9 hozzászólás
-
-
2
Jól látom.. hasonlóságot fedeztem fel az USA űrsiklóival?
-
3
@igipeti: A Buran (oroszul: Буран (hóvihar) szovjet űrrepülőgép, melyet az amerikai Space Shuttle alapján fejlesztették ki az 1980-as években. A szovjet mérnökök egy kisebb és könnyebb űrjárművet szerettek volna építeni, de a katonai vezetők egy Space Shuttle-hez hasonló deltaszárnyú gép építését rendelték el.
-
4
Lakatos Rikárdó meglátja, rögtön el is indul az édenkertbe!
-
5
@delo: A kepek szerint mar jart bent egy-ket tesa 
-
6
ezek sohasem repultek
-
7
@Harkonnen: Igen elhibázott döntésként.
Utólag kiderült az évek során, hogy felesleges volt a Space Shuttle másolása, mert az eredeti is üzemeltethetetlen volt és pöcsméregetésre volt csak jó.
-
8
@delo: Hát ezekért aztán mehet.Rájuk(Buránékra) omlott az egész épület.Nem mennék oda be nyugodtan
-
9
@igipeti: Igen, hasonlít. Azon kívül teljesen más volt. Az orosz mérnökök remek munkát végeztek. Minden tekintetben felülmúlta az amerikai űrsiklókat. 1. A Buran az repült is, és nem is akár hogyan. A kilövés pillanatától a leszállásig teljesen automatikusan végzett el mindent. Pilóta nélkül repült. Erre az akkori amerikai űrsiklók nem voltak képesek. 2. Olyan fejlett volt az Energia hordozó rakétája, hogy nem volt szüksége saját meghajtásra. Természetesen voltak hajtóművei, de azokat nem felszállásra használták. 3. Csak folyékony üzemanyagot használt. Ennek többek között azért van jelentősége, mert az bármikor leállítható, mindaddig amíg az űrhajó nem hagyja el az állványt. A Challenger űrsikló esetében már többször elhalasztották a felszállást. Végül a hidegre kenték a tragédia bekövetkezésének fő okát. Persze, arról kevesebbet beszéltek, hogy mindenki tudott a tömítők rossz tulajdonságairól. 4. A Burant a nevéhez hűen hóviharban indították útjára, hidegben, és a megengedettnél nagyobb oldalszél volt (15m/s helyett 20m/s). Érdekes ennek a szerkezetnek ez meg se kottyant. 5. A hővédő pajzs kompozit, kerámia és fém volt, mivel az oroszok a tiszta kerámiát túl sérülékenynek találták. Eredetileg 100 leszállást bírt volna ki. A Columbia vesztét pontosan a sérülékeny kerámia csempék okozták. 6. Az amerikai űrsiklók 15 tonna hasznos terhet tudtak szállítani, ezzel szemben a Buran 20-at. Szerintem nem az űrsiklókkal volt a baj, hanem NASA-val. Iszonyatos pénzt tettek zsebre egyesek úgy, hogy a feszített program miatt mások életét kockáztatták, illetve sajnos sokan meg is haltak ezért.
2
Jól látom.. hasonlóságot fedeztem fel az USA űrsiklóival?
3
@igipeti: A Buran (oroszul: Буран (hóvihar) szovjet űrrepülőgép, melyet az amerikai Space Shuttle alapján fejlesztették ki az 1980-as években. A szovjet mérnökök egy kisebb és könnyebb űrjárművet szerettek volna építeni, de a katonai vezetők egy Space Shuttle-hez hasonló deltaszárnyú gép építését rendelték el.
4
Lakatos Rikárdó meglátja, rögtön el is indul az édenkertbe!
5
@delo: A kepek szerint mar jart bent egy-ket tesa
6
ezek sohasem repultek
7
@Harkonnen: Igen elhibázott döntésként.
Utólag kiderült az évek során, hogy felesleges volt a Space Shuttle másolása, mert az eredeti is üzemeltethetetlen volt és pöcsméregetésre volt csak jó.
Utólag kiderült az évek során, hogy felesleges volt a Space Shuttle másolása, mert az eredeti is üzemeltethetetlen volt és pöcsméregetésre volt csak jó.
8
@delo: Hát ezekért aztán mehet.Rájuk(Buránékra) omlott az egész épület.Nem mennék oda be nyugodtan
9
@igipeti: Igen, hasonlít. Azon kívül teljesen más volt. Az orosz mérnökök remek munkát végeztek. Minden tekintetben felülmúlta az amerikai űrsiklókat. 1. A Buran az repült is, és nem is akár hogyan. A kilövés pillanatától a leszállásig teljesen automatikusan végzett el mindent. Pilóta nélkül repült. Erre az akkori amerikai űrsiklók nem voltak képesek. 2. Olyan fejlett volt az Energia hordozó rakétája, hogy nem volt szüksége saját meghajtásra. Természetesen voltak hajtóművei, de azokat nem felszállásra használták. 3. Csak folyékony üzemanyagot használt. Ennek többek között azért van jelentősége, mert az bármikor leállítható, mindaddig amíg az űrhajó nem hagyja el az állványt. A Challenger űrsikló esetében már többször elhalasztották a felszállást. Végül a hidegre kenték a tragédia bekövetkezésének fő okát. Persze, arról kevesebbet beszéltek, hogy mindenki tudott a tömítők rossz tulajdonságairól. 4. A Burant a nevéhez hűen hóviharban indították útjára, hidegben, és a megengedettnél nagyobb oldalszél volt (15m/s helyett 20m/s). Érdekes ennek a szerkezetnek ez meg se kottyant. 5. A hővédő pajzs kompozit, kerámia és fém volt, mivel az oroszok a tiszta kerámiát túl sérülékenynek találták. Eredetileg 100 leszállást bírt volna ki. A Columbia vesztét pontosan a sérülékeny kerámia csempék okozták. 6. Az amerikai űrsiklók 15 tonna hasznos terhet tudtak szállítani, ezzel szemben a Buran 20-at. Szerintem nem az űrsiklókkal volt a baj, hanem NASA-val. Iszonyatos pénzt tettek zsebre egyesek úgy, hogy a feszített program miatt mások életét kockáztatták, illetve sajnos sokan meg is haltak ezért.
Témában hasonlóak
Luny osztályú ekranoplán
- 5055
- 22
- 2
Űrhajó múzeum
- 2634
- 26
- 4
Hajóroncsok a világ minden tájáról
- 8566
- 49
- 12
Szovjet laktanya - Akkor és most
- 2437
- 12
- 1
Magukra hagyott repülők
- 5628
- 27
- 2
Elhagyatott helyek
- 2582
- 22
- 1
Elhagyatott hotel
- 2802
- 19
- 3
A RÁC FÜRDŐ ELHAGYATVA
- 1301
- 5
- 2
Instagram vs valóság
- 8064
- 59
- 14
cadmagician 2015. június 16. 15:28
10