Cartoon fails. Ismert mesék, másképp...
:cool:A rajzfilm Magyarországon ..Rövid története..;) A harmincas évektől kezdve sok animációs film (főleg reklám) került ki Halász János és Macskássy Gyula keze alól, míg végül a háború után, 1951-ben készült el A kiskakas gyémánt félkrajcárja című alkotás Macskássy irányításával, amit ma az első magyar rajz-játékfilmként ismerünk. Az ötvenes évek végén megalakult Pannónia Filmstúdióban számos, nemzetközi díjat is nyert alkotás készült, mint a Ceruza és radír vagy A pirospöttyös labda (ez utóbbi a gyermekfesztivál pálmáját hozta el Velencéből). A hatvanas években indultak a mai nézőnek is ismerős sorozatok, mint a Gusztáv (több mint száz epizód készült belőle, a világ számos országában vetítették, sőt vetítik ma is), vagy a '68-ban indult Mézga család. Ezek már a televízió térhódítását jelzik, csakúgy, mint Jankovics Marcell népszerű sorozata, a Magyar népmesék, vagy a Frakk, a macskák réme és a Kérem a következőt! (Nepp József munkája). A fölsorolt filmek mind-mind népszerűek lettek itthon csakúgy, mint külföldön, ami nem utolsósorban a fantáziadús képi világnak, és a fanyar, mindenhol érvényes humornak köszönhető. A sok sorozat és rövidfilm után 1973-ban készülhetett el az első egész estés magyar rajzfilm, a János vitéz, Jankovics Marcell alkotása. A másik korabeli siker a Lúdas Matyi volt, kevés filmet láttak annyian nálunk, mint Dargay Attila alkotását. A hetvenes-nyolcvanas években sok fesztiváldíjat nyert rövidfilm mellett (például Ternovszky Béla: Modern edzésmódszerek, és az 1981-ben Oscar-t kapott A légy, Rófusz Ferenc animációja) több, mint 20 egész estés film készült. Csak néhány a méltán sikeres művek közül: Vuk és Szaffi (Dargay Attila), Háry János (Richly Zsolt), Hófehér (Nepp József), Macskafogó (Ternovszky Béla), vagy a francia partnerrel készült Az idő urai. A kilencvenes években az átszervezések és természetesen a pénzhiány miatt már nagyon kevés rajzfilm készült, több kis stúdió próbálja (sokszor nemzetközi koprodukciók segítségével) életben tartani az animációs művészetet Magyarországon. Fontos megjegyezni, hogy az animációnak számos más területe van a rajzfilmen kívül, és ezek a technikák gyakran keverednek; a kilencvenes évektől pedig a számítógép jelentette segítség jelentősen átalakította a filmkészítés technikáját – ez látszik például a 2004-es Nyócker című filmen. 2007-ben megjelent az első magyar, egész estés, 3D animációs rajzfilm, az Egon & Dönci, amellyel az alkotók még egy téren elsőként szerepeltek, mégpedig ingyenesen letölthetővé tették az egész filmet a weboldalukon, a filmzenével együtt. :cool::cool::cool:
1 / 5
💬6 Comments
Jelentkezz be a hozzászóláshoz
Bejelentkezés