Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
XB-35 és YB-49 Flying Wing.

A repülés úttörője, John Northrop évtizedeket töltött egy csupaszárny gép kifejlesztésével, hogy nagyobb sebességű és hatótávolságú gépeket alkothasson. Az XB-35 1946. június 25-én emelkedett a levegőbe. Az amerikai kormány 15 példányt rendelt belőle: 2 kísérleti gépet és 13 tesztgépet. A géppel sok probléma volt. Hajtóműve 8 darab benzinmotoros légcsavar volt, amelyek kettesével voltak elhelyezve a szárny hátulján. A négyágú légcsavarok egymással szemben forogtak, ami rendkívül megbonyolította a hajtóművet. A csupaszárny elrendezéssel is gondok voltak, a korabeli technikával nem lehetett megfelelő stabilitást adni neki. A későbbi 200 darabos megrendelést ezért törölték.

A Northrop nem adta fel, a gépet áttervezték és sugárhajtóművel szerelték fel, ez lett az YB-49-es.

Az első gép 1947. október 21-én emelkedett a levegőbe. 8 hajtóműve 510 mph-es csúcssebességet adott neki, ez pont százzal volt több, mint az XB-35-é. A repülési tesztek idején komoly stabilitási problémákra derült fény. Az 1940-es évek technológiai színvonala és a korabeli kormányvezérlő-rendszerek még alkalmatlanok voltak ennek a hatalmas és különleges kialakítású légi jármű biztonságos irányítására.

A második gép le is zuhant 1948 június 5-én az ötfős személyzet halálát okozva. A támaszpontot a kapitány, Glen W. Edwards emlékére Edwardsnak nevezték el. Ma is ez a bázis ad otthont a légierő legfontosabb kísérleteinek. Úgy tűnt, hogy a csupaszárny programnak végleg bealkonyult, de az 1970-es évekre kifejlesztették a "fly-by-wire" kormányvezérlő-rendszert, így a 30 éves technológia újra éledhetett "hamvaiból", az 1980-as évek elején...

3 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!