Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
A BBC stábja ellátogatott a világ legnagyobb vákuumkamrájába, az ohiói NASA Space Power Facilitybe, amit eredetileg nukleáris tesztekre építettek. Az épületből pár óra alatt ki lehet szívni az összes levegőt, csak néhány gramm marad, majdnem tökéletes vákuum jön létre. Tippeljen, ha így ledobunk egy madártollat és egy tekegolyót, melyik ér előbb földet? (Aki csak a kísérletre kíváncsi, tekerjen be egy percig.)
grat

16 hozzászólás

  • dgproductions007 2014. november 2. 22:57

    1
    Nem szeretnék bent lenni, miközben szivattyúzzák kifelé a levegőt...
  • koppany82 2014. november 2. 23:07

    2
    grat kalap
  • Airmen 2014. november 2. 23:09

    3
    Némmá'!! Mükszik a fizika :)
  • kléni 2014. november 2. 23:19

    4
    Pff. Épp jöttem volna felrakni, erre már itt van.
  • Wundermax #1 2014. november 3. 00:09

    5
    @dgproductions007: akkor ne maradj bent:D és főleg ne bújj el amikor mindenki kimegy! Amúgy mi lenne vaz ha halott embert vákuumoznánk be? vajon kifordulna-e a tüdeje?:)
  • blaise21 2014. november 3. 16:19

    6
    Az hogy vákuum, az ok, de a tömeg/gravitáció/sűrűség az mind smafu? Nem értem. Valaki elmondja? O.o
  • znyisztor77 2014. november 3. 19:26

    7
    A vákuumban nincs súrlódás, így nincs lég ellen állás sem. Viszont a gravitáció mind a két anyagra ugyan azzal az erővel hat. Ha bármit el ejt az ember arra minden esetben 10m/s gyorsulási erő hat. Tömegtől függetlenül. Mivel a levegőben ott a lég ellen állás, a tollra a súlya miatt teljesen más képpen hat mint a golyóra. Vagy is súrlódás lép fel. Mivel nincs levegő így csak a nehézségi gyorsulás befolyásolja, ami mind két testre ugyan úgy hat, tehát így lehetséges hogy együtt érnek földet. Konyha nyelven kb ennyi de madj egy fizikus beállítottságú ember pontosabban elmagyarázza.
  • jocika #7 2014. november 3. 19:58

    8
    @znyisztor77: Majdnem.
    Nem csak a súrlódásnak van szerepe hanem a felhajtó erönek is.
    Régen ezt úgy tanították, hogy:

    Minden vízbe mártott test,
    a súlyából annyi veszt.
    Amennyi az általa kiszorított víz súlya.

    Ez kb igaz.
    Jelen esetben is ez történik.
  • znyisztor77 2014. november 3. 21:02

    9
    Ez nem az én eszemből van de ugyan azt írja le.
    "Azért esnek le egyszerre vákuumban mert a gyorsulás az mindkét testre ugyanúgy hat. És mivel nincs számottevő befolyásoló tényező (azaz légellenállás) ezért a két különböző tömegű test "engedelmeskedve" a gyorsulásnak leesik ugyanakkora idő alatt. A nehezebb tárgyat nem erősebben kéne vonzania a gravitációnak mert a tollpihére és a vasgolyó tollpihényi részére is ugyanúgy hat a G erő, tehát annyi tömegre a vasgolyóban amennyi a tollban is megvan arra is ugyanolyan gyorsulás hat csak a vasgolyóban még ennek a tömegnek a többszörösére is hat a hold gravitációja. A test tömege gyakorlatilag nem befolyásolja a szabadesés idejét."

    A felhajtó erőnek akkor van jelentősége ha van levegő, de mivel itt nincs ezért ez nem hat a két testre.
  • weryas 2014. november 3. 21:09

    10
    akkor már tudom hogyan lett a lepényhal :)
  • jocika #9 2014. november 5. 02:33

    11
    @znyisztor77: "A felhajtó erőnek akkor van jelentősége ha van levegő, de mivel itt nincs ezért ez nem hat a két testre." De hát pont ezt mondtam. Mégpedig, hogy nem csak a közegellenállás lassítja normál esetben a pihét, hanem a felhajtóerő is.
  • Gabcsi68 2017. április 11. 22:35

    12
    Nos EZ a videó a legtökéletesebb kísérlet. Hogy miért mondom? GONDOLD végig amit írok.
    Lefogadom hogy a LÉNYEGET senki sem látja. ! :-)
    A legelső kérdés. A Föld forog... állítólag. :-) és az egyenlítőn 1670 km/ó sebességgel ami 430 m/s ( csak halkan megjegyzem hogy a hangsebesség 330 m/s vagyis 1 MACH ezen sebesség után egy repülőgép elhagyja a saját hangját hangrobbanás kíséretében , de a FÖLD felülete 1,3 MACH-al vagyis 440 m/s sebességgel száguld, és EZ senkit sem zavar, úgy tűnik ) nos az első kérdésem
    Hogyan lehetséges az hogy egy 440 m/s sebességgel száguldó felületen ( az egyenlítőn ) a levegő is ugyanekkora sebességgel "száguld" vagyis azt tapasztalod hogy a lepke szépen repdes... a füst a cigidből függőlegesen felszáll és a fűszál sem mozog - áll a levegő - Nos ez hogyan lehetséges egy 1670 km/ó sebességgel forgó felületen... ERRE válaszoljon valaki TUDÓS: :-) Már hallom is ... a GRAVITÁCIÓ forgatja be.... :-) csakhogy a gravitáció egy tömegközpont felé mutató erő vagyis a FÖLD közepe felé mutató erő.. Az északi sarkon "természetes " hogy nem esel le mert a Föld "tetején vagy... az egyenlítőn azért nem esl le mert a GRAVITÁCIÓ odavonz ezért nem esel le a DÉLI sarkon ahol elméletileg fejjel lefelé vagy... azért nem esel le mert a gravitáció odavonz. :-) és még észre sem veszed hogy "fejjel lefelé állsz" :-) De essünk túl ezen nevetséges helyzeten. :-) Tehát a gravitáció egy mondhatjuk úgy FÜGGŐLEGES irányú erőhatás ami egy szabadon eső tárgyra hat .

    Adódik a kísérlet első fele mikor az ajtók nyitva vannak és a hangárban lévő közeg amiben a kísérlet folyik LEVEGŐ. A toll légellenállása folytán lassabban esik mint a bowling golyó. EZ természetes.... A második felében viszont a levegőt kiszivattyúzzák igy VÁKUUM lesz vagyis a kísérletben a TÉRBEN levegő NINCS.. Elengedik mindkét tárgyat és EGYSZERRE ÉRNEK LE. Mindkét esetben PONTOSAN ugyanabba a fa dobozba ami pontosan alá vagyis függőlegesen alatta van elhelyezve. :-)

    Mi ebből a tanulság? Az elején azt állítják a fizikusok gyöngyei hogy a gravitáció forgatja a levegőt igy az abban eső tárgy a levegővel haladva "függőlegesen esik. no de könyörgöm.... :-) a kísérletben pontosan a második felében van erre az ELLENPÉLDA! A hangárból kiszivattyúzták a levegőt... :-) igy a szabadon eső tetre CSAK ÉS KIZÁRÓLAG a gravitáció hat ami mint tudjuk egy TÖMEGKÖZPONT felé mutató erő... :-) és ne feletkezzünk meg arról hogy ha egy tárgy szabadon esik akkor a felülethez SEMMI köze sincs és a kísérlet második felében a levegőt elvettük igy csak és kizárólag a GRAVITÁCIÓ HAT rá... miközben a FÖLD forog... :-) igy mert nincs levegő ami a labdát és a golyót is "tovább vinné" a felület elfordul és a labda FERDÉN kellene esnie ( mondjuk, az egyenlítőn 440 méterre 10 méter szabadesés közben. , mert ennyit fordul a felület ) :-) és a labda PONTOSAN UGYANODA ESIK MINT MIKOR LEVEGŐ VAN A HANGÁRBAN.

    Gondolkodj..... GONDOLKODJ GONDOLKODJ... :-) A GRAVITÁCIÓ NEM FELÜLETHEZ CSATOLT ERŐHATÁS HANEM TÖMEGKÖZPONTHOZ KAPCSOLT . AZ ÖSSZES FIZIKUS, CSILLAGÁSZ ÍGY SZÁMOL MÉG A NASA IS..ÉS AZ ÖSSZES TÖRVÉNY ÍGY VAN LEVEZETVE IS. A gravitáció NEM felülethez kapcsolt erőhatás így az hogy a felület áll vagy mozog vagy merre mozog SEMMI köze a gravitácónak a FELÜLET mozgásához! :-) CSAK A TÖMEGHEZ: :-) EZT MONDTA NEWTON PAPA IS. :-)

    HOGYAN LEHETSÉGES HOGY HA A FELÜLET A SZABADESÉS KÖZBEN ELFORDUL 440 MÉTERT MÁSODPERCENKÉNT.... mert hát "tudjuk " hogy forog a Föld. :-) ( VAGY BÁRMENNYIT LEGYEN 200 MÉTER VAGY 100 VAGY 50.. :-) ) ... ÉS A LABDA AZ ELŐRE VÁRT ( FÜGGŐLEGESEN ALATTA ) HELYRE ESIK MINDKÉT ESETBEN? UGY lehetséges ez hogy a FELÜLET vagyis a talaj.... NEM FORDUL EL. :-)

    Nos ez akkor mit is jelent? Gondolkodj Remélem megértetted a kísérlet lényegét amit még maga a majom Brian Cox fizikus sem tudta hogy bemutatta a lényeget.. :-) HA FOROG A FÖLD HA FOROG HA FOROG HA FOROG... :-) A LABDA LÉGÜRES TÉRBEN SOHASEM ESHET FÜGGŐLEGESEN LEFELÉ MERT CSAK A GRAVITÁCIÓ HAT RÁ AZ MEG NEM A TALAJHOZ KAPCSOT HATÁS HANEM TÖMEGKÖZÉPPONT FELÉ MUTATÓ ERŐHATÁS. IGY HA FOROG A FÖLD.... AKKOR A LÁDA MELLÉ KELL ESNIE NEM KEVÉSSEL MONDJUK 10
    50-- 100 MÉTERREL... :-) ÉS ODA ESETT? NEM.. AKKOR FOROG? A VÁLASZT RÁD BÍZOM. :-) MOST RÖHÖGJ HA TUDSZ...
  • Henti82 #12 2017. április 11. 23:09

    13
    @Gabcsi68: Részeg vagy vagy sok volt a gandzsa? :D:D:D

    Én nem vagyok egy fizikus, de amit mondasz az fail, a föld tömegével együtt forognak a rajta lévő tárgyak is, az erők kiegyenlítik egymást ezért kell energia a mozgáshoz, pl ha igazad lenne akkor az eggyik irányba sokkal nehezebb lenne haladni a föld felszinén, mint a másikba, vagy próbáltál már egy labdát pattogtatni egy vonaton? Visszapattant a kezedbe ugye? Igen mert a vonat és a labda tömege valamint a bent lévő levegő együtt mozog,ha ugyanezt egy száguldó vonat tetején próbálnád nemigen menne.
  • Gabcsi68 2017. április 11. 23:20

    14
    Nos a vonatban pattogtatott labda....
  • Gabcsi68 #14 2017. április 12. 07:52

    15
    Jó ez a vonat. ...szeretem.
  • Gabcsi68 2017. április 12. 08:42

    16
    Nem lehet beirni hosszab szöveget
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!