A legnagyobb csalások

Ruszki
Képtelenség
2017. március 16. 20:27

A Római Birodalom eladása (kr.u. 193)

Zavargások során a pretoriánok (akik elvben felesküdtek az uralkodó védelmére) megölték az aktuális császárt, és a birodalmat felajánlották az azért legtöbbet kínálónak. A "győztes" Julianus volt, aki a hadsereg minden tagjának adott 250 aranyat, ami ma összesen 290 millió forintnak felelne meg. Az őrök azonban nem jutottak sokáig az eladással, ugyanis nyilvánvalóan valami olyanért kértek pénzt, ami nem az ő tulajdonukban volt, így Julianus hoppon maradt.

A Mississippi-terv (1719)

John Law cégével tervbe vette, hogy az akkor még igencsak vadoni körülmények között tengődő Louisianát felvirágoztatja. Befektetőinek arany-és ezüsthegyeket ígért, akik el is hitték, hogy a mocsárvidékből majd hasznot húzhatnak. Nem így lett.

A gyémánt nyaklánc hoax (1785)

Rohan kardinális meg volt róla győződve, hogy magával Marie Antoinette királynővel van afférja. Valójában Jeanne de la Motte bárónő és egy általa felbérelt prostituált, Nicole Leguay játszadozott vele levélben, és rávették, hogy küldjön nekik pénzt, illetve szerezzen meg egy több millió lírát érő gyémánt nyakláncot. Szegény Rohan még a Bastille-ba is bekerült, és tárgyalása is volt, de az ügy végén a két nő is meglakolt.

Az eredeti Ponzi-séma (1920)

Charles Ponzi elhíresztelte, hogy kedvezményesen tud postai szelvényeket venni, amiket aztán külföldön teljesen áron el tud adni. Emberek ezreinek ígérte meg, hogy ezzel a módszerrel 45 napon belül 50%-os profitra tehetnek szert, de valójában a profit mindössze 5%-os volt. A befektetők több mint 10 millió dollárt (kb. 3 milliárd forint) veszítettek.

Az Eiffel-torony eladása (1925)

Victor Lustig kihasználta, hogy az Eiffel-toronyhoz szerelőt kerestek: hivatalos papírokat hamisított, amelyeken az állt, hogy engedélye van a torony darabjait fémkereskedőknek eladni. Két vevőt is talált a dologra, akiktől összesen 200.000 dollárt (~57 millió forint) zsebelt be, majd lelécelt, és Amerikába költözött, folytatva karrierjét a világ egyik legsikeresebb svindlereként.

A gyufamágnás hoax (1929)

Ivar Kruegernek voltak bankjai, filmes cégei, újságjai, bányái, telefontársaságai és vasútjai is, ám amikor gyufamonopóliumot akart szerezni, akkor robbantott igazán csak nagyot. Nemzetközi bankok garmadája könyörgött Ivarnak, hogy beszállhassanak az üzletbe, de ekkor még senki sem tudta, hogy a férfi cégei mindössze papíron léteznek. A jól kitalált sémája 1929-ben dőlt össze, mikor a befektetők közül néhány ki akart szállni a buliból...

ZZZZ Best Cleaners (1986)

Barry Minkow ZZZZ Best szőnyegtisztító cége felrobbantotta a Wall Streetet, és nagyon hamar felment a tőzsdeértéke 200 millió dollárra. Csak egy gond volt: a ZZZZ Best valójában nem létezett. Mikor ez 1987-ben kiderült, a részvények elértéktelenedtek, Minkowot pedig 25 év börtönre ítélték. 2017-ben film is készült az ügyről, amiben többek között Mark Hamill is szerepet kapott.

A megtakarítás és kölcsön botránya (1989)

Charles Keating és arcátlan társai számos 'megtakarítás és kölcsön'-céget üzemeltettek, ahol a befektetők pénzét módszeresen "rossz" befektetésekbe helyezték, amelyek célja az volt, hogy Keating és vezetőtársai meggazdagodjanak. Miután fény derült a dologra, Keatinget letartóztatták.

A Madoff-piramis (2008)

Madoff 1960-ban alapította a Bernard L. Madoff Investment Securities LLC nevű Wall Street-it céget, amelynek egészen 2008-as letartóztatásáig vezetője volt. A Ponzi-sémával sikerült 18 milliárd dollárt felhalmoznia.

A nagy Wall Street-i kizsákmányolás (2007)

A történelem talán legnagyobb csalásában több pénzről volt szó, mint valaha. A kizsákmányolás több nagy cégnek "volt köszönhető", akik csalárd jelzálog-fedezetű értékpapírokkal kereskedtek, pénzügyi buborékot kreálva ezzel. Amikor a buborék kipukkadt, több milliárd dollárnyi valódi befektetést tett értéktelenné, a világ nagy részét recesszióba taszítva, aminek hatásait azóta is érezzük...

A Wright-pánik (1900)

Whitaker Wright bankár befolyásos embereket helyezett cégei élére, ezzel komoly befektetéseket behozva. Ám míg cégei papíron jól néztek ki, valójában csak kölcsönöket állítottak ki egymásnak - amikor ez nyilvánosságra került, cégei részvényei elértéktelenedtek, és számos befolyásos barátja elvesztette vagyonát...

A Baker Estate svindli (1936)

Jacob Baker ezredes halála után 3 milliárd dollárnyi ingatlant hagyott maga után. William Cameron Morrow Smith vezetésével szövetkezetet alapított, melynek vállalása az volt, hogy minden Baker vezetéknevű egyént összegyűjtsön, és egy aprócska összegért cserébe felvegye őket az örökösi listára. Egy probléma volt csupán: az ezredest csak kitalálták, és mire ez kiderült 1936-ban, addigra Smith és társai már 25 millió dollárt gyűjtöttek.

A nagy belsős kereskedelmi botrány (1986)

Ivan Boesky több mint 200 millió dollárnyi vagyont szerzett azzal, hogy vállalati felvásárlásokra fogadott, amikről ő már előre tudott. Mikor megvádolták, Boesky kivágta magát az SEC-nél, és mindössze 3,5 évre ítélték el. A Wall Street Farkasának főszereplőjét részben erről a figuráról mintázták...

A Barings Bank bukása (1995)

London legrégebbi bankja, a Barings Bank többek között az anyakirálynő személyes bankja és a napóleoni háborúk egyik finanszírozója volt. A pénzintézmény 1995-ben omlott össze, mikor az egyik alkalmazott, Nick Leeson 827 millió fontot vesztett el spekulatív befektetésekkel. A történetből Csődtömeg címmel, Ewan McGregor főszereplésével film is készült.

Az Enron-csőd (2001)

Ken Lay, az Enron CEO-ja olyan céget vezetett, amelynek megközelítőleg 22 ezer alkalmazottja volt, és csak a kétezres évben 101 milliárd dollárt tejelt. 2001-ben azonban kiderült, hogy Enron pénzügyei meglehetősen sok "kreatív" könyvelési módszerrel bírtak, és a cég csődbe ment. A tett folyományaként létrehozták a Sarbanes-Oxley reformot, ami a kis cégek pénzügyi és tőzsdei regulázásáért felelős

A HIH biztosítás lejtmenete (2001)

A HIH volt Ausztrália második legnagyobb biztosítótársasága - egészen 2001-ig, amikor is ideiglenesen likvidálták. Vesztesége már 5,3 milliárd dollárnál tart, Rodney Adler igazgatót pedig 4,5 év börtönre ítélték hamis indokokkal való pénzszerzésért.

Adelphia Communications Corp. (2002)

Az USA 5. legnagyobb kábeltársasága 2002-ben ment csődbe, nemzetközi korrupció vádjával. A cég 2,3 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel, vezetőit 15 és 20 év börtönre ítélték.

WorldCom (2002)

Az USA második legnagyobb távolságihívás-társasága 2002-ben ment tönkre, miután kiderült, hogy csúsztatott könyveléssel próbálták elrejteni, hogy anyagilag nem állnak valami fényesen.

Parmalat (2003)

A világ egyik vezető tejgyártójának fejét, Calisto Tanzit 2003-ban vádolták meg, miután 14 milliárd eurós lyukat fedeztek fel cége könyvelésében.

3 hozzászólás

Mihatika 2017. március 16. 21:11
1
A kedvenc pártunk mikor kerül ide?

5
Ruszki #1 2017. március 17. 05:36
2
@Mihatika: Amint lesz róla valós számadat De valószínúleg soha nem fog kiderülni mennyi az anyi.

0
Henti82 2017. március 17. 10:36
3
Igen ezek csak azok akik lebuktak Akik ügyesebbek vagy szerencsésebbek voltak sokkal többen lehetnek, úgy hívjuk őket a világ vezetői..

2