Wágner B. György: A látható ember
- Önök árulnak láthatatlanná tevő pirulát? - Igen. - Kérnék egy dobozzal. - Melyikből? - Többfajta is van? - Hogyne. Ez itt a legolcsóbb, ez csak homályosít. Ez a sziluettező, ez a legdrágább pedig teljesen eltüntet. - Akkor abból adjon. - Parancsoljon. - Nade ebben semmi sincs! - Akkor jó. - Ugyan mi?! - A tabletta. Ön nyilván azért mondja, hogy semmi sincs a dobozban, mert nem látja a tablettákat. Tehát még jók, mert ha lejár a szavatosság, kezdenek meglátszani és pirul a pirula. - Akkor ezek láthatatlan tabletták? - Persze. Ha a láthatatlanná tevő tabletta látható lenne, akkor lenyelés után is látszana a hasában. Mi nem árulunk bóvlit. - Hát jó. Kérek egy pohár vizet. - Mielőtt eltűnne, megkérném, hogy fizessen. - És ha nem hat a tabletta? - Már hogyne hatna. Látja ezt a hosszú sort a háta mögött? - Nem. - Na látja. Ezek itt mind újabb pirulákért állnak sorban. - És maga hogyan látja őket? - Én se látom őket, de sejtem, hogy itt vannak. Most a maga mögött állót kérdezem: Mit parancsol? - ...öt doboz Invizibült kérek... - Na?! - Ugyan már! Maga a hátam mögé rohant és onnan válaszolt. - ...tehát észrevette. Hát akkor most figyeljen! Beveszek egy pirulát és hopp!...hol vagyok? - Leguggolt a pult mögé. - De lát? - Nem. - Na látja. Most beveszem az ellenszérumot és hopp...itt vagyok! - Nézze, elbújni én is tudok. - Akkor most figyeljen! ...Na?...lát? - Nem. De felkapcsolhatná a villanyt. - Szóval ezt is észrevette. Jó szeme van. És remélem annak már tényleg hinni fog. Álljon a tükör elé, és úgy vegye be a pirulát. - Hogy vegyem be, amikor nem látom? - Majd én bedobom a szájába. Áááá....így. Látja még magát? - Igen. - És most? - Nem látom, mert befogja a szemem. - Jaj, ne haragudjon, véletlen volt. Felcsúszott a kezem. Na akkor most figyelje a tükröt. Látja még magát? - Nem. - Elhiszi végre, hogy hat a tabletta? - Nem igazán. - És miért nem? - Mert maga a falnak fordította a tükröt. - Hát persze, hogy a falnak fordítottam, hiszen már úgyse látná magát benne! - Hátha mégis. - De ha mondom, hogy nem. Hiszen már én se látom magát. Hol van? - Na jó. Azt hiszem, mégsem veszek öntől tablettát. - De már bevett egyet. - Akkor azt az egyet kifizetem. - Az egész dobozt ki kell fizetnie, hiszen hiányszik belőle. - Úgyse veszi észre senki. Majd eladja másnak. - Én nem csapom be a vevőket! Felbontott dobozt pedig nem árulhatok higiéniai okokból. Egyébként sem hinné el senki, hogy a dobozban megvan mind a tíz tabletta. - Szóval tíz volt benne? - Tíz. - Ebben most is tíz van. - Már hogy lenne, amikor magába bedobtam egyet. - Számolja csak meg! - Kettő, négy, hat, nyolc, kilenc. - Tíz. - Kilenc. - Meg egy ott a sarokban. - Ott pont nincs. - Nincs? Na figyeljen, mondja, hogy áááá, hopp! Hova tűnt? - Itt vagyok maga előtt. - Nem látom. - Na látja, mégis hat. - Hétezerkétszázat kapok. - Rendben. De kinek adjam oda? - Nekem. - Hogyan, ha nem látom? - Csak tartsa fel a pénzt, majd elveszem. - És ha a mögöttem álló hirtelen kikapja a kezemből és elrohan? - Azt én utol érem. Maga mögött épp egy sánta áll. - Honnan tudja? - Hallottam bejönni. Régi vevő. - De lökhajtásos mankójú. - Ez hülyeség. - Az. De mondja csak, mennyi időre tesz láthatatlanná a pirula? - Két órára. - Akkor ez hibás. Maga csak két percre tűnt el, megint látom. - Persze, hogy lát, hiszen bevettem közben egy Vizibül ellenpirulát. - Nem is láttam. - Már hogy láthatta volna, mikor láthatatlan voltam. - És az ellenpirula is láthatatlan? - Még láthatatlanabb, mint az Invizibül, mivel a doboza is az. Hiszen elárulná azt, aki magánál hordja, márpedig csak olyasvalaki hordja magánál, aki nem látszik. - Értem. - De most már jó lenne, ha fizetne, mert kezd a sor türelmetlenkedni. - Nem látszik rajtuk. - Akkor is szeretnék zárni. Sajnálom, hölgyeim és uraim, holnap is lesz nap! - Minek bökdös azzal a vasvillával? - Biztonsági intézkedés. Vevőtlenítem a boltot, nehogy bezárjak valakit. - De engem miért kell döfködni? - Bocsánat, nem látom. Jobb lesz, ha addig a sarokba áll, ott már megböködtem. - Ne döfködjön már! - Ne haragudjon, azt hittem a másik sarokban van. - Au. Jaj. Hrötty. - Ejnye, nem agyonnyomta egy vizibül-bála? - Nem. Maga bökött a földre. - Na jó. Vegyen be ebből egy szemet. - Jaj! - Mi baj? - Nem látok! - Hát persze, hogy nem. Ez a vakító lényege. 2650 lesz plusz a fehér bot. Itt a katalógus, válasszon kedvére. - Jaj! Jaj! - Kezd az idegeimre menni ezzel a jajgatással. Ha nem hagyja abba, kap egy némítót is. - Áááá! - Hopp. - ...mm....mmm... - Én pedig beveszek egy jelentvégítőt. Afrancba! Ez hosszító! grat
💬2 Comments
Jelentkezz be a hozzászóláshoz
Bejelentkezés