogy eldobható legyen. Ezért léteznek a cserélhető páncélelemek a modern tankokon.)
Illetve a hangsúly az alváz, azaz a tank mozgását biztosító rész védelmén van. Minden harckocsi számára az az egyik legnagyobb veszélyforrás, hogy mozgasképtelenné válik. Pl. lerobban a lánctalpa vagy bármi. Meg a gém meg is sérül, a jarmű vissza tud vonulni és javítható. (Bár az orosz-ukrán harcokban most hullanak a harckocsik, mint a legyek, de alapvetően egy tankot nem úgy terveznek, hogy eldobható legyen. Ezért léteznek a cserélhető páncélelemek a modern tankokon.)
12
@_V_: Köszi! Még ilyeneket!
Az a lövegtorony emelős kép nekem irracionális, erről nem írtál...
@_V_: Köszi! Még ilyeneket!
Az a lövegtorony emelős kép nekem irracionális, erről nem írtál...
13
@Inhouse: Bocsi, hogy nem írtam, úton voltam épp.
Az a gond, hogy bár tudok mutatni pár példát, hogy milyen elképesztő ötletek születtek még ezen kívül, és hogy ez azoknak a tükrében nem is olyan irracionális, sajnos lelőnék vele pár poszt ötletet.
Azért itt van egy, amiből biztosan nem lesz.
Tervezők: Gert Winkler, Erich Zielinski
A tervrajz jelenlegi tulajdonosa: Rheinmetall Industrie AG
Tervezés kezdete: 1984.11.02.
Publikálás: 1988.04.20.
Az a gond, hogy bár tudok mutatni pár példát, hogy milyen elképesztő ötletek születtek még ezen kívül, és hogy ez azoknak a tükrében nem is olyan irracionális, sajnos lelőnék vele pár poszt ötletet.
Azért itt van egy, amiből biztosan nem lesz.
Tervezők: Gert Winkler, Erich Zielinski
A tervrajz jelenlegi tulajdonosa: Rheinmetall Industrie AG
Tervezés kezdete: 1984.11.02.
Publikálás: 1988.04.20.
14
Két hasonló!
Témában hasonlóak
Tigris - Egy legenda születése
- 5736
- 36
- 33
A SU-122P protípus páncélvadász
- 2583
- 19
- 10
Érdekesség a Királytigrisről
- 4384
- 24
- 7
A Super Conqueror
- 4384
- 27
- 63
A khTZ-16 - A traktorból lett tank
- 3067
- 18
- 20
A Jaguar MBT
- 3183
- 15
- 11
A "Zell" módszer.
- 2528
- 14
- 4
A Liebherr Elephant Type 90
- 4526
- 17
- 23
Az UDES XX20-as prototípus.
- 3032
- 19
- 0
A bábtankok
- 3628
- 17
- 5
Az Alkett VsKfz 617-es aknamentesítő
- 6247
- 32
- 15
_V_ május 14. 07:57
11