Vigyázat! Cookikat tolunk! Adatvédelem.
Nagyon agresszív állat !

A sisakos kazuár vagy déli kazuár a madarak osztályában, a struccalakúak rendjébe és a kazuárfélék családjába tartozó faj.

Megjelenése, felépítése

A sisakos kazuár magassága 150-180 centiméter, súlya 34-70 kilogramm, ezzel a kazuárfélék legnagyobbra növő alfaja.

A fején található sisak az erdei közlekedésben segíti: óvja fejét a csapódó ágaktól. Durva, szőrszerű tollai feketék, arca zöldeskék, a fej hátulsó része zöld, a nyak elől ibolyás, hátul lakkvörös, az írisz vörösbarna. Csőre rövid.

A többi kazuárfajtól két húsos, nyaki bőrlebenye alapján könnyen megkülönböztethető.

Lába szürkéssárga, három ujjal, amelyek közül a belsőn hatalmas, éles karom fejlődött ki (az állat ezt a pengeszerű fegyvert használja harcai során, amelyekre agresszív természete miatt gyakran kerül sor; ilyenkor veszélyes rúgásokat osztogat ellenfelének).

(A videó elején valami hangos hang van !)

Életmódja

A többi kazuárféléhez hasonlóan, de a többi futómadártól igen szokatlan módon a trópusi esőerdők sűrű aljnövényzetében él.

Miután főleg talajra hullott gyümölccsel táplálkozik, előnyben részesíti a vegyes erdőket, ahol folyamatosan biztosított a bőséges eleség. Emellett a mangroveerdőkben is előfordulhat. Az esőerdőkben a gyümölcsérési csúcs novembertől februárig tart, míg a nyíltabb, bozótos erdőrészletekben júliustól októberig – ez utóbbi egyúttal a párzási időszak is. Az alacsonyabban fekvő területeket jobban kedveli, de előfordulhat az eltérő magasságok közötti évszakos vándorlás is. A másodlagos erdők nem akadályozzák, csak elég sűrűek és nagyok legyenek, a partvidéki kultúrterületekről azonban már kiszorult.

Mindenevő: bár főképpen hullott gyümölcsöket fogyaszt, nem veti meg a kisebb melegvérűeket, hüllőket, gombát, dögöt, vagy bármi mást, amit a talajon talál és le tud nyelni. A kazuárok rendkívül fontos szerepet játszanak a növények terjesztésében, ugyanis az emésztőcsatornájukon áthaladó termések csak húsukat vesztik, de életképesen pottyannak ki a madárból. Már 21 olyan esőerdei növényfajt határoztak meg, amelyek magja csak akkor indul csírázásnak, ha előtte áthaladt egy kazuár bélrendszerén.

A kazuárok az év legnagyobb részén egyedül élnek a territóriumukon. Ha két kakas találkozik, heves gesztusokkal próbálják egymást meghátrálásra kényszeríteni. Ha nőstény és hím találkozik, rövid közjáték után a hím szokott kereket oldani, ami a tojók dominanciáját mutatja. A tyúkok és kakasok szexuális dimorfizmusa amúgy csekély, a tyúkok valamivel nagyobbak és élénkebb színűek.

Könnyen felingerelhető állat, rátámad az emberre is. Kiérdemelte a világ legveszélyesebb madara címet.

Szaporodása

A párzási időszak júniustól októberig tart. Ekkor a nőstények toleránsabbakká válnak a hímek irányába, sőt, egy-egy kiválasztott kakassal párba is állnak. A tojó fészekaljanként 3-8 tojást rak, a fiókák 47-54 nap múlva kelnek ki. A párkapcsolat csak néhány hétig tart, a nőstény lerakja a tojásait, majd odébbáll, hogy egy második fészekaljat hozzon össze. A költés, valamint a fiókák felnevelésének feladata tehát a kakasra hárul, míg a tojó átlagosan három fészekaljnyi tojást rak egy párzási időszak alatt.

A kezdetben csíkos rejtőszínnel ellátott fiókákat apjuk hevesen védelmezi. A fiatalok 3 hónaposan veszítik el csíkjaikat. Az apjuk 9 hónapos korukig vigyáz rájuk, majd a 16 hónapos korukra elkergeti őket. A fiatal kazuárok két és fél évesen nyerik el a felnőtt tollazatukat, körülbelül 4 évesen válnak ivaréretté. Hosszú ideig élnek, a rekord 61 év volt.

Évente több embert sebesítenek meg, leggyakrabban motorosokat, túristákat támadnak meg, halálos kimenetelű támadást azonban 1926-óta nem jegyeztek fel.

4 hozzászólás

A hozzászóláshoz be kell jelentkezned.
Belépés, vagy ingyenes regisztráció!