A gép, mely farok nélkül és képes repülni !

A Ka-52 „Alligator”-t a Mi-24 Hind leváltására tervezték. Koaxiális, azaz egymás feletti, ellentétes irányba forgó, két lapátsoros rotor elrendezése van, ami szükségtelenné teszi a sérülékeny farokrotor használatát. Ez földi csapatok támogatása közben nagy előnyt jelent, sok helikopter köszönheti a tervezettnél korábbi földet érést a farokmotor szétlövésének.

Története

A Ka-52 harci helikoptert a Kamov tervező iroda a Ka-50 alapjaira építette, tulajdonképpen annak egy továbbfejlesztett, kétüléses változata. Azért tértek vissza ehhez a jól bevált kétszemélyes változathoz, mert a Ka-50 harci- és üzemeltetési tapasztalatai azt mutatták, hogy hiába a nagyfokú automatizáltság, a helikoptervezető pszicho-fizikai terhelése rendkívül nagy, így hamar elfárad és az idő múlásával pontatlanabbul hajtja végre a feladatokat. Ennek következtében (is) - bár ezt nyíltan nem propagálták - helikopter baleset is volt. A csapatok üzemeltetési tapasztalatait feldogozva került sor a Ka-50 harci helikopter kétüléses változatának a Ka-52 elkészítésére. Vagyis a Ka-50 és a Ka-52 egy plusz operátor kivételével szinte ugyanaz a helikopter.

(Vonatkozó, orosz és USA pszicho-fiziológiai, ergonómiai kísérletek azonban egyértelműen megállapították, hogy éles harchelyzetben egyetlen helikoptervezető csak maximálisan 15 percig képes elfogadható hatékonysággal, földközelben manőverezve légijárművét vezetni, navigálni és egyidejűleg a fedélzeti fegyverendszert is működtetni. Ezt követően teljesítménye a fáradtság, valamint stressz okán már nem is vethető össze a szokásos „kétfős felállású” /pilóta + operátor/ személyzetével, sőt akár önveszélyessé is válhat. E tényeket orosz részről hivatalosan soha nem prolongálva, jelentek meg rövid időn belül az alaptípus egymás meletti, illetve mögötti elrendezésű kétüléses modifikációi is. )

Ez annyira igaz, hogy szerkezeti elemeinek, berendezéseinek 85%-a megegyezik a Ka-50 helikopterrel, így a hajózó és műszaki személyzet átképzése sokkal rövidebb időt vehet igénybe.

A légijármű első változata 1997-ben repült. A helikopter eredetileg Ka-50 csapásmérő csoport tűzvezetésére és célelosztására tervezték, mintegy repülő harcálláspontként, de mindemellett rendelkezik mindennel, amivel egy korszerű harci helikopter elvárható előírásos felszerelése. A pilótafülke és a főbb szerkezeti elemek és berendezések elemek páncélvédelmet és/vagy árnyékolást kaptak, és katapultüléssel felszerelt.

Fegyverzet és védelem

Fegyverzete megegyezik a Ka-50 harci helikopterével, azzal a kis különbséggel, hogy az orrészében egy milliméteres hullámhossz tartományban üzemelő rádiólokátort építettek be, ami információt biztosít a pillanatnyi harcászati helyzetről. Érdekessége még, hogy a helikoptervezető és az operátor egymás mellett helyezkedik el és a két munkahely felcserélhető egymással, tehát bármelyikük elláthatja a másik feladatát, ami nagymértékben megkönnyíti a kiképzést.

Fegyverzetét tekintve a helikopter rendelkezik egy beépített 2A42-es, 30 mm-es gépágyúval, amely korábban a szárazföldi csapatok BMP8 harcjárművein alkalmaztak. A fegyver kétoldali adogatású, így lehetőség van - a támadott célnak megfelelő lőszer (repeszromboló és páncéltörő) kiválasztására. A gépágyú tűzgyorsasága változtatható 200-300-500 lövés/perc lehet.


A korábbi tervekben még a GS-30-19 típusú, kimondottan repülő fedélzetre tervezett eszközbeépítése szerepelt, de a választás a 2A42-es ágyúra esett, annak ellenére, hogy a tömege jó- val nagyobb a GS-étől, a tűzgyorsasága pedig jóval kisebb, viszont hatásos lőtávolsága eléri a 3000 m-t. A gépágyú beépítése nem a harci helikoptereken megszokott lőtornyos kivitelű, hanem a sárkányszerkezet jobb oldalára építették be, vízszintes síkban 15 fokos, míg függőlegesben 30 fokos elmozdulásra képes. Speciális elektrohidraulikus követőrendszer mozgatja a, ami lehetővé teszi, hogy a helikopter elmozdulása esetén a gépágyú csöve megőrizze a lőirányt. Tulajdonképpen ez egy iránystabilizációt jelent, melynek köszönhetően rendkívül nagy a találati pontossága.

A függeszthető fegyvereket összesen négy szárnyalatti tartóra lehet elhelyezni. A szárnyakon maximálisan 12 db (2x6 db) páncéltörő irányítható rakéta, illetve a már korábban rendszeresített szovjet-orosz repülőeszközökön is alkalmazott külső fegyverberendezés függeszthető, tartónként maximálisan 500 kg tömegű terheléssel.

Érdekessége a szárnyalatti tartóknak, hogy 10 fokos szögig dönthetők lefelé. A helikopter önvédelmének biztosítása érdekében a szárnyvégekre összesen négy darab „Igla-V” infravörös, önirányítású rakéta függeszthető, illetve ugyanitt konténerekben infracsapdakivető és a rádiózavaró berendezés is alkalmazható.

A helikoptert K-37 típusú katapultüléssel szerelték fel, amely a K-36D10 katapultülés helikopterfedélzetére adaptált változata. Egy bizonyos, hogy lehetővé teszi a pilóta számára a biztonságos katapultálást a teljes sebesség és magasság tartományban, ahogy azt szakmai berkekben jellemezni szokás „dupla nullás” katapultülésről van szó. Ez azt jelenti, hogy akár 0 m repülési magasságban, 0 m/s vízszintes repülési sebességű helikopterből is biztonsággal végrehajtható a katapultálás.

Adatok

(NATO kód: Hokum B)

Gyártó: Kamov
Típus: Minden időjárásban alkalmazható harcászati helikopter

Hossza: 13,53 m
Magassága: 4,95 m
Főrotor átmérője: 14,5 m
Főrotor lapátjainak száma: 2×3 db


Üres súly: körülbelül 8 tonna
Normál felszállósúly: 10.000 - 10.400 kg
Maximális felszállósúly: 10.800 kg
Maximális fegyverterhelés: 2500 kg

Meghajtás

Hajtómű: 2 darab Klimov TV3-117VK gázturbina
Teljesítmény: 2226 lóerő/darab

Maximális sebesség: 340 km/h
Utazósebesség: 270-310 km/h
Emelkedési sebesség: 14,4 m/s
Hasósugár: 520 km
Szolgálati magassághatár: 5500 m

Forrás: htka.hu, wikipedia, newhorizon.hu, epa.oszk.hu, militaryfactory.com, military-today.com.

23 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!