Nem tudom mi lett a végeredmény de a másik szerencséjére az sem "sima" autóban ült, hanem szintén valami emelt hasmagasságú cuccban, valami SUV ban.
Mondjuk én csúnyán büntetném ezeket a kocsikat, külön adó, behajtási korlátozás/tiltás, C jogsira kötelezés vagy legalábbis valami kieg. tanfolyam naaaaaaagyon sok pénzért és 2 évente megújítandó, stb...
Nem oké az, hogy a teljesen normál felépítésű mostani kocsival is egy ilyen fostartály kerékagyát, jó esetben a díszrácsát nézem, a Calibrával meg a lököst fejelném le ha csatt van mert a kocsi bemegy a suv alá, sehol nem találkoznak a törészónák. :-/
@Pepejoe: Függetlenül attól, hogy többé kevésbé egyet értek a véleményeddel, NCAP törésteszteket 1997-től csinálnak, míg a calibrát 1989-1997 között gyártották, vagyis manapság már nem számít "sima" autónak.
@black235: A sima autó alatt azt értem, hogy dimenzióiban egy normál, SIMA autó helyét tölti ki a térben...de jó, akkor nevesítsük, legyen mondjuk egy Kia Pro Ceed vagy hasonló "átlag" autó, mindegyikkel megnézed az olajteknőt közelről, ha csatt van egy ilyen budi suvval. De a jellemző inkább a G Astra és egyéb, ha a magyar viszonyokat nézzük. Tökmindegy mit számolnak törésre a mérnökök, ha nem ott találkoznak az autók mint a laborban. Sok suv első keményebb része egy családi autóval szemben, annak a géptetejének első harmada környékén találkozik először. A lökös mögötti vasat sértetlenül csavaroztuk le, a zárhíd kapott és a géptető, a legnagyobb tétel a leszakadt szelepfedél és környéki alkatrészek voltak, úgy alácsúszott. Hát ne már.
Amúgy persze, régi az opel és nem is volt teszt...de a klubtársak zúzásai elég bíztatóak ha lehet ilyet mondani, az ajtók jellemzően nyithatóak voltak és a motor sem pottyant az ölükbe. Az autó persze t.k., sokat számít hogy hosszú az eleje (amíg nem 100-al mész neki a fának csak kb. 70-el, amire szintén volt precedens az út két oldalán lévő árkok meglátogatása után) de csodák nyilván nincsenek
A másik gond, hogy jellemzően alkalmatlan emberek vezetik ezeket és épp ennek tudatában vesz ilyet, vesznek nekik ilyet, hogy legalább abban a hitben legyenek, hogy biztonságban van anyuci vagy a tökéletlen apuci. Más kárára, teszem hozzá.
Én jellemzően motorral járok, így a törésteszt nem releváns a járművet tekintve de valahogy sosem az átlag felépítésű autók szoktak nem észrevenni, hanem ezek a traktorok. Jó esetben bocs, nem láttalak. Nem hát mert alkalmatlan vagy és nem is látsz ki a bunkerből mert akkora mint egy anyahajó.
@Pepejoe: Ha jól tudom ezt is próbálták kicsit egységesíteni a törsétesztekkel, még az USAban is, hogy löklapok egyforma magasságban legyenek, több kevesebb sikerrel... A calibrát a 80-as években tervezték, akkor még a töréstesztek elég gyerekcipőben jártak, annak ellenére, hogy minden autógyártó próbálkozott vele. Mondjuk még később is készültek olyan autók amik simán bemennek egy SUV alá.
A problémát ismerem, mert részben mindkét oldalon vagyok. Az egyik autóm egy W208, ami felépítését tekinve hasonlít a calibrára, a másik meg egy W140 long, ami ugyan nem SUV de elég méretes darab.
Egy ismerős mondogatta nekem régebben, hogy miért nem száguldozok a naggyal, mert ereje lenne hozzá. Erre mondtam neki, hogy tudom hogy több mint 2 tonna, ha ezzel beletalálok egy corsába, vagy bármilyen kisautóba, akkor tarolni fogok mint a GTA-ban.
Egyébként érdekes, mert annak ellenére hogy nem voltak töréstesztek a 80-as években vagy igen kezdetlegesek, azért sejthették hogy mi fán terem a dolog mert már az I.-es Golfnak is harmonikásra csinálták a két hossztartó elejét, egyből a homlokfal mögött látszik.
@Pepejoe: A w126 1979-ben jelent meg, vagyis ő is a 70-es évek szülötte, és nála már létezett nagjyából az utascella és a gyűrődő zóna is, de az egy dolog amit labor körülmények között kipróbál az ember és egy dolog ami odakint történik.
Így van!
Legalább sejtettek valamit és bele is tervezték, nem úgy mint az amerikai autóknál, ahol sokszor egy hegyes fémkupak volt a kormány közepén dísznek, a kesztyűtartónak meg polírozott fém éle volt pl.
Luckye 2020. április 3. 09:32
11