Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
1975 Január 14.-én az NDK Cottbus városára zuhant egy MIG 21 (94A 5115)-es vadászgép. 

Az eset csak nemrég került napvilágra mert az eseményeket szigorú titoktartással rejtegette a STASI a szocialista országban. Csak a rendszerváltás után vált kutathatóvá a majdnem elfelejtett katasztrófa.

1975 Január 14-én rutin repülésre indult Peter Makowicka a Kelet-németországi Cottbus város légibázisáról, a szokásos rutinrepüléssel a város környékét kellett bejárni. Visszafelé a repülőtér megközelítése közben a futómű kiengedésekor problémát észlelt. Nem akart rendesen kinyílni a bal futómű. A pilóta míg több kört tett a város felett, többször megpróbálta azt behúzni és kitolni, végül a próbálkozását siker koronázta. Makowicka jelentette a gép problémáját, a légi irányítás pedig azonnali
katapultálást javasolt neki a rizikós leszállás miatt. A pilóta próbálta menteni a repülőt és eljutni a repülőtérre, a légi irányítás még kétszer javasolta a katapultálást.
A pilóta végül a pálya felé vette az irányt és megkezdte a leszállást, kiengedte a fékszárnyakat és csökkentette a sebességet. A lassuló gép váratlanul megpördült és zuhanni kezdett, majd a Schmellwitzer utca egyik panelházának sarkát érintve egy szembe levő házba csapódott. Mindössze 1500 méterre történt a repülőtértől a katasztrófa.
A repülőgépen levő 800 liter kerozin kiömlött a kiszakadó tartályokból és tűzgolyóként robbant be. Közel 1000 celsius fokos pokol csapott le a békés otthonokra.
A tűzoltók hamar kiértek és megkezdték az oltást, reggel 10 óra 30 volt. A helyszínre kiérkezett a katonaság és a titkos rendőrség is (STASI), akik mindenkinek megtiltották a fotózást, illetve elzavarták a bámészkodókat. A tűz eloltása után 4 fiatal lengyel nő és egy idősebb holttestét találták meg szinte porrá égve, ezenkívül egy 26 éves nőt füstmérgezéssel a közeli kórházba vittek, de pár nap múlva ő is meghalt. Rajtuk kívül 5 másik ember is súlyosan megsérült, mert páni félelmükben kiugrottak az ablakon, egyikük olyan szerencsétlenül esett, hogy egy fémkorlátba beakadva leszakadt a karja. A pilóta Peter Makowicka sem élte túl a szörnyű zuhanást.
A hatóságok nagyon gyorsan dolgoztak, hogy ne legyen belőle hír, mindenkit próbáltak elcsendesíteni, ami a STASI számára nem volt komoly ügy. A helyi újságban (Lausitzer Rundschau) is csak egy nyúlfarknyi cikk jelent meg, illetve a panelházat rekord gyorsasággal két nap alatt felújították. Szerencséjük volt, mert
az előregyártott paneleket kellett csak kicserélni, viszont azt jó pár helyen. A homlokfal megsemmisült, a beltéri elválasztófalak is, hiszen a gép teljes hosszában bevágódott az épületbe. A gyors munkára és az eseményre csak a homlokfal enyhe színeltérése utal semmi más. Így nemsokára a feledés homályába süllyedt az ügy.

Az okokat kivizsgálták a légierőnél, amelyből kiderült, hogy egy szerelő hanyagul rakott össze egy szerelőfedelet. 36 csavarból mindössze 4-et tett a helyére, így az elmozdult menet közben, a becsukódó kerék pedig összegyűrte, ezt észre is vette a pilóta, majd ki-be csukogatással látszólag helyre jött a dolog. Azonban a sérült lemez vagy a futómű megsértette a fékszárnyak határréteg lefúvó rendszerét (SZPSZ), ezért azon nyomáscsökkenés lépett fel.
Az SZPSZ a turbináról egy csőrendszeren keresztül nagy nyomású forró levegőt juttatott a fékszárnyakra, így az alacsony sebességgel való repülésnél fellépő átesést el lehetett kerülni. Így a leszálló és felszálló sebesség drasztikusan csökkent, az eredeti 320 km/h-ról 270 km/h-ra.
Mivel azonban ezen a repülőgépen a bal oldali lefúvó egység megsérült, nem került elég levegő a szárnyakra, emiatt leszállás közben a bal szárny egyszerűen átesett. Ez vezetett a tragédiához.

A szerelőt a katonai bíróság 5 év börtönre ítélte, a pilótát Peter Makowicka-t pedig posztumusz kitüntették. Az épületben keletkezett kár és helyreállítási költség 750000 keletnémet márkára rúgott.

13 hozzászólás

  • ArkaChopa 2017. augusztus 15. 05:16

    1
  • Inhouse 2017. augusztus 15. 08:39

    2
    Azt tudja valaki, hogy jónéhány reptér miért van ennyire a város közelében, ill. túlfutás, vagy felszállási hiba esetén miért érkezik a gép rögtön a város lakott területére? Lásd pl. a Concorde katasztrófa földi áldozatai és sok más eset...mondjuk, ott a "biztonság kedvéért" volt egy benzinkút is, ha jól emlékszem...
  • [ törölt felhasználó ] #2 2017. augusztus 15. 08:47

    3
    @Inhouse: Gondolom helyszűke miatt. Az meg nem életszerű, hogy több km-re vigyenek el egy repteret lakott területről.
  • Inhouse #3 2017. augusztus 15. 09:05

    4
    @Csirkeláb: Miért nem? Néhány km-ről van csak szó, valamint logikusnak tűnne a kifutót a várossal párhuzamosan futtatni és nem úgy, hogy valamelyik vége rámutat. Persze függ a domborzattól, meg az uralkodó széliránytól is, meg attól, hogy már régóta ott üzemel és akkoriban ez nem volt kellőképpen szempont. Valamint valószínű, hogy körbeépül idővel...bár ezt lehetne szabályozni. De az ismeretterjesztő csatornákon szereplő esetekben is sokszor volt a baleset mértéke sokkal nagyobb abból kifolyólag, hogy a gép rögtön a kifutó végénél lakott területre zuhant.
  • _V_ 2017. augusztus 15. 09:48

    5
    Kiszabottjó poszt ismét Arka ! DE azt meg kell jegyeznem, hogy a kerozin 380-400 fokon ég, nem 1000. :|
  • ArkaChopa #5 2017. augusztus 15. 10:49

    6
    @nagyarpi0011: háááát nem tudom, egyrészt több helyen írják a gyulladáspontját 300-400 fokra, de jó pár helyen írják, hogy intenzív oxigén dúsabb környezetben 1000 fok körül is éghet. Sőt , egy origo-s cikk szerint a WTC vasgerendái is azért rogytak meg, mert a gépekben levő kerozin 800 fokra hevítette őket.
    Ezenkívül gondold át, hogy régen a szén tüzében kovácsolták az izzításig hevített vasat kardokká. A szén hogy csinált közel 1000 fokot?
    De itt egy angol nyelvű wiki, ahol a kerozin lángjának égését 990 foknak írja.
    Flame - Wikipedia - en.wikipedia.org
  • Sheldon 2017. augusztus 15. 11:26

    7
    Őszinte elismerésem !!! Ilyen egy igazi Arka-poszt !!! yougod :beer:
    A későn jövőknek (előzmény):
    www.keptelenseg.hu/retro/retro-legibalesetek-aeronca-7ac-champion-1955-123243…
    grat grat
  • jk88 2017. augusztus 15. 20:12

    8
    Azért érdekes, hogy ennyitől egy "vörtrédcenter" simán összedőlt, a (már akkor is) 20 éves szarfos szoci panelház meg kibírta...
  • jk88 #2 2017. augusztus 15. 20:16

    9
    @Inhouse: Sok dologgal (gyárakkal, vasúttal, és reptérrel is) az van, hogy amikor megépült, akkor még kint volt a pusztában, messze a településtől. Csak közben a város megnőtt, és közelebb építkezett a reptérhez / bármihez. Felénk is van a belvárostól 150-200 méterre rendes kéményes régi gyárépület (bár már nem gyár, üzletek vannak benne), mert amikor épült, akkor még bőven a városhatáron kívül esett.
  • Inhouse #8 2017. augusztus 16. 08:41

    10
    @jk88: Kicsit kisebb kárt okoz egy apró vadászgép, és kevesebb üzemanyag is van benne, mint egy utasszállítóban.
  • jk88 #10 2017. augusztus 17. 20:14

    11
    @Inhouse: Ok, de nem is 100 emeletes toronyházba ment bele, csak egy panelba. Az arányok megtartása szerint ennek is össze kellett volna dőlni. :p
  • Inhouse #11 2017. augusztus 18. 09:06

    12
    @jk88: A gőzölt vasbeton talán erősebb szerkezet, mint a sima acélváz, meg a gipszkarton...
  • fchris82 #8 2018. július 8. 10:34

    13
    @jk88: Egyszerű fizika: A mozgási energia 1/2 * m * v^2. A MIG-21 tömege mondjuk volt üzemanyagostúl, pilótástúl 6 tonna, amivel szemben egy 767 üres súlya is 88,5 tonna, becsapódáskor legalább számolhatunk 120 tonnás súllyal. Csak, hogy a különbséget érzékeljük, képzeld el a hatáskülönbséget, hogy beléd köt egy 6 kg-os gyerek, vagy egy 120 kg-os kopasz kidobó, melyikre hogyan reagálsz.
    Ez még csak sima egyenes arányosság volt, a sebességnél négyzetes arányosság van, ott is volt egy legalább 2,5-szeres, de inkább 3-szoros különbség, ami azt jelenti, hogy ha azonos tömeget is feltételezünk, 9-szer akkora energiát kellett elnyelnie az épületnek, de azt már tudjuk, hogy legalább 20-szoros különbség is volt súlyban, tehát összességében a WTC-nél 180-szor nagyobb mozgási energiáról beszélünk, és akkor ez még csak az oldal irányú mozgási energia. Életszerű példa: Nem mindegy, hogy miközben a pirosnál várakozol, 30 km/h-val száll beléd egy másfél tonnás autó, vagy 90 km/h-s sebességgel egy 30 tonnás nyerges vontató.

    Ehhez jön hozzá a becsapódás iránya + az épületek eltérő szerkezetéből adódó hatások. A felhőkarcolóknál egy külső/belső acélrács tartja az épület teljes súlyát, ha ez meggyengül, ráadásul a "függőleges" teherviselő helyezettől bizonyos számú gerenda elhajlik, akkor értelem szerűen nem fogja bírni a terhet megtartani. Ehhez képest egy panelházban a tartó elemek egészen máshogy és más anyagból helyezkednek el, cserébe viszont nem is lehet 100+ emeletes panelházakat építeni, mert az épület összerroppana a saját súlya alatt.

    Továbbá enyhe költői túlzás, hogy "simán összedölt", azért nem volt az olyan simán, de miután a tartószerkezet átesik a holtponton, szerkezetéből adódóan valóban kártyavárként tud összeomlani. Az egymáshoz kapcsolódó acélgerendák magukkal rántják simán az egyébként még ép részeket. Ez úgy képzeld el, hogy 10 hegymászót összekötsz egy szakadék szélén, és szólsz 2-nek, hogy ugorjon le. Az a 2 magával rántja a következő embert, az a 3 meg már magával rántja a 4.-et, és szépen le fog zuhanni mind a 10.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!