Hattusha rejtélyes zöld köve

A Hattusa zöld köve a hettita főváros egyik legérdekesebb és legrejtélyesebb tárgya, nagyrészt azért, mert milyen keveset tudunk róla biztosan mondani. Ez a szokatlan, csiszolt zöld kőtömb kiemelkedik a város monumentális építészete, feliratos táblái és szobrászati domborművei közül. Mégis, több mint egy évszázados régészeti kutatás ellenére eredeti célja továbbra sem tisztázott.

A törökországi Çorum tartományban, a modern Boğazköy falu közelében fekvő Hattusa a késő bronzkor egyik leghatalmasabb városa volt, amely nagyjából i. e. 1650-től i. e. 1200 körülig a Hettita Birodalom fővárosaként szolgált. A város romjai között hatalmas erődítmények, templomok, paloták és ékírásos táblák archívumai találhatók, amelyek a birodalom politikai, vallási és gazdasági életét dokumentálják.

Az ősi várost 6 kilométernyi fal, monumentális kapuk és egy 71 méter hosszú földalatti átjáró veszi körül. A Büyükkale-i palota, a máig feltárt 31 templom, a hatalmas gabonasilók és a Yazılıkaya szabadtéri templom mind a kihagyhatatlan látnivalók közé tartoznak Hattuşa ősi városában. Hattusák, más néven a hettiták és az egyiptomiak közötti első ismert írásos szerződés, a kádesi békeszerződés aláírásának fővárosaként 113 éve folynak megszakítás nélkül az ásatások.

Ebben az ősi városban található a Nagy Templomként ismert építmény (a régészek gyakran 1. templomnak nevezik), amely a vallási rituálék központja volt, valószínűleg a viharistennek, Tarḫunnának és a napistennőnek, Arinnának, a hettiták két fő istenségének szentelve. Az ásatások feltárták a templom alapjait, raktárait és rituális berendezéseit. A Zöld Követ egy kis kamrában találták meg, a templom kapujától vezető utcán kívül. A kő egy nagyjából kocka alakú tömb, amelynek oldalai körülbelül 69 cm-esek, és a becsült súlya körülbelül 1000 kilogramm. A kemény, zöldes árnyalatú kő valószínűleg a nefrit vagy a szerpentinit egyik formája, amely a jáde sötétzöld ásványi formája, amely gyakran megtalálható Törökország ezen régiójában.

A környező, főként mészkőből készült építészeti kövekkel és a helyszínen talált számos feliratos tárggyal ellentétben a Zöld Kőn nincsenek feliratok, ikonográfia vagy szöveges címkék. Az írás hiánya teszi a Zöld Követ titokzatossá. A tudósok számos hipotézist állítottak, de egyik sem erősíthető meg a szöveges bizonyítékok hiánya miatt. Egyes régészek szerint a templomban való elhelyezése és csiszolt formája rituális vagy kultikus célra utal, esetleg oltárként vagy szent tárgyként szolgált, amely felé áldozatokat mutattak be. Egy másik elmélet szerint a kő eredetileg egy elveszett istenség szobrának alapjaként vagy talapzataként szolgálhatott. A kő szimbolikus trónként vagy ülőhelyként is funkcionálhatott, amelyet vallási szertartásokon vagy királyi szertartásokon használtak a templom területén belül.

A helyi folklórban a Zöld Követ gyakran „kívánságkőnek” nevezik, amely termékenységet és gazdagságot ajándékozhat bárkinek, aki megérinti. Az ilyen történetek és legendák azonban csak a modern népi képzelet szüleményei.

"Nem ismerjük a jelentőségét az ókori kultúra szempontjából."

Andreas Schachner docens, a Hattusa-i ásatások vezetője elmondta, hogy a zöld kő azért keltette fel a figyelmet, mert nagyon különbözött a régió többi kövétől. Schachner hangsúlyozta, hogy a kő, amely a látogatók számára kihagyhatatlan látnivaló és vizsgálati célpont, nem egy különleges kő, és azt mondta: „Ez a kő valójában nem egy nagyon különleges kő. Szerpentinit vagy nefrit (jáde). Egy kő, amelyet a régióban találtak. Figyelemre méltó, hogy egy darabban maradt fenn. Nem sokat tudunk a jelentőségéről az ókori kultúra szempontjából. Ezt a követ biztosan nem használták az eredeti helyén. A kő bal oldalán található hettita kori ajtóküszöb mutatja a talaj magasságát, ahol az emberek jártak. Ez a kő körülbelül egy méterrel a küszöb alatt található. Ezért a hettita időszakban nem használták itt. A templomterületet a hettiták utáni minden időszakban használták. Temetőként és lakóhelyként is használták. Állandó zűrzavar volt. Emiatt nehéz, sőt lehetetlen meghatározni, hogy a kő melyik korszakhoz tartozik.”

Forrás: amusingplanet.com , trthaber.com