John Steele kalandja a D-napon

A normandiai Sainte-Mère-Église városa észak-nyugat Franciaországban, amelyet az elsők között szabadítottak fel a szövetséges erők a német megszállás alól. A város számos emlékművel és múzeummal emlékezik erre, amelyek a felszabadulás során harcolt és elesett katonák emlékének szenteltek. A normandiai partraszállás egyik legfontosabb emlékműve és egyik legismertebb szimbóluma a városközpontban álló templom. A templom hírnevét John Steele-nek, az amerikai ejtőernyősnek köszönheti, aki az éjszakai partraszállás során a templomtoronyban ragadt, ahol két órán át lógott, halottnak tettetve magát. A mai napig egy ejtőernyő lóg a templomtoronyról, amelyen Steele közlegény bábuja látható ejtőernyős egyenruhájában. Steele a 82. légideszant hadosztályhoz tartozott, és egyike volt annak a 12 000 katonának a hadosztályából, valamint a 101. légideszant hadosztályból, akik a normandiai partraszállás részeként partra szálltak Franciaországban. Küldetésük az volt, hogy elfoglalják a partraszállási területek mögött közvetlenül található kulcsfontosságú célpontokat, például hidakat, útátkelőhelyeket és tereptárgyakat, hogy megkönnyítsék a kétéltű erők elvándorlását a partokról, és egyes esetekben semlegesítsék a német partvédelmi ütegeket. Több száz másik emberhez hasonlóan Steele is 02:30 körül ugrott ki repülőgépéből azzal az elsődleges céllal, hogy elfoglaljon két hidat a Merderet folyó felett, és leromboljon két hidat a Douve folyó felett. Sainte-Mère-Église külvárosában kellett volna kiugraniuk, de a heves légvédelmi tűz miatt az ejtőernyősök kénytelenek voltak idő előtt elhagyni a gépeiket. Ahogy lefelé lebegtek, Steele és a többiek közvetlenül a város főtere felett találták magukat. Néhány órával a szövetséges ejtőernyősök megérkezése előtt tűz ütött ki Sainte-Mère-Église belvárosának egyik házában, amit egy eltévedt gyújtóbomba okozott. Miközben a városlakók összegyűltek, hogy megfékezzék a lángokat, néhány német katona is megérkezett, hogy felügyelje az erőfeszítéseket. A németek tüzet nyitottak a leszálló ejtőernyősökre, és többüket lelőtték, mint a műanyag kacsákat a céllövöldében. Steele a bal lábán megsebesült, de folytatta az ereszkedést a központi tér felé, ahol egy pajta lángolt. Miközben megpróbálta elkerülni a lángokat, a templomba zuhant. Ejtőernyője beakadt a harangtorony tövében lévő egyik szoborba, és több tucat méterrel a föld felett lebegett. Megpróbálta kiszabadítani magát, de a kése kicsúszott a kezéből és leesett. Steele ezután úgy döntött, halottnak tetteti magát, hogy elkerülje az ellenséges tüzet. Két óra múlva a németek levágták, abban a reményben, hogy információkat szerezhetnek egy holttestnél található dokumentumokból. Ekkor fedezték fel, hogy még él. Fogságba esett, de négy nappal később sikerült megszöknie, és csatlakozott a hadosztályához, mielőtt az Egyesült Királyságba evakuálták volna. Miután felépült lábsérüléséből, részt vett a sikertelen szövetséges Market Garden hadműveletben Hollandiában, mielőtt egy amerikai táborba került Marseille közelében, Franciaországban. Steele-t bátorságáért Bronzcsillaggal, harcban elszenvedett sebesüléséért pedig Bíborszívvel tüntették ki. Élete végéig látogatta a várost, és Sainte-Mère-Église díszpolgárává választották. Az Auberge John Steele kocsma a tér mellett áll, és a falakon függő fényképek, levelek és cikkek segítségével őrzi Steele örökségét. Steele torokrákban halt meg 1969. május 16-án Fayetteville-ben, Észak-Karolinában. Források: airborne-museum.org, normandyamericanheroes.com, dirkdeklein.net, amusingplanet.com, wpsdlocal6.com