Mert hogy volt, csak sajna nem európában. :(
Különleges, és legalább ennyire félelmetes látványban lehetett részük péntek délután Sydney lakosainak. Ausztrália legnagyobb városa fölé olyan peremfelhő úszott be, mintha legalábbis valamilyen égi cunami készülődne.
...egyszerűen kiengedi. A természet már csak ilyen, senki nem szegülhet ellen.
Négyszáz év szunnyadás után az utóbbi években megint aktív az Indonéziában, Szumátra szigetén található Sinabung vulkán. Csak novemberben háromszor tört ki.
Nem semmi vihar volt ma. Ebben a videóban rendesen látni lehet, milyen, amikor egy felhő megadja magát, és elkezd zuhanni.
Berndnaut Smilde munkája.
Az ufók elloptak egy ikaruszt
De most kivételesen belülről is láthatunk egy ilyen esetet.
Csak mert aktuális lett a Kárpát-medencében és környékén
Az Undulatus Asperatus egy igazin ritka felhőformáció, és csak gyorsítva igazán élvezetes!
Volt itt egy olyan poszt hogy készítsünk timelapse-ot mobillal .Én leírom hogy lehet egy egyszerű videó kamerával. Először is felveszünk valamit ,tetszés szerint utána egy vágó programmal fogjuk és egy bizonyos időközönként rögzítünk egy képet nekem ehhez a videóhoz 1043 képre volt szűkség aztán virtualdub-bal összefűzzük és íme nem a legprofibb eredményt kapjuk de ez is egy megoldás .
A time-lapse egy olyan fotózási technika, amikor meghatározott időközönként készült képeket (a videómon 5 másodpercenként) játszanak le videónak megfelelő kép/másodperc (fps) sebességgel (kb. 25-30fps) Bárki kipróbálhatja akinek van hozzá megfelelő telefonja. Én egy Sony Xperia P telefonnal készítettem a felvételt, de ennél gyengébb telefonokon is működik az alkalmazás. Az alkalmazás neve "Framelapse", ingyenesen letölthető Google play áruházból.
gyááá
A szupercellák nem túl gyakori időjárási jelenségek, ám ezek felelősek Amerikában a legtöbb pusztító tornádóért, viharos szélért, heves villámlásért, valamint jégzivatarért. A bennük örvénylő levegő elérheti a 160 kilométer per órás sebességet. Bár a kialakulásukhoz szükséges némi felhajtóerő, a leglényegesebb "összetevőjük" a mérsékelt vagy erős szélnyírás, amely a földfelszín és 6 kilométeres magasság között jön létre.
A tűzszivárvány egy ritka égi fényjelenség, olyankor keletkezik, ha a a nap sugara pontosan 58 fokos szögben esik a a megfelelő arányú jégkristályokkal telített felhőre. Pehelyfelhők jelenlétében képződik, amely fonalas szerkezetű és 5000 méteres magasság felett alakul ki. A jelenség gyakran rossz időt jósol; mivel a pehelyfelhők elsőnek való megjelenése a tiszta égbolton sokszor a hidegfrontot jelzik előre.
Ezeket a fajta felhőket csak éjszaka és ritkán lehet látni. A 80 kilométeres magasságban megjelenő felhők halványan ragyognak a sötét égbolton. 1885-ben figyelték meg először ezt a jelenséget. A gyöngyházfényű felhők a légkör leghidegebb részén, elsősorban a sarkok közelében alakulnak ki nyáron. Az Északi-sark felett május és augusztus között, az Antarktisz felett pedig november és március között láthatók.