Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
Avagy egy politikai gyilkosság anatómiája.

A film története James Bond szerűen egyszerű. Egy fasiszta szervezet eltökéli, hogy egy ellenzéki politikust eltesz láb alól, mert nagyon csípi a szemüket a sikere. Az akciót megszervezik, olcsójánosokat felbérelnek és megszervezik, hogy az ellenzéki összejövetelen háborítatlanul randalírozzanak illetve öljék meg a képviselőt. A terv sikerül, a rendőrség látványosan nem avatkozik közbe csak a kis emberek (amikkel nem számoltak) becsületességén múlik, hogy elkapják az elkövetőket. A korrupt rendőrség mindenképp balesetnek állítja be, és ezen is indulnak el. Sajnos (szerintük) egy igen makacs ügyész elkezdi felfejteni a szálakat, és hamar fényt derít egy hatalmas összeesküvésre. A szálak egészen a kormányig nyúlnak, és mindent áthat a hatalommal való visszaélés, eltussolás, és a tanúk elhallgattatása. Még magát az ügyészt is megfenyegetik, hogy a karrierjének fog ártani, ha a korrupt rendőröket vád alá helyezi. De a bátor kompromisszumokat nem tűrő ügyész nem áll kötélnek. Eposzi küzdelembe küldi vádlottak padjára a bűnösöket. Azonban a film vége nem Happy End, a tanúk meghalnak, a bűnösöket enyhe ítélettel büntetik. .. .de vajon miért nincs boldog kifejlett, ha ez egy jó és izgalmas film?

A válasz pedig a kérdésre az adja, hogy a történet a valóságon alapul. Megtörtént eseményeket dolgoz fel, amelyek 1963 május 22-én valósult meg, az áldozat pedig Grigoris Lambrakis baloldali képviselő volt.
A bűne az volt, hogy a teljesen militáns jobb oldali kormányzás szemében kellemetlenül sikeres politikus volt. A filmben felvázolt módon (hűen követve az eseményeket, csak a neveket változtatták meg) végeztek Lambrakis-al. A film magyar címe is ezért lett - Z Avagy egy politikai gyilkosság anatómiája, természetesen annak idején mégsem jöhetett ki a cím úgy, hogy: egy diktatúra politikai gyilkossága - mert ugye a szocializmusban mégiscsak előfordult ez elég sűrűn, és mint Monopol hatalom túl sok asszociáció keletkezett volna.

A film önmagában is izgalmas, és korszerű képi elemekkel dolgozik, ami jelentősen emeli a mű értékét. Az pedig, hogy valóságot dolgoz fel (ráadásul nem amerikai - mindent átírunk módszer szerint) még izgalmasabbá teszi az eseményeket. A film végén levő meghökkentő hatalomátvételi bejelentés sem légből kapott, valóban katonai junta vette át Görögország irányítását abban a sötét időben.
A film nézői kénytelenek szembesülni a politika kíméletlen könyörtelenségével, a sok megvehető és mindenre kapható ember birka szerű irányításával, és a felháborító rendőrségi közönnyel, valamint a korrupcióval. Nyilván akik a szocialista országokban éltek nem annyira sokkoló egy ilyen diktatúra bemutatása, de egy demokratikusabb országban bemutatva a filmet, mindenki ledöbbentett. Nem volt véletlen, hogy 2 Oscar díjjal is jelölték a filmet. (Érdekes, a valóságot sose tüntetik ki. .. .)

A film főbb adatai - Z - magyar címe Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája. 1969. Krimi, Dráma, Történelmi film 127 percben. Francia, Algériai gyártás.

Főbb szereplők
Yves Montand - Z a képviselő
Irene Papas - Helene, a képviselő felesége
Jean-Louis Trintignant - a vizsgálóbíró ügyész.
Jacques Perrin - az újságíró
Pierre Dux - Missou a csendőrség ezredese

Rendezte: Costa-Gavras

A film 2 Oscar díjat söpört be (a legjobb szerkesztésű, és a legjobb idegennyelvű díjat) Ezen kívül még 11 díjat sepert be, köztük a legjobb filmzene, legjobb főszereplő, legjobb rendezés. 1970-ben szinte minden jobb díjat besöpört. Lásd IMDB.

Ajánlom a filmet azoknak, akiket érdekel a történelem és a kevésbé ismert történet, valamint egy izgalmas oknyomozós filmre vágynak.