Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Ismeretlen nyelvre bukkantak a kutatók: egyes falusiak ma is beszélik

Sokat tanulhatna a nyugati társadalom azoktól a falulakóktól, akik a dzsedeket beszélik.

Egy eddig ismeretlen nyelvet fedeztek fel a Maláj-félszigeten a svédországi Lundi Egyetem nyelvészei, akik a dzsedek - jedek - nevet adták neki. "A dzsedeket nem egy őserdőben élő ismeretlen törzs beszéli, hanem egy olyan falu népe, melyet már antropológusok tanulmányoztak. Nyelvészként azonban nekünk másféle kérdéseink voltak, és találtunk valamit, ami az antropológusok figyelmét elkerülte" - idézte az egyetem közleménye Niclas Burenhultot, a nyelvészeti tanszék professzorát, aki összegyűjtötte az első nyelvészeti anyagot a dzsedeket beszélő emberektől.


A nyelv az ausztroázsiai nyelvcsalád aszli ágához tartozik, és mintegy 280 ember beszéli, akik letelepedett vadászó-gyűjtögető életmódot folytatnak a Maláj-félsziget északi részén. Egy nyelvdokumentációs projekt keretében kerestek fel falvakat a svéd nyelvészek, adatokat gyűjtve olyan különböző csoportoktól, melyek az aszli ághoz tartozó nyelveket beszélik. A dzsahai nyelv tanulmányozása közben fedezték fel az új nyelvet.

Nincs szavuk az erőszakra

"Felfigyeltünk arra, hogy a faluban élők nagy része más nyelvet beszél. Olyan szavakat, kifejezéseket, nyelvtani szerkezeteket használnak, melyek nincsenek a dzsahai-ban" - magyarázta Joanne Yager, aki doktoranduszi tanulmányokat folytat a tanszéken. Az eddig ismeretlen nyelvet beszélő közösségben a svéd kutatók szerint jóval nagyobb a nemek esélyegyenlősége, mint a nyugati társadalmakban.

Fotó: Niclas Burenhult

Szinte nem létezik emberek közötti erőszak, tudatosan úgy nevelik gyermekeiket, hogy ne versenyezzenek egymással, nincsenek törvények, sem bíróság. Nincsenek szakmák sem, mindenki birtokában van azonban annak, amire egy vadászó-gyűjtögető közösségben szükség van. Ez az életmód a nyelvben is tükröződik - olvasható az egyetem közleményében.

Nincsenek őshonos szavak a megszállásra, a törvényszékekre, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni, viszont nyelvük gazdag olyan szavakban, melyek a cserét vagy a megosztást írják le. "Sok módja van annak, hogy emberek legyünk. De túl gyakran a mi modern és főként városi társadalmunkat használják mérceként arra, ami világszerte az embert jelenti.

Nagyon sokat kell tanulnunk, különösen magunkról abból az eddig nem dokumentált és veszélyeztetett nyelvi gazdagságból, melyet ott tapasztaltunk" - tette hozzá Burenhult. A világon ma mintegy hatezer nyelvet beszélnek. A világ lakosságának mintegy 80%-a beszéli a nagy világnyelvek egyikét, és 20% a 3600 kisebb nyelv egyikét. A kutatók szerint a világ nyelveinek mintegy fele tíz éven belül kihalhat.

5 hozzászólás

  • kléni 2018. február 9. 10:51

    1
    Ahhoz, hogy tudják, nincs rá szavuk, ismerniük kell a fogalmat, akkor meg ugyan ott vannak ők is. :D Ráadásul negatívumok nélkül nem létezik a pozitívum fogalma se.
  • kisokka #1 2018. február 9. 11:44

    2
    @kléni: Eddig nem ismerték, szakállas svéd komák kérdezgették, hogy tudod -e mi az, ha jól arcon baszol valakit?
    Azóta már fegyveres hadrendben támadják és fosztogatják a környező szigeteket...
  • kléni #2 2018. február 9. 12:21

    3
    @kisokka: Hogyhogy nem ismerték? A természet része a negatívum.
  • kléni 2018. február 9. 12:26

    4
    Na oké, elolvastam kissé figyelmesebben a leírást. Ismerték ezeket, csak úgy tanították őket, hogy ne csinálják. Ez egy kicsi zárt közösségben tényleg megvalósítható. Nem igazán tudom elképzelni példák nélkül, hogy hogyan tanították meg őket erre a nélkül, hogy megmondták volna, mi és miért nem jó, nem követendő.
  • kisokka #4 2018. február 9. 16:03

    5
    @kléni: "Nincsenek őshonos szavak a megszállásra, a törvényszékekre, nincsenek tulajdonviszonyokra utaló igék, mint vásárolni, eladni, bérelni, ellopni..."
    Nem minden negatívum, amire nincsenek őshonos szavuk. A cserélgetést meg nem véletlen váltotta fel a pénz, ilyen rendszerben még több lenne a gazember, mint ami most van egy nyugati társadalomban. Szóval, hogy mi negatív és mi pozitív...Az egy más kérdés. Lényegében az az egyetlen pozitívuma az egésznek, hogy nem ismerik el a lopást, mint fogalmat. Nyilván tudják mi az, de nem alkalmazzák.
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!