Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
A Mikojan–Gurjevics MiG–31 negyedik generációs, kétüléses, két hajtóműves, nehéz elfogó vadászrepülőgép, melyet a MiG–25-ből a Szovjetunióban fejlesztettek ki, elsősorban a gyér repülőtér-hálózattal rendelkező szibériai és távol-keleti területek védelmére.
1979 és 1985 között Adolf Tolkacsev, a Fazotron elektronikai tervezőiroda főkonstruktőre a CIA-nek dolgozott, és az akkor korszerűnek számító szinte összes szovjet rakétafegyver és rádiólokátor (köztük a MiG–31 Zaszlon típusú lokátorának és R

NATO-kód: Foxhound
Funkció: Elfogó Vadászrepülőgép
Gyártó: RSZK MiG
Tervező: OKB–155 (főkonstruktőr: Gleb Lozino-Lozinszkij)
Gyártási darabszám: 500 db
Személyzet: 2 fő
Első felszállás: 1975. szeptember 16.
Szolgálatba állítás: 1982
Hossz: 22,69 m
Fesztáv: 13,46 m
Magasság : 6,15 m
Szárnyfelület: 61,60 m²
Szerkezeti tömeg: 21 820 kg
Max. felszállótömeg: 46 200 kg
Hajtómű: 2 db Szolovjov D–30F6 utánégetős gázturbinás sugárhajtómű
Tolóerő: 2×93 kN
2×152 kN utánégetővel
Max. sebesség: 1500 km/h tengerszinten
3000 km/h nagy magasságban
Hatósugár : 720 km
Hatótávolság: 3000 km
Legnagyobb repülési magasság: 20 600 m
Emelkedőképesség: 208 m/s
Maximális túlterhelés: +5 g
videó

10 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!