Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
Nagyszerű gép volt és személyes véleményem szerint egy ilyen posztot minden normális magyar embernek illene megnéznie, hiszen ez nem csak egy gép, ez történelem, a mi történelmünk. kalap :beer:

A Caproni-Reggiane Re.2000 Falco I, magyar nevén Héja I. olasz gyártmányú vadászrepülőgép volt, melyet a Regia Aeronautica (az Olasz Légierő), a Magyar Királyi Honvéd Légierő és a Svéd Légierő használt a második világháború első felében.
Tervezés és fejlesztés
A Reggiane Re.2000 vadászrepülőt Longhi tervezte, aki a gép alapkoncepcióját a korabeli amerikai Seversky P-35 típustól nyerte, melyre a repülőgép sok tekintetben emlékeztet. A P-35 volt az egyik első fémszerkezetű, alsószárnyas, behúzható futóműves vadászgép, és mint ilyen, korának egyik legkorszerűbb konstrukciója. Az Re.2000 prototípusa először 1939 május 24-én emelkedett a magasba és 515 km/h sebességet ért el 5000 m magasan. Ez a gép volt a Reggiane gyár első alumíniumlemezzel borított repülőgépe a korábbi kizárólag faépítésű szerkezetek után.
Az erőltetett nyúzópróbákban kitűnt, hogy a gép felülmúlja a Fiat CR.32-t és a német Bf 109-et. Ennek ellenére az olasz légierő elvetette alkalmazását a megbízhatatlan motor és a a sebezhető üzemanyagtartályok miatt.
Az első sorozatból (Serie I) mindössze ötöt állított hadrendbe a Regia Aeronautica beleértve a prototípust is. Ezekből a gépekből szervezték meg a Sezione Sperimentale Reggiane-t a 74a Squadriglia-n belül Szicíliában. Később az egységet átnevezték 377a Squadriglia Autonoma Caccia Terrestre-re és kilenc Re.2000 Serie III-al egészítették ki. Bázisuk Szicíliában volt, és Észak-Afrika, Málta és Pantelleria fölött harcoltak. Az utolsó Re.2000 repülőgépet 1942. szeptemberében visszaküldték a gyárnak.
A Regia Marina (az Olasz Hadiflotta) kísérleteket folytatott a vadászgép egy repülőgép-hordozóra szánt változatával, a Serie II-vel, melyet sikeresen indítottak katapultról, de végül nem fejezték be a fejlesztést és a Flotta végül szárazföldi bázisokról alkalmazta a gépeket és a repülőgépekhez sem állt rendelkezésre hordozó. A Serie I-től a Serie II és Serie III abban különbözött, hogy ezeket rádióval is felszerelték.
Alkalmazásuk története
A repülőgép sokkal fontosabb szerepet játszott a magyar és a svéd légierőnél. Az Re.2000 legyártott példányainak 80%-a exportra került: Magyarország 70, Svédország 60 vadászgépet vásárolt. Az Egyesült Királyság kormánya is érdeklődött a gép iránt, 300 darabos rendelést adott Re.2000-sekre, de amikor Olaszország belépett a háborúba Németország oldalán, ezt visszavonták.
Svédországi üzemelés
Svédország kényszerűségből különböző típusú katonai repülőgépeket vásárolt Olaszországból, mivel a háború kitörése miatt más országok nem voltak hajlandók hadfelszerelést exportálni ebbe a kis semleges országba, melynek termelése 1943-ig nem volt képes kielégíteni a haderő igényeit. A Svéd Légierő 60 Re.2000 Serie I repülőgépet vásárolt, melyet Svédországban J 20 névvel jelöltek és 1941. és 1943. között szállítottak le.
Az összes J 20 az F10 század kötelékébe tartozott és a malmöi Bulltofta légibázison állomásozott Svédország déli csücskén. Elsősorban arra használták, hogy elhárítsák a tengely és a szövetségesek bombázóinak berepülését, melyek gyakran sértették meg a svéd légteret. Egy J 20-at lelőtt a Luftwaffe egyik Dornier Do 24 őrjáratozó repülőcsónakja Sölvesborg közelében 1945. április 3-án.
A svéd pilóták megbecsülték a típust, mely jó teljesítményt nyújtott nehéz üzemviszonyok között is. A megbízhatósága azonban nem felelt meg a Svéd Légierő követelményeinek, mivel a gépek igen sok időt töltöttek javítással és karbantartással. A háború végére a megmaradt 37 darab J 20 annyira elhasználódott, hogy 1945 júliusában leszerelték és kimustrálták, egyetlen példányt tartva meg bemutató céljából.
Magyarországi története
1939 decemberében a magyar kormány 70 darab Reggiane Re.2000 vadászgépet vásárolt Olaszországból. A gépeket a MÁVAG-nak szállították le, ahol azokat átalakították, új jelölése Héja I lett. Az eredeti Piaggio P.XI motorokat magyar gyártmányú Weiss Manfréd Gnome-Rhône 14K csillagmotorra cserélték le, mely Hamilton Standard háromágú állítható légcsavart hajtott. A WM K-14 motort a francia Gnome-Rhône 14K licence alapján gyártották. Mivel ez a motor könnyebb volt az eredetinél, a törzset 400 mm-el meg kellett hosszabbítani, hogy a gép súlypontja a tervezett helyre kerüljön vissza. Mellesleg a Piaggio motort szintén a Gnome-Rhône 14K licence alapján gyártották, de megbízhatósága elmaradt az eredeti mögött.
Hamarosan döntés történt további Héja vadászgép legyártására. Ezek MÁVAG Héja II jelölést kaptak. Az új Héja II teljesen magyar gyártmány volt, itthon gyártott sárkánnyal, motorral és fegyverzettel. Ez a változat több ponton is különbözött az eredeti konstrukciótól. A fegyverzetet lecserélték 2 darab a gép orrába felül beépített motorhajtású 12,7 mm-es Gebauer géppuskákra egyenként 300 lőszerrel. A gép hossza 8,40 m lett, legnagyobb vízszintes sebessége 4200 m-en 485 km/h volt. A repülési idő 2 óra 30 perc volt. Az első MÁVAG Héja II 1942. október 30-án szállt fel, és a gyár összesen 203 Héját gyártott le a Magyar Királyi Honvéd Légiflotta számára. Az utolsó gépet 1944. augusztus 1-jén szállították le, ezután a gyártást leállították.
Bár harci teljesítménye a szovjet gépek ellen eredményesnek volt mondható, a repülőgép nem volt népszerű a pilóták között megbízhatatlansága és nehéz kezelhetősége miatt. A magyar vadászpilóták korábban a Fiat CR.32-t repülték, mely sokkal kevésbé volt érzékeny az átesésre és a dugóhúzóra, emiatt gyakoriak voltak a balesetek. Az Re.2000-rel felszerelt első századnak mind a 24 gépe kisebb-nagyobb balesetet szenvedett az első hónap leforgása alatt. A CR.32-nél keményebben rugózott futómű miatt a fel- és leszállás közben is sok baleset fordult elő az orosz szükség-repülőtereken.
A legismertebb baleset Horthy István nevéhez fűződik, aki a Második Magyar Hadseregben szolgáló vadászpilótaként 1942-ben meghalt, mikor Héjával földnek ütközött röviddel a felszállás után végrehajtott túlhúzott fordulóból dugóhúzóba esve.
Változatok
Re.2000
Első prototípus, 1 épült.
Re.2000 Serie I
Sorozatban gyártott modell, 157 épült. A Serie I módosított szélvédőt és apróbb felszerelésbeli változtatásokat kapott.
Re.2000 Serie II
Hajóra szánt változat, 10 épült. A Serie II 1,025 LE-s Piaggio P.XIbis motort és fékezőhorgot kapott repülőgép-hordozóra történő leszállás céljából.
Re.2000 (GA) Serie III
Távolsági vadászrepülőgép, 12 épült. A Serie III pilótafülkéjét áttervezték, megnövelték az üzemanyagtartály kapacitását lehetőséget biztosítottak külső üzemanyagtartály felszerelésére és 2000 kg bombateherre.
Magyar változatok
MÁVAG Héja I
Magyar jelölés a Serie I-re.
MÁVAG Héja II
Magyar jelölés a licencben gyártott Serie I-re. A Héja II-t egy 986 LE-s WMK 14 motorral és két magyar gyártmányú 12,7 mm motor meghajtású Gebauer géppuskával szerelték fel.
Adatok
(Re.2000)
Funkció: Vadászrepülőgép
Gyártó: Officine Meccaniche Reggiane SpA
Tervező: Roberto Longhi
Gyártási darabszám: 180 + licenceben gyártott
Személyzet: 1 fő
Első felszállás: 1939. május 24.
Szolgálatba állítás: 1940.
Méretek
Hossz: 7,99 m
Fesztáv: 11 m
Magasság: 3,2 m
Szárnyfelület: 20,4 négyzetméter
Tömegadatok
Szerkezeti tömeg: 2,090 kg
Tömeg üzemanyaggal: 2,850 kg
Meghajtás
Hajtómű: Piaggio P.XI,
Légcsavar: RC 40
Teljesítmény: 986 hp (731 kW)
Repülési jellemzők
Max. sebesség: 530 km/h
Hatósugár: 1,400 km
Legnagyobb repülési magasság: 10,500 m
Emelkedőképesség: 11 m/s
Fegyverzet
Beépített fegyverzet: Két 12,7 mm Breda-SAFAT géppuska
(MÁVAG Héja II)
Első repülés: 1942
Szolgálatból kivonva: 1945
Személyzet: 1 fő
Hossz: 8,39 m
Fesztáv: 11 m
Magasság: 3,1 m
Üres tömeg: 2070 kg
Teljes tömeg: 2520 kg
Motor: Gnome-Rhône (Weiss Manfréd) 14kfs Mistral Major
Teljesítménye: 1030 LE (757 kW)
Legnagyobb sebesség: 485 km/h (4200 m-en)
Hatótávolság: 900 km
Legnagyobb repülési magasság: 8138 m
Fegyverzet: két 12,7 mm Gebauer géppuska

14 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!