Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.

Coober Pedy egy sivatagos környezetben lévő, opálbányászatáról ismert kisváros Ausztráliában. Nevét a település körül található több ezer bányagödör miatt kapta 1920-ban, az őslakosok kupa-piti (a fehér ember gödrei) kifejezésének eltorzításával.

Az évezredek óta lakott környéken az őslakosok életét a víz és élelem keresése töltötte ki, utánuk település nem maradt fent. Az első európai expedíciót a skót John McDouall Stuart vezette a környékre, 1858-ban. Az őslakók ösvényének nyomán felépült az első távíróvezeték, majd 1891-re a mai Coober Pedytől 180 kilométerrel keletebbre, Oodnadatta településig jutott a vasút. Oodnatatta lett egy időre a környék legfontosabb, települése, ahonnan tevekaravánokkal szállították az árukat észak felé. Coober Pedy környéke azonban lakatlan maradt az opál megtalálásáig.

Az opál megtalálása

1915 januárjában három férfi, valamint az egyikük 14 éves fia, William Hutchison, aranyat kerestek a környéken, de semmit sem találtak. Február elsején egy táborozáskor William elindult vizet keresni, ekkor néhány apró opáldarabkát talált a földön. Egy hét keresés után egy komolyabb opáldarabot találták. 1916-ban kitört az opálláz. Hamarosan bányaüregek ezrei lepték el az opálmezőt. A felszínen minden egyes bányásznak mindössze 15,3 négyzetméternyi területet engedélyeztek, mára kb. 250000 üreg van. Az 1960-as években európai bevándorlók érkeztek, opálbányászattal szerencsét próbálni. A mindössze kb. 2000 lakosú város még napjainkban is a világ egyik legnagyobb opáltermelője.

Élet Cooper Pedyben

Coober Pedy egy félsivatagos környéken, egy lapályos, helyenként sziklás-dombos területen található. A környéket a bányaüregekből kihányt meddő kis dombjainak ezrei borítják. Coober Pedy inkább egy poros bányatelepre, mint európai értelemben vett városra hasonlít. Turisztikai vonzerejét is éppen egyedi jellegének, sehol máshol nem megtalálható hangulatának köszönheti. Mindössze két, mesterségesen fenntartott zöldterület van, egy kis park a város közepén, valamint a sportpálya. Mindenütt máshol csak kő és homok található.

A város gazdaságát az opálbányászat[/span] és a turizmus jelenti. Az opálbányászat egy igen nehéz és veszélyes munka, robbantásokkal, majd egész napi föld alatti csákányozással, lapátolással jár. Nagy cégek nagy bányái mellett a hagyományos aranyásáshoz hasonlóan, függetlenül is végzik. A [span.marker]nyáron elviselhetetlen meleg miatt általánossá vált a föld alatti élet a városban. Ennek ötlete az első világháború földalatti bunkerjeiből hazatért katonáktól származott, akik hamar felismerték, hogy a föld alatti lakhely megvéd az elviselhetetlen nyári melegtől, valamint az igen hideg éjszakáktól is. Mára a város lakosságának a fele ilyen, dugouts nevű föld alatti házakban él, melyeket főleg a kisebb dombocskák oldalába vájtak.

Az olykor igen tágas lakások állandó hőmérsékletet és meglepő komfortot biztosítanak a lakóknak. A városnak a föld alatti lakóházakon kívül föld alatti szállodája és több temploma is van. A város nincs összeköttetésben az országos elektromos hálózattal. Áramellátását Ausztrália legnagyobb dízelgenerátora, valamint egy szélerőmű biztosítja. A vizet 24 kilométer távolságból, egy földalatti forrásból, földalatti vezetéken pumpálják. Minősége kiváló, de igen drága.

bookin.com -on lehet fogalani ha megtetszett a hely, én nem tudtam mert mind elkelt. x'D