A reykjaviki brémúzeum

A gyűjtemény eredete ugyanolyan érdekes, mint a tartalma. Gyerekként Hjartarson kapott egy bikapéniszt, amelyet marhakorbácsként használtak. Ez a szokatlan tárgy felkeltette a kíváncsiságát, és évekkel később, 1974-ben egy barátja további négy példányt ajándékozott neki. Az egyiket megtartotta, míg a többit barátainak adta. Fokozatosan a halászok és a bálnavadászállomás alkalmazottai elkezdtek új péniszeket gyűjteni, így a gyűjtemény növekedni kezdett. A gyűjtemény bővült haszonállatok, tengeri és vadon élő állatok szerveivel , darabjai vágóhidakról, halászoktól, sőt, izlandi tengerpartokon partra sodródott bálnáktól is származtak. Az egyik legritkább tárgy egy jegesmedvétől származott , amelyet halászok lőttek le az izlandi fjordok közelében. Idővel ami hobbiként indult, egyedülálló tudományos és kulturális gyűjteménnyé alakult . A gyűjtemény gyakorlatilag az összes izlandi emlős és különféle külföldi állat példányait tartalmazza. A gyűjtemény legnagyobb pénisze egy kék bálna szerve, amely 1,70 méter hosszú és 70 kilogramm súlyú !!!!!! Becslések szerint a faj teljes pénisze eléri az 5 méter (!) hosszúságot és 350 és 450 kilogramm (!) közötti súlyt . A másik véglet egy hímhörcsög bögyörője , amely mindössze 2 milliméteres , és csak nagyítóval látható.

Az igazi brék mellett a múzeum fallikus művészetet, szobrokat és szerves anyagokból készült dísztárgyakat is kiállít. Az érdekes tárgyak között vannak bikaherezacskóból készült lámpaernyők , valamint 15 péniszből álló ezüstszobrok, amelyek az izlandi kézilabda-válogatott játékosait jelképezik, akik ezüstérmet nyertek a 2008-as pekingi olimpián. Amikor arról kérdezték, hogy az olimpiai kézilabda-válogatott játékosait modellként használták-e, a múzeumi tisztviselő azt válaszolta, hogy nem mondhat semmit, de a feleségeik felismerik majd férjeik péniszét. A múzeum külön részleget szentel a mitológiai lények nemi szerveinek , amelyek Izland gazdag folklórjának részét képezik. A gyűjtemény trollok, tündék (huldufólk néven ismertek), kelpik és más fantasztikus lények ábrázolásait tartalmazza. Hjartarson egyik kedvence egy tünde pénisze, amelyet "szokatlanul nagynak és öregnek", de láthatatlannak írnak le, összhangban azzal a közhiedelemmel, hogy ezeket a lényeket nem lehet látni.

A tudomány, a művészet és a mitológia ezen kombinációja teszi a múzeumot nemcsak az anatómiai kiállítás helyszínévé, hanem a kultúra, a hit és a szexualitás reflexiójának terévé is.

2011 júliusában a múzeum bemutatta első emberi péniszét . A donor egy 95 éves izlandi volt , aki szerelmi kalandjairól volt ismert, és aki „örök hírnevet” kívánt biztosítani. Halála után penektómiát végeztek rajta , de a beavatkozás sikertelen volt. A formaldehidbe merített szerv deformálódott és összezsugorodott, ami vegyes reakciókat váltott ki a látogatókból. Sokan kényelmetlenül vagy kíváncsian jegyzik meg: „Remélem, az enyém nem így fog végzni, amikor megöregszem . ” A nem kielégítő eredmény ellenére Sigurður optimizmusát fejezte ki, remélve, hogy a múzeum hamarosan egy "fiatalabb, nagyobb és jobb" emberi példányhoz jut.

Sigurður Hjartarson nyugdíjba vonulása után is a múzeum fia gondozásában továbbra is aktív. Hjartarson érdeklődést mutatott a meglévő darabok minőségének javítása és a gyűjtemény bővítése iránt, jobban megőrzött példányokat keresve, beleértve a globális felmelegedés által veszélyeztetett fajok példányait is . Idővel várható, hogy új fajok jelennek meg vagy vándorolnak Izlandra, lehetővé téve a gyűjtemény új kiegészítéseit , és a múzeumot folyamatosan fejlődő térként tartva fenn.

Hírességek és hírhedt adományok

A potenciális emberi donorok közül kiemelkedik Jonah Falcon , az amerikai színész, aki arról ismert, hogy a világ egyik legnagyobb péniszével rendelkezik. 2014-ben beleegyezett, hogy halála után szervét a múzeumnak adományozza. A cél egy „Jónás és a bálna ” című kiállítás létrehozása, amely a bibliai történetre utal, és péniszét a legnagyobb kék bálna példány mellé helyezi. Jonah Falcon lenyűgöző, nyugalmi állapotban 23 centiméteres, merev állapotban pedig 34 centiméteres , ezzel a második legnagyobb dokumentált példány, csak a kubai Yosbany Montalván mögött, akinek 45,5 centiméteres a mérete . Növekedés és nemzetközi elismerés A múzeum hivatalosan 1997 augusztusában nyílt meg a nagyközönség előtt az észak-izlandi Húsavík városában. Az évek múlásával és népszerűségének növekedésével Reykjavík központibb helyszínére költöztették. Az új helyszín nemcsak a kiállítóteret bővítette, hanem új hangulatot is teremtett, az anatómiai laboratórium stílusát egy trófeateremmel ötvözve .

A Fallológiai Múzeum évente több ezer látogatót vonz. 2003-ban a látogatók száma körülbelül 5200 volt , akik közül 4200 külföldi volt . 2011-re ez a szám évi 11 000- re ugrott , a közönség 70%-a nő . Ma a becslések szerint a múzeum évente körülbelül 70 000 látogatót fogad , így Izland egyik legkülönlegesebb turisztikai látványosságaként van számon tartva magát. Provokatív és olykor komikus hangvétele ellenére az Izlandi Fallológiai Múzeum a tudományos és kulturális kutatás tereként definiálja magát , amely a fallológia – a péniszeket zoológiai, kulturális és szimbolikus szempontból elemző terület – tanulmányozásának szenteli magát. A tudományos ismeretek, a művészet, a humor és a mitológia kombinációja garantálja a múzeum kiemelkedő helyét az izlandi kulturális életben, kétségtelenül az egyik legegyedibb élménnyé téve minden látogató számára .