Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
Április 26-án, hajnali 1:23-kor lesz a 33. évfordulója az eddigi legsúlyosabb atomkatasztrófának. A BBC évekkel ezelőtt készített egy dokumentumfilmet (egyfajta doku-drámát) az eseményekről, ami a Csernobilt kivizsgáló Valerij Legaszov - Kurcsatov-intézeti akadémikus, kutatási igazgató - nézőpontjából mutatja be a katasztrófát. A filmben láthatóak a katasztrófát megelőző és közvetlen utána történt események, a küzdelem a tűz ellen egy második robbanás elkerüléséért, a kivizsgálás menete és eredményei, valamint a korrupt, az igazságot eltitkolni és mindent irányítani akaró felsővezetés is, ami végül Legaszovot az öngyilkosságba kergette a katasztrófa 2. évfordulóján.

// 1986. április 26-án hajnali 1:23-kor a pripjaty melletti Vlagyimir Iljics Lenin Atomerőmű 4-es blokkjában gőzrobbanás történt, amit szinte azonnal hidrogénrobbanás követett. A detonáció szétvetette a reaktort, aminek 400 tonnás fedelét több emelet magasságba repítette és megpördítette, ezzel egyidőben a reaktor épületének tetejét is szétvetette. A reaktorban modulátorként használt több száz tonna grafit miatt hatalmas tűz keletkezett, ami folyamatosan küldte a légkörbe a radioaktív részecskéket. Az erőmű tűzoltó osztaga szinte azonnal megkezdte az oltást, közülük mindenki halálos sugárdózist kapott (a parancsnokukat, Leonyid Teljatnyikovot kivéve, aki 2004-ben halt meg rákban).
Az oltási próbálkozás miatt nagy mennyiségű víz gyűlt össze a reaktor alatt, amit ha nem vezetnek el, egy második, sokkal nagyobb robbanást okozott volna, elpusztítva az egész erőművet, ami miatt Ukrajna és Belorusszia nagy része lakhatatlanná vált volna. A víz elvezetésében végül két önkéntes búvár segédkezett, akik az akció teljesítése alatt szintén halálos sugárterhelést kaptak.
A tüzet végül több tonna homok és dolomit helikopterről a reaktorba "bombázásával" fékezték meg.
Ezután kezdetét vehette a "Védelmi Objektum", a szarkofág felépítése, ami 203 nap alatt készült el és 400.000 köbméter betont valamint 7.300 tonna acélt használtak fel hozzá. A régi szarkofág fölé azóta újat emeltek, ami 2016-ban készült el, segítségével eltávolítható lesz a reaktorból a még benne található nagyjából 250 tonna erősen radioaktív fűtőanyag maradvány (amiből 16 tonna urán és plutónium).
A katasztrófában hivatalosan 31-en vesztették életüket (30 tűzoltó és 1 erőművi munkás, akinek holtteste a mai napig a reaktor mellett van romok alá temetve). A katasztrófa által közvetlenül érintett (emiatt megbetegedett, a betegségben elhunyt) emberek száma 90.000 - 200.000 közöttire tehető, de ezt a számot nagyon nehéz a hajlamok és egyéb tényezők miatt maradéktalanul a katasztrófa számlájára írni. //

18 hozzászólás

  • nagyarpi0011 április 25. 20:14

    1
    Szomorú. :(!
  • paraszt75 április 25. 21:39

    2
    Nem értem miért játszik az ember ezekkel a dolgokkal.... :(
  • nagyarpi0011 #2 április 25. 21:50

    3
    @paraszt75: Tudod, hogy mi a szomorú ? Hogy az első napelemet már 1883-ban megépítették, ennek ellenére a mai napig ezekkel az időzített bombákkal él az emberiség. :(
  • Pocoknyuuu #3 április 25. 23:00

    4
    @nagyarpi0011: plusz még most építünk is egyet..
  • thrasher április 25. 23:06

    5
    Nem csak ukrajna és beloruszia, hanem európa vált volna lakhatatlanná.
  • nagyarpi0011 #4 április 25. 23:20

    6
    @Pocoknyuuu: Ne is mond...
  • Pocoknyuuu #4 április 25. 23:21

    7

    @Pocoknyuuu: amúgy én konkrétan fel vagyok készülve csernobil 2-re rotfl
  • Gyuluska április 25. 23:29

    8
    Nem tudom hányszor néztem meg.
  • nagyarpi0011 #7 április 26. 00:18

    9
    @Pocoknyuuu: Mennyi egy ilyen ? :o
  • Pocoknyuuu #9 április 26. 06:02

    10
    @nagyarpi0011: e-bay -en most kapható, 30-40 körül van úgy emlékszem, de ezt még fater hozta anno, 90'-es gyártmány, a mai napig működik.
  • nagyarpi0011 #10 április 26. 08:22

    11
    @Pocoknyuuu: Kell egy, kiakasztom az ajtó felé, és ha kattog, akkor kezdek búcsúzkodni...
  • ErrorDTP április 26. 10:43

    12
    Ha ez erősen kattog, akkor már rég késő...
  • jk88 #7 április 26. 10:57

    13
    @Pocoknyuuu: Pripjaty fantázianevű sugárzásmérő... Elég sötét humora volt az elvtársaknak. :D
  • jk88 #3 április 26. 11:09

    14
    @nagyarpi0011: Normális esetben nem bomba egy atomerőmű, nagyon sokat számít az, hogy hülyék tervezték-e és hogy hülyék működtetik-e.
    Jelen esetben az volt a baj, hogy ez a reaktortípus pozitív visszacsatolású lett a tervezés során, ami azt jelenti, hogy ha bármi van, akkor "megszalad" a láncreakció és nagyon nehéz megállítani (már ha meg lehet egyáltalán). Az erőművek többsége negatív visszacsatolású, ami azt jelenti, hogy folyamatos emberi beavatkozás nélkül "lefullad". Itt valószínűleg azért alkalmaztak ilyen típust, mert harcászati hasadóanyag előállítására is alkalmas volt (és használták is erre).
    A másik fő gond, hogy a tervezés során fontos információkat hallgattak el az üzemeltető személyzettől, jelesen azt, hogy a szabályozórudak grafitból készült vége a reaktorba merüléskor egy rövid ideig még nem gátolja, hanem pont hogy erősíti a láncreakciót. Normális üzemben ez nem gond, de egy "megszaladt" reaktornál elég lehet a katasztrófához, hogy pár pillanatig a szabályozók egy nagy tüskét okoznak a reaktor teljesítményében.
    Gond volt még a tapasztalatlan éjszakai műszak, akikre nem szabadott volna bízni egy olyan komplex kísérlet elvégzését, ami végül a balesethez vezetett. Ez nem az ő saruk volt, hanem azé, aki rájuk osztotta a feladatot.
    A vizsgálatok során kiderült, hogy magával az épülettel is gondok voltak, szovjetes stílusban összehányt, elnagyolt, az eredeti tervektől eltért a kivitelezés, a tetőből is több erősítést kihagytak, hogy időre készen legyenek. Ha nem kapkodnak, az épület talán kibírta volna a robbanást és sokkal kevesebb sugárzó anyag jutott volna a környezetbe.

    Vagyis ha egy normálisan megtervezett és kivitelezett erőműved van, amit egy minden információval ellátott kompetens személyzet kezel, akkor az atomenergia egyáltalán nem veszélyes. Csernobilban minden negatív tényező összejött, meg is lett az eredménye.
  • jk88 #3 április 26. 11:15

    15
    @nagyarpi0011: Eleve a kísérletet sem értem, amit végre akartak hajtani.
    Egy erőmű akármilyen hihetetlen, de függ a bejövő elektromos hálózattól. Ha valami miatt ez megszűnik, akkor dízelgenerátorokat indítanak el, hogy működtetni tudják a reaktor hűtőfolyadékának a pumpáit.
    Azt akarták tesztelni, hogy ha megszűnik a külső áramellátás, akkor az elektromos pumpák működtethetők-e a lendületénél fogva szabadon forgó turbógenerátorok által termelt energiával addig, amíg a dízelgenerátorok beindulnak.
    Azért furcsállom magát a tesztet, mert egy elektromos pumpában lévő szinkronmotor nagyon érzékeny a hálózati frekvencia változásaira. Az erőműben a generátort fix 3000 fordulat/percen kell járatni, hogy megkapjuk az általános 50 Hz-es értéket. Ha ez lecsökken egy szint alá, nem hogy lassabban fog működni a motor, el sem indul. (Jó példák erre az ausztriából behozott szinkronmotoros elektromechanikus órák és lemezjátszók. A 80-as években nálunk elég szar volt a hálózati frekvencia stabilitása, ami ahhoz vezetett, hogy az ilyen órák össze-vissza jártak, a lemezjátszók meg nyávogtak, mert nem tartották a fix sebességet.)
  • nagyarpi0011 #15 április 26. 13:25

    16
    @jk88: Köszönöm szépen ezt a sok információt ! yougod
  • V8 április 26. 22:37

    17

  • V8 április 26. 22:40

    18
    amúgy nem ez a legsúlyosabb atomkatasztrófa a történelem során, hanem
    Majak - A világtörténelem legsúlyosabb atomkatasztrófája - amirolatortenelem.blog.hu
A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!