A meder fölött kifeszített fonalra középen kiterjedt korongháló készül, amely így a folyó fölött repülő rovarokat ejti csapdába. A pók főként apróbb repülő rovarokra vadászik, legyakrabban lepkéket és szitakötőket zsákmányol. A folyók fölötti háló azért különösen hatékony, mert gazdája így olyan élettérben képes vadászni, ahol nincsenek versenytársai. Ehhez azonban kivételes teljesítményre van szükség: a leghosszabb pókfonal (25m) mellett a legnagyobb korongháló (2,8nm) is a most leírt fajhoz tartozik.
A keresztespókok közé sorolt darwin kéregpók pontos leírása éppen Charles Darwin: A fajok eredete című könyvének 150. évfordulójára készült el, innen az állat neve. Maga pók meglehetősen apró, alig 1-2 mindössze néhány centiméteres. Külseje tökéletesen alkalmazkodott a környező fák kérgének mintázatához, így ha nem hálóját javítgatja, szinte észrevehetetlen. Mint sok más pókfajnál, itt is lényegesen nagyobb testű a nőstény, mint a hím. A hímek csak fiatalon készítenek néhány apróbb csapdát, ezután a párzás köti le őket, a rekorder hálókat kizárólag a nőnemű egyedek szövik. Az új faj besorolását nehezíti, hogy megjelenése változatos, legalább hatféle, külsőre meglehetősen különböző változatot írtak le a biológusok a Journal of Arachnology szaklapban megjelent tanulmányukban.
A legnagyobb háló mellett a nemrég felfedezettek a valaha ismert legerősebbek is. A PLoS ONE szaklap cikke szerint darwin kéregpók hálója egyes esetekben akár a 520 MJ/nm terhelést is kibírja, ami kétszer nagyobb mint az eddig ismert más pókfonalaké, és 10x több, mint a golyóálló mellények alapanyagaként is szolgáló kevlaré. A tanulmányt készítő tudósok szerint valószínüleg ez a legellenállóbb ismert biológiai anyag. Biotechnológusok ezért komoly lehetőségeket látnak a pókselyemben, ugyanis szintetikusan reprodukálva azt különleges tulajdonságú új matériákat hozhatnának létre.
Forrás: mikron.blog.hu
_V_ 2016. július 31. 13:35
10